Hogyan lehet megállapítani valakiről, hogy újjá született?

Ezt ő maga tudja legelőször,kívülröl nem látszik,mert az ember szívében történik meg.A biblia azt mondja,Róm 8:16 Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.Tehát van az emberben egy belső meggyőződés erről.És tudja,hogy ez a csoda nem az ő jótettei által,hanem Krisztus áldozatának elfogadása által történt.Ennek a szívbeli újjászületésnek kéne hogy legyen a vízzel való megkeresztelkedés.

Sokan újjászülettek,de mivel továbbra sem értik ennek mibenlétét és jelentőségét,ahogy Pál mondja,testi módon élnek és soha nem engedik,hogy az új belső emberük uralja őket.

Ef 3:16 Hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben;

Szia!

Véleményem szerint azonnal látszik a viselkedésén, a cselekedeteiben, és abban, ahogyan hozzááll a dolgokhoz. Egy újjászületett ember számára egészen más dolgok vállnak fontossá, megváltozik a gondolkodásmódja a megtérés által (lásd a görög metanióa szó eredeti jelentése a gondolkodásmód megváltozása).

A megtérés nem más, mint a teljes hit megszületése, kifejlődése az emberben. Ugyanezt a lelki eseményt újjászületésnek is nevezi a Szentírás. Ez a döntés sorsdöntő. Az ember részéről azon múlik, hogy mit szeret jobban: önmagát vagy az igazságot. Szinte hihetetlen, hogy emberek visszautasítsák a bűn és halál fogságából való szabadítás lehetőségét. Mégis vannak sokan, akik ezt teszik. Olyan én- és kényelemszeretők, hogy inkább megmaradnak a rabszolgaságban, nem törődve azzal, hogy mi lesz a vége. Semmi változást, önmagukkal való szembefordulást, küzdelmet nem vállalnak szabadulásukért.

Aki viszont elfogadja a szabadítás ajánlatát, abban Isten további megvilágosodást és tisztulást tud teremteni. Hatalmasan megerősíti akaratát, annyira, hogy eltökélten a Megváltó követőjévé kíván lenni és mindenáron megnyerni a szabadulást. Így jut az ember "megbékélésre", újbóli összhangra Istennel és törvényével. Értelmével és lelkiismeretével tisztán látja annak igazságát, és most már egész életszemlélete, ízlése az igazság mértékéhez igazodik. Ezzel az átalakulással együtt jár a szabadulás nagy és csodálatos öröme, amely ekkor teljesen áthatja az embert.

A szél zúgása hallható a fák ágai között a levelek és virágok zizegésében, és mégis láthatatlan. Senki sem tudja, hogy "honnan jön és hová megy" (János 3:8). Van, aki egyáltalán nem tudja meghatározni megtérése pontos idejét, helyét, és mégis megtért egyén. Amilyen láthatatlanul hozza létre az Úr a szél zúgását, Lelke éppoly láthatatlanul gyakorol állandó hatást a szívre is. Egyesek életében – néha teljesen öntudatlanul – lassan-lassan olyan benyomások keletkeznek, amelyek az Istenhez, a Megváltóhoz vonzzák őket. Ezeket a benyomásokat a lélek rendszerint az elmélkedés, a Szentírás olvasása, vagy Isten Igéjének hallása által nyeri. Amikor azután az isteni befolyás mindig erősebb és közvetlenebb lesz, a lélek végül hirtelen és örömmel adja át magát Istennek. Sokan ezt hirtelen megtérésnek nevezik, pedig a valóságban Isten Lelke hosszú és türelmes munkálkodásának a következménye.

Az újjászületés tapasztalataim szerint mindenekelőtt abban nyilatkozik meg, hogy az ember a megtéréskor elfogadott életelveket és életcélt győzelemre tudja juttatni az életében, öröklött, ösztönös természete és korábbi szokásai ellenére is. Kialakul és megszilárdul benne az igazság törvényének megfelelő jellem. Ezt a folyamatot – amely a megtéréstől fogva élethossziglan tart – nevezi a Biblia megszentelődésnek. Az Istennel való hitszövetség által az ember Isten bölcsességével, szeretetével és erejével kerül állandó, szoros kapcsolatba, együttműködésbe. Ezáltal a fejlődés határtalan távlatai nyílnak meg előtte mind a személyes életében, mind pedig a másokért való szolgálatában.

Üdv. Péter