A tudat végső természetének felismerése során, ahol a dualitás eltűnik, mi az, ami mégis egyedivé teszi az egyes emberek útját a megvilágosodáshoz vezető úton?

"A tudat végső természetének felismerése során, ahol a dualitás eltűnik, mi az, ami mégis egyedivé teszi az egyes emberek útját a megvilágosodáshoz vezető úton?" Az teszi egyedivé, hogy senki más nem járt azon az úton, csak a sztoriban szereplő aktuálisan megvilágosodott illető.

"Ha az egyediség és az ‘én’ teljes mértékben a feltételek és ok-okozati összefüggések játékának eredménye" Állításod hamis.

"akkor miért van szükség egyáltalán ennek az illúziónak a megjelenésére?" Nincs szükség (hiány értelemben) erre az illúzióra. Szükségszerűség (elkerülhetetlen, mert ez a törvény) értelemben van.

"Mi az, ami ‘értelmezi’ vagy ‘megéli’ ezt az illúziót?" Ez a legértelmesebb és legfontosabb kérdés, ha haladni akarsz a spir. utadon. Dekonstrukcióval, és a központi vmire rakódott dolgok letisztításával a kérdésed gyakorlati szinten megválaszolható.

"Tehát ha minden üres és ön-lét nélküli, akkor miért van mégis tapasztalás?" Ez meglehetősen buddhisztikus hozzáállás. Keress buddhista hittudósokat a közeledben, hátha tőlük kapsz adekvát választ. Én nem vok buddhista, tőlem nem leszel okosabb. Van magyarul is megjelent könyv a témában, de az nem Buddha, hanem a Szanáthana dharma alapján ad választ erre a kérdésre.

"Miért létezik egy olyan érzékelt világ, amelyben a feltételek által „én” születik és létezik?" Ez a kérdés így eléggé pongyolán van megfogalmazva. Mi a célja.... v Mi az oka... lenne a szabatos uakkor pontos kérdés.