Ha Ádám/Éva-nak csak két fiúk volt, akkor mégis hogyan lettek még emberek?

Szia: először is: három fiuk volt: Káin, Ábel, majd jóval Ábel halála után Seth. Ugyanúgy lett, ahogy a Biblia írja: Káin elment és más tartománybeli lányt vett feleségül. Emberi faj ugyanis már létezett, Ádám annyit jelent hogy:ember. A mai értelembe vett ember teremtése az volt, hogy Ádámba Isten belelehellte a lelkét. De a faj már létezett, szaprodni szaporodott. Ádám és Éva az első megvilágosodott emberpár volt, akiknek kijelentette magát Isten.

Freya

Harmadik mondja jól.

Lehet értelmezgetni meg magyarázgatni a Bibliát, és mosdatni a szerecsent a végtelenségig, de akkor igen hamar eljut az ember oda, hogy már a saját nézeteit taglalja, és a Biblia meg valahogy elsikkad a szavai között. Akkor már egyszerűbb egy az egyben kidobni a fenébe az egész Bibliát úgy, ahogy van, és csak önmagában a szeretet, jóságot, megértést, egymást segítést, stb. propagálni. Így legalább sokkal világosabb az üzenet, és félreértésekre sem ad módot. :)

Szia!

A Biblia kezdetben látszólag egyáltalán nem tesz említést leánygyermekek születéséről, csupán közli, hogy "Kain ismerte az ő feleségét..." (1Móz 4,17). 1Móz 5,4-ben azonban már azt olvassuk, hogy "Ádám... nemzett fiakat és leányokat".

Annak az oka, hogy a Biblia alig tesz említést a lányokról, a korabeli társadalmi szemléletben és értékrendben keresendő, ami gyakorlatilag az egész Biblián végigvonul, és érezteti hatását - tudniillik a férfiak társadalmi szerepét, jelentőségét és felelősségét többre értékeli. (Ez a jelenség nem is olyan régen még nálunk is ismert volt.)

A probléma másik oldala a vérfertőzés, azaz a vérszerinti testvérek házasságkötése, amelyből köztudottan nagy valószínűséggel fogyatékos utódok születése várható, ezért a mai polgári törvények tiltják is. Itt ismét a Biblia szemléletét kell figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban az anyagi világra is kihat (l. pl. "Átkozott legyen a föld temiattad... Tövist és bogáncskórót teremjen tenéked..." 1Móz 3,17-18). Így azok a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései hátterében meghúzódnak (a sérült DNS, amely a különböző örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc), minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol "minden igen jó" volt, ill.amikor még éppen csak megindult a romlás folyamata a bűnesetet követő időkben. Hogy a Biblia üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az bizonyítja, hogy Mózes idejére - i. e. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert (3Móz 18,6. 9). Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez nem volt mindig így.

Gyakran találkozhatunk a bibliai kijelentések és a tudomány eredményeinek összehangolására vagy éppen egymást kizáró voltának bizonyítására, ellentétbe állítására irányuló próbálkozásokkal. Azért is valószínűtlen, hogy ezek eredményre vezetnének, mert a két megközelítési mód teljesen különböző, tehát egy bizonyos ponton túl ezek a kísérletek nem járhatnak eredménnyel. A Biblia nem a tudományos kételyek kizárásának vagy minden felvetődő kérdés megválaszolásának igényével íródott. Ami elvárható, hogy belső konzisztenciát, összhangot találhatunk benne, azaz ne kerüljön önmagával ellentmondásba. Ez nem is kis kívánalom, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tudományos elméletekről mindez nem mindig mondható el.

Üdv. Péter

Kedves Kérdező!

Péter már elmondta, hogy a teremtéskor a világ "igen jó" volt. Így nevezte Isten a művét.

Miért lesz a mai ismereteink alapján "bibis" a testvérházasság? Mert mindkét embernek ugyan ott vannak a hibás géneik, amikből csak hibás+hibás=hibás képlet lesz, ellenben, ahol nem szoros családi ágról beszélünk hibás+jó=jó képlet lesz.

Tehát, miután még majdnem minden igen jó volt közvetlenűl a bűnbeesés után, így a hibás gén elmélet kiesett, másodszor meg semmi nem tiltotta, mivel csak egy parancs volt ezidáig, hogy a fának gyümölcseit még csak ne is illessék, amit már eddigre megszegtek.

Ha a teremtés nem szó szerinti értelmezés, akkor Krisztus miért említette Ádámot, mint valós embert, miért szerepel Ádám neve hétszer az űjszövetségben.

Ha Ádám előtt már volt emberi faj, ami az evolúció útján fejlődött, akkor nem Ádám bűne hozta be a halált a világba, tehát nincs eredendő bűn, azaz nincs szükségünk megváltóra.

Róm 5.12: "Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek"

Tessék elgondolkozni, ha elfogadjuk, fogadjuk el hittel, ha meg nem akkor ne fogadjuk el. De egy kicsi csipp-csöpp igaz, de nem így volt, mert mi van ha úgy volt...ez nagyon langyos...

Kétféle választ is adhatok.

Először is a Szentírás nem feltétlenül akar konkrétan Ádámról, mint személyről szólni. Nem Ádám, mint személy történetét akarja elmesélni, hanem Ádám, mint korporatív személyiség, azaz az Ember történetét. Hiszen a héber szövegben az Ádám szó (ha’ adam) mindenhol annyit jelent, hogy „az ember”. Ez világosan kitűnik a Ter 5,2-ből, ahol mind „ádámot” mind „évát” (a férfit és a nőt) „adam”-nak nevezi. Személynévvé csak később vált a különböző fordításokban. Tehát a Teremtés könyvének az első fejezetei az első ember személyében az egész emberi faj történetét mondja el. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt egy első ember (logikailag mindenképpen kellett lennie, de ezt az újabb mitokondriális DNS-kutatások is kezdik alátámasztani: a ma élő emberiség összes tagja egyetlen anyára vezethető vissza), de a Teremtés könyvében nem feltétlenül erről van szó. Így nem kérdés, hogy a történetben honnan szerzett feleséget Káin.

Ha valaki mindenképpen ragaszkodni akar a Biblia szövegéhez, és szószerinti értelmezéséhez, akkor neki is van válasz erre.

Ugyanis a Ter 5,4-ben ez áll: „Azután, hogy Szetet nemzette, Ádám még nyolcszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat.”. Tehát Káin találhatott magának feleséget nőtestvérei közül. (Ekkor a genetikai vérfertőzés még nem állhatott fenn, hiszen Ádám, mint első és tökéletes ember nem adhatott át súlyos mutációkat fiainak és lányainak, amik veszélyeztették volna gyermekeik életét.)