Mi a különbség a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház és az Örmény Apostoli Ortodox Egyház között?
Mostanában olvastam valahol erről a neten, de nem jut eszembe a linkje. Valószínűleg a következőkről van szó:
A római központú nyugati keresztény egyház mellett számos keleti keresztény egyház is kialakult. Ezek közül nálunk a legismertebb a görögkeleti (orosz, görög stb.) egyház, de e mellett ilyen az örmény, a kopt, a szír, és egyéb többnyire kisebb, mint nagyobb keleti keresztény egyházak. Mindezeknek pedig van egy ortodox, azaz Rómától teljesen független, és egy katolikus, azaz Rómához kapcsolódó változata. A görögkeleti egyház katolikus változata a nálunk is virágzó görögkatolikus egyház. A Rómához kapcsolódás, illetve a Rómával szembeni autonómia minden egyháznál eltérő mértékű. Így van ez az örményeknél is. Az említett két egyház közül az első lehet a katolikus, a második az ortodox, azaz a Rómától teljesen független.
Köszi szépen a választ!
Ezzel csak az a gondom, hogy pl. a görögKATOLIKUS egyház nem bejegyzett egyház, hiszen az az összKatolikus Egyház része. Akkor vajon az egyesült örmények egyháza hogy lehetne önnállóan bejegyzett?
De még1x: köszi :)
Elismerem, hogy bonyolult kérdés, és én sem vagyok ezzel tökéletesen tisztában. De ha továbbra is érdekel a kérdés, megpróbálom megkeresni azt a honlapot, ahol erről olvastam. Ott részleteiben ki van fejtve ez a kérdés.
Annyit azért még pontosítanék, és erre talán utaltam is, hogy a keleti katolikus egyházak függése a római központtól esetenként különböző. A görögkatolikus egyház valóban a legkevésbé autonómak közé tartozik, merthogy a püspökét a római pápa nevezi ki. Más egyházakban viszont a vezetőt az egyház tanácsa (szinódusa stb.) jelöli, és a pápa erősíti meg, vagy maga a vezető testület választja, és ezt a pápa csak tudomásul veszi, és számos köztes variáció van. De azért a görögkatolikus egyház is elég autonóm, saját rítusa van, saját egyházjoga (ami engedi a papok nősülését), saját hierarchiája. Úgy kell elképzelni a görög és a római katolikus egyház viszonyát, mint mondjuk egy leányvallalat és egy anyavállalat, vagy pl. egy szakszervezet és egy szakszervezeti konföderáció viszonyát. Attól még, hogy a leányvállalat az anyavállalat része (is), önálló egységként és jogi személyként is funkcionál. Egy ponton azonban már összekapcsolódnak. Ez a pont az egyes keleti katolikus egyházaknál máshol van, van ahol már csak szimbolikus.
Az Örmény Apostoli Ortodox Egyház egy ókeleti egyház. Az ókeleti egyházak 451-ben váltak önállóvá. Katolikus és ortodox értelmezés szerint ekkor szakadtak el az egyetemes egyháztól. Ókeleti értelmezés szerint pedig éppan a katolikus-ortodox vonal szakadt el 451-ben az egyetemes egyháztól, mivel szerintük meg az ókeleti egyházak képviselik az egyetemes egyházat. Ennek van egy kis magyarországi része is. Az ősi örmény rítust használják a temlopmaikban.
Az Örmény Apostoli Ortodox Egyház tagságának 4-5 % a katolikus missziók hatására kilépett egyházából, s csatlakozott a római pápához, ezek az örmény katolikusok. Ők a katolikus egyház része, de nem a fő katolikus rítust, a latin rítust alkamazzák, hanem az örmény rítust.
"Mindezeknek pedig van egy ortodox, azaz Rómától teljesen független, és egy katolikus, azaz Rómához kapcsolódó változata."
Pontosítok...
Keleti keresztény van 4 változat:
- ortodox / "görögkeleti" / pravoszláv,
- ókeleti / antkhalkedóni / miafizita / monofizita,
- nesztoriánus / asszír,
és:
- keleti katolikus.
A keleti katolikus (ennek része a görögkatolikus is) általában úgy jött létre, hogy a katolikus missziók az előbbi három csoportból kisszámú hívút "elcsábítottak".
Mindezeknek pedig van egy ortodox, azaz Rómától teljesen független, és egy katolikus, azaz Rómához kapcsolódó változata.
Pontosítás ismét.
"A görögkatolikus egyház valóban a legkevésbé autonómak közé tartozik, merthogy a püspökét a római pápa nevezi ki. Más egyházakban viszont a vezetőt az egyház tanácsa (szinódusa stb.) jelöli, és a pápa erősíti meg, vagy maga a vezető testület választja, és ezt a pápa csak tudomásul veszi, és számos köztes variáció van."
Persze van több változat a keleti katolikus egyházak között. A világon él majd 1 milliárd katolikus. Ebből 950 millió nyugati katolikus és kb. 50 millió a keleti katolikus. A római pápa mint egyházfő mindegyiknek a feje, azonban külön egyházi törvények vannak a nyugatiakra és a keletiekre. A dogmák természetesen ugyanazok, de minden másban vannak különbségek, ezért vannak külön egyházi törvények is. A Codex Iuris Canonici CSAK a nyugati katolikusokra érvényes, a keletiekre van egy külön Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium. Pl. a keleti katolikus papok lehetnek házasok, a nyugati katolikusak meg nem.
Ami a státuszt illeti, valóban van többféle. A legmagasabb státusz a pátriárkai egyházaké, melyek szinódusa pátriárkát választ, s azt csak jóváhagyja a római pápa. Ilyen pl. a Maronita Egyház. A legalacsonyabb státusz meg mint pl. a Magyar Görög-Katolikus Egyházé, melynek vezetője alá van rendelve az adott ország nyugati-katolikus főpapi vezetésének, itt szimpla kinevezésről van szó.
Véletlen akadtam rá a minap a kérdésre, s noha a válaszok elég alaposak, kicsit félrementek. Talán azóta tájékozódtál a valóságról, de ha nem, akkor szerény tudásommal elmondom:
Tényleg létezik örmény katolikus és örmény apostoli egyház is Magyarországon, de a kérdésben szereplő két bejegyzett egyház nem ezek megfelelője. Azaz: az örmény katolikus egyház tudtommal nincs külön bejegyezve. Tehát neki semmi köze a fent megnvezettekhez.
Az örmény apostoli egyház megalakulása - ahogy a válaszoló is helyesen mondta - a 451-es Khalkédóni Zsinathoz köthető. Ennek magyarországi képviseletéről lenne elvileg szó mindkét nevezett esetben. De akkor jogos a kérdés, hogy miért van kettő. Elvileg ˝örmény apostoli egyház˝ néven kellene szerepelniük, de ez már addigra bejegyzett név volt, azaz foglalt, így kénytelenek voltak az ˝ortodox˝ szócskát közbeékelni. A másik egyház létezése tudomásom szerint politikai vonatkozású.
Tehát először a Magyarországi Örmény Apostoli Egyházat jegyezték be. Mivel papra is szükségük volt, ezért az örmény apostoli egyház (ami Örményországban, Ecsmiadzin városában székel) küldött egyet Hajr Barszegh személyében. A pap később az egyházat bejegyző örmény kisebbségi politikusoktól elhatárolódott, s ezért új néven jegyeztette be az örményországi apostoli egyházzal jogfolytonos egyházat: ez az Örmény Apostoli Ortodox Egyház.
Ennyit felületesen. Ha pontosabban és tényszerűbben vagy rá kíváncsi, szólj, s én kifaggatom hiteles forrásaimat :)
Nagyon köszönöm a pontos tájékoztatást, magam is ilyesmit sejtettem.
Kíváncsi vagyok a részletekre, így ha nem gond, kikérdezhetnéd azokata a forrásokat. :)
köszönöm
Nos, "asszem" van itt némi tisztáznivaló:
1, Az örmény egyház elszakadt a katolikustól. Pontosabban, időszámitásunktól kezdve különállt. Olyan, mint egy cserje: a gyökere egy, de a föld felett egyből elágazik. Igaz, csak a 300-as évek közepén lett államvallás, de gondoljumk csak bele, a katolikus egyház Jézus korában elkezdődött, de csak jóval később lett államvallás Rómában. Mivel, az örmények elsősorban nem szándékosan fejlődtek külön, hanem a földrajzi elszigeteltség miatt.
2, A vallási vezetők:
Katolikusoknál: Római Pápa(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!