Jehova tanúi pénzt kapnak azért, ha embereket toboroznak?

Én is sokat ismerek, mivel én is az vagyok, de azért nem jellemző, hogy "gazdagok" lennének. Eleve, aki komolyan veszi a szolgálatát, az elsősorban nem a nagy vagyon gyűjtögetését tartja fontosnak, hanem azon igyekszik, hogy az övéiről, vagyis a családjáról gondoskodjon, de kiegyensúlyozottan élje az életét.

Az nagymértékben a szellemiséged erősségén múlik, hogy mikortól érzed magad megelégedettnek. Van, aki sohasem éri el azt a szintet, még a sokadik millió után sem érzi és ez a kapzsiság. Tény, hogy a harmadik világ (hozzánk képest szinte nincstelen) lakói arcán sokkal több örömet és boldogságot, mosolyt láthatsz, mint a fejlett és gazdag társadalmak emberein!

Valójában a boldogsághoz csak egy szó kell: megelégedettség. Ez nem azt jelenti, hogy minden nincstelen érje be a nyomorult életével, hanem a kiegyensúlyozottságra való képességet.

A Biblia is azt írja, hogy "ne adj nekem Istenem se gazdagságot, se szegénységet".

(Prédikátor 7:12) "Mert oltalom a bölcsesség, mint ahogy a pénz is oltalom, de az ismeretnek az az előnye, hogy a bölcsesség életben tartja tulajdonosait."

No meg azt is leszögezi a Szentírás, hogy az igaz ember soha sem marad elhagyatottá:

(Zsoltárok 37:25). "Ifjú voltam, meg is öregedtem,

De nem láttam az igazságost teljesen elhagyatva,

Sem utódját kenyeret kéregetni."

Ez azért van, mert az ilyen embernek mindig van támasza, ha máshol nem is, a hittestvérei részéről biztosan. Így a Tanúk is, mivel összetartók, sok mindenben kisegítik egymást. Ez persze ott mutatkozik meg a legjobban, ahol nagyon szegények az emberek, a Tanúk túlélési esélyei lényegesen jobbak, mint a kevésbé összetartó és önfeláldozó világban.