Volt, hogy nagyon csalódtál magadban, hittel kapcsolatban?

Szia!

Számtalanszor. Ezek a csalódások mindig abból adódtak, hogy magamban hittem és nem Istenben, vagy az én elgondolásomat tartottam egyedül üdvözítőnek, és Isten más módon adta meg amit kértem tőle.

A bibliai történetek nagyon tanulságosak ebben a tekintetben, ajánlom figyelmedbe Jákob életét...

Üdv. Péter

Én wicca vagyok.

Sokszor csalódtam magamban, mert akárhányszor megtapasztaltam, hogy az Istennő és az Isten - a mi vallásunkban így nevezzük z istenséget - mellettem áll és segítenek, amikor bajba kerültem, mindig azt hittem, hogy elhagytak. Csupán azért, mert nem azonnal jött a megoldás, nem úgy, ahogy én akartam - holott a végén mindig kiderült, hogy minden úgy történt, ahogy kellett, és mindig jött az a segítség, amit kértem. Mindig.

Mondhatni, ez a valódi hívővé válás útja. Az ember eleinte bizonytalan, de ha újra és újra tapasztalja a csodákat, végül megerősödik a hite. Ma már nem kételkedek.

Nem, Istenre vonatkozó hittel kapcsolatban nem csalódtam magamban, mások tanításában annál inkább. Isten tudatomban mindig jelen volt, kora ifjúságomtól fogva. Nekem ez olyan természetes volt, - én vagyok, kell tehát, hogy Isten legyen.

Elképzelésem róla természetesen változott, kis gyerekkoromban egy jóságos bácsinak láttam, most tudom hogy Isten minden Hatalom, Bölcsesség és Szeretet kimeríthetetlen Forrása bennünk és körülöttünk mindenütt, egy Mindenható Törvény vagy Vezérlő Alapelv; Isten az eredeti önfejlesztő Ihlet, melynek fejleménye minden más létező dolog, melynek számtalan fejleményeinek egyike én vagyok.