Mi a velemenyetek arrol, hogy: nincs olyan ember, aki nem hibazik? -miutan a kovetkezo par sort elolvastatok? Fejtsetek ki gondolatmenetetek.

akkor kiderül, hogy valójában minden tökéletes...és körülbelül a tökéletlenséget az ember tudatának gyengécske állapota kreálja meg tévedésből. :)

de ehhez sem árt némi belátás, és legfőképpen rálátás a dolgokra. :P

üdv

26/F

LastOne.Left

Amíg ebben a világban vagy az a hiba ami a többség(környezeted) számára elfogadhatatlan.

Pl:

Nem magyarázod ki azt a bírónak,hogy véletlenül mentél 100 -al(50-es tábla mellett) és kaszáltál el egy embert autóval.Hibáztál lesznek következményei.

Lehet,hogy a pap pár száz ima elregélése után feloldoz,de attól még az emberek szemében hibás vagy.

Mindenki hibázik,de nem mindegy,hogy mekkorát és annak milyen következményei vannak a társadalmi normák tekintetében.

Lehet,hogy te nem hibaként értelmezed a lelki nyugalmad érdekében,de ez a többieket nem vigasztalja.

Csak Isten nem hibázik! Ebből kifolyólag mindenki más ,igen.

S ahogy itt már írta valaki,nem mindegy hogy mekkorát.

S ha valaki ugy gondolja h minden előre elrendeltetett és mindegy hogy mit tesz az csak felelősséghárítás és nem ment fel a következmények alól.

De a legnagyobb hiba amit valaki elkövethet az az hogy ott hagyja Istent ,hátat fordít neki amit mi már mindannyian megtettünk valamikor és az egyetlen cél,a igazi cél hogy vissza kerüljünk Őhozzá...

"en azt mondom, hogy mi van akkor ha a hibakat nem hibakkent fognank fel? hanem aszerint gondolnank ra, ahogyan fentebb leirtam?"

Ha e szerint gondolnánk, akkor igaz lenne az az állítás, hogy nincs olyan ember, aki hibázik. Nézőpont kérdése.

Viszont: ha soha nem hibáznánk, tehát nem tekintenénk hibának azt, amit most hibának nevezünk, akkor nem is tanulnánk belőle, nemigaz?

Megerőszakoltam egy nőt, hibáztam Istenem, bocsáss meg! --> megjavulok, mert felismertem hogy hibáztam. --> nem is hiba volt, hogy megerőszakoltam, hiszen ez segített hozzá ahhoz, hogy jobb ember legyek --> akkor ha nem hibáztam, akkor megerőszakolok mégegy nőt, hátha mégjobb emberré válok! :D

"Nekem az jut eszembe, hogy a büntető jog alapból elveti. Nem foglalkozhat azzal a gondolattal, hogy előre meghatározott mondjuk az ember sorsa és a bűn elkövető nem dönthet szabadon."

Deha, az a sorsa hogy elköveti a bűnt, aztán elkapják, akkor az a sorsa hogy megkapja érte a büntetését. A többi embernek meg az a sorsa, hogy elgondolkozzon a másik bűnén, és ha nemis a lelkiismeret miatt, de a büntetéstől való félelem miatt legalább, ne kövessenek el bűnt, ha nem muszály!