Isten minden dolog felett uralkodik és előre elrendeli az eseményeket az Ő megkülönböztetett tervének részeként? Ezek az igék alátámasztják az igazam...
Ószövetség
Ézsaiás 46:10 - "Hirdetem a végső dolgokat a kezdettől fogva, és régóta tudatom, ami még nem történt; azt mondom: Tanácsaim mind megállnak, és mindent véghezviszek, amit akarok."
Zsoltárok 139:16 - "Mielőtt még megformáltak volna, láttad a formátlan testemet; a te könyvedben megvolt írva minden, amit meg kellett élnem."
Példabeszédek 16:9 - "Az ember szívében tervez, de az Úr irányítja lépéseit."
Dániel 4:35 - "Mindaz, ami az ég alatt történik, az ő hatalmában van; senki sem állhat ellent akaratának, és senki sem mondhatja neki: Mit cselekedettél?"
Újszövetség
Róma 8:29-30 - "Mert akiket előre ismert, azokat előre is elrendelte, hogy hasonlóak legyenek Fiához, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akiket pedig elrendelt, azokat meg is hívta; akiket pedig hívott, azokat meg is igazította; akiket pedig igazított, azokat meg is dicsőítette."
Efezus 1:4-5 - "Mivel maga előtt elrendelt minket, hogy fiúságra jussunk Jézus Krisztus által, akaratának kedve szerint."
Efezus 1:11 - "Benne mi is megkaptuk részünket, akik úgy döntöttünk, hogy őt a világ kezdete előtt elrendelte minden dolog végezettéhez."
2 Timóteus 1:9 - "Aki minket megszentelt és elhívott, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ő saját elhatározása és kegyelme szerint, amelyet Krisztus Jézusban adott nekünk az örök idők előtt."
Nem rendeli el előre. az eleve elrendelés nem Istentől származik, tehát nincs bibliai alapja.
Ezek a versek arról szólnak, hogy volt egy elhatározása, amit sajnos Sátán a haverjaival, egy időre meghiúsított.
Azonban Istennek esze ágába sincs, hogy így is maradjon, ezért amit előre elhatározott, azt más útvonalon, de megfogja valósítani.
Amit pedig Dávid írt a születéséről, az nem eleve elrendelés a személyét illetően.
""Szemeid már mint embriót is láttak engem, és annak minden része be volt írva könyvedbe a napokat illetően, melyeken formáltattak, holott még egy sem volt meg közülük”"
Ez azt jelenti, hogy az első sejtedben benne volt az egész tested tervrajza, ami a két szülő génjeinek találkozása határoz meg.
Hogy Isten ismeri ezeket az azért van, mert a magzat fejlődése egy sajátságos modell alapján megy végbe, mintha valamilyen könyvben leírt utasítások szerint történne.
Nem pedig Isten határoz az egyikről így vagy rendel el egy másikat úgy....
Kálvin tanítása szerint Isten eleve elrendel egyeseket az üdvösségre, másokat a kárhozatra a saját tetszése szerint.
Éppen ma jutott nekem is az eszembe, hogy Isten vajon csak a kimenetelt rendelte el, vagy életünk minden részletét, ezáltal nem hagyva szabad döntést nekünk? Vagy a kimenetelt elrendelte, de az életünk során a hétköznapokban van szabad döntésünk?
A predesztináció tanát eretnekségnek és igazságtalanságnak tartom. Íme egy korábbi válaszom, melyben leírtam miért:
“Ha egy kicsit gondolkodunk is, és nem csak nagyítóval nézzük a Biblia minden betűjét, elég egyértelmű lesz, hogy NINCS PREDESZTINÁCIÓ.
De nézzük csak meg indirekt módon. Tételezzük fel, hogy van.
Ha Isten eleve elrendeli, hogy én mit teszek, akkor nincs szabad akaratom. Ha nincs szabad akaratom, nem tudok választani. Tehát ha vétkezem, akkor én nem tudok ellene mit tenni, mert el volt rendelve, képtelen vagyok a választásra. Mivel én csak a rosszat tudtam választani, az erkölcsi felelősség nem engem terhel, hanem az Istent. Tehát akkor az Isten vétkezik rajtam keresztül. És itt meg is állhatnánk, mert már most ellentmond a Szentírásnak, de tovább megyek: ha engem nem terhel felelősség, akkor nem kerülhetek pokolra, mert bűntelen vagyok. Ebben az esetben nem szükséges a megváltás, tehát az egész Újszövetség hazugság. Vagy pedig Isten igazságtalan és Ő engem jogtalanul büntet, esetleg nincs is pokol.
Nézzük meg más nézőpontból is. Eleve el van rendelve, hogy üdvözülök-e, ezen én semmilyen módon nem tudok változtatni. Ha viszont nem tudok rajta változtatni, bármit is csinálok, akkor meg minek járjak templomba, minek tartsam meg a tízparancsot stb.? Hiszen attól függetlenül, mit csinálok dől el az üdvösségem. És ez esetben megint kuka a teljes Biblia, mert mit próbálják meg nekem megszabni, hogy mit csináljak, ha úgyis mindegy.
De ezt szerintem már 2000 éve is átgondolták az egyházatyák; csak ugye a protestantizmus alapja a Biblia nézegetése nagyítóval (és ami nem tetszik kihagyjuk ill. kitaláljuk, hogy metaforikusan értendő) a gondolkodás helyett. Nem sola Scriptura az ilyen, hanem sola saját bibliaértelmezésem/értelmezési hagyományunk.”
Zsolt 103:19-21 "Az ÚR a mennyben állította fel trónját, királyi hatalmával mindenen uralkodik. Áldjátok az URat, angyalai, ti, hatalmas erejűek, akik teljesítitek parancsát, és hallgattok parancsszavára! Áldjátok az URat, ti, seregei, szolgái, akaratának végrehajtói!"
E szerint Isten minden felett uralkodik, ami azt jelenti, hogy az egész világegyetem minden részlete ismert előtte, a "magasból" (mennyből) mindent átlát, és bármit bármikor van hatalma megváltoztatni. Ez azonban csak a lehetőséget mutatja: Istennek a lehetősége megvan, hogy bármikor beavatkozzon bármibe, de ez nem jelenti, hogy állandóan be is avatkozik mondjuk a földön történtekbe. Bár mi, emberként egyáltalán nem látjuk át az ő tervének részleteit, de talán még a nagy vonalait sem, mert Isten bonyolultsága annyira felette áll egy emberének, kb. olyan, mintha egy hangyának kellene felfognia egy atomfizikus gondolatait. Lehetetlen. Szóval csak a személyes véleményem a következő, és ebben tévedhetek, de nekem úgy tűnik, hogy Isten csak akkor avatkozik be a világ történéseibe, ha ez az ő megváltó tervének megvalósításához szükséges. Isten akarata nem mindig egyetlen konkrét dolog, nem mindig csak egyfajta választás elfogadható Isten számára, legtöbbször az ő akarata egyfajta halmaz, elég sok minden belefér. Igen, lehet hogy ebből a halmazból vannak jobb és kevésbé jó választások, de ez kb. olyan mint a GPS, az emberek valamilyen útvonalat választanak, ami lehet, hogy nem a legrövidebb útirány, de a GPS próbálja korrigálni és újratervezni az útvonalat. Isten is állandóan újratervez, szól az emberekhez pl. a lelkiismereten, más embereken keresztül, az életünk történéseinek formálásán keresztül, mert nem mindig a megfelelő irányt választják még azok sem, akik hallgatnak Őrá, de végül akiket meg lehet menteni, azokat Isten meg fogja menteni, és végül teljesül az Ő akarata, ha késik is.
A fenti idézet ezen felül leírja, hogy ha Isten be is avatkozik a földön történtekbe, akkor sem közvetlenül ő maga, hanem "angyalok"-on és "szolgái"-n, "akaratának végrehajtói"-n keresztül. Én sem úgy kaptam az üdvösségemet, hogy Isten széthúzta az égboltot, és leszólt nekem, hogy "Figyelj, haver! Ezt és ezt kell tenned, hogy üdvözüljél", hanem embereket küldött, akik már előttem alárendelték magukat Isten akaratának ("szolgái", "akaratának végrehajtói" lettek, Zsolt 103:21), és ők hirdették nekem a Bibliából az üdvösség üzenetét. Aztán én is dönthettem, hogy én is az ő "szolgája" és "akaratának végrahajtója" leszek, vagy járom tovább a saját utam a magam módján.
Az, hogy Isten "eleve elrendelt" bizonyos dolgokat, az ahhoz hasonló, mint amikor egy épületet akarnak építeni. Mielőtt belekezdenének, valakinek el kell készítenie a pontos tervrajzot. De aztán az építőkön múlik, hogy figyelembe veszik-e a tervrajzot, vagy sem. Ugyanígy Isten is az emberek elé tárta a tervét, hogy midenkit, akinek üdvösséget adott, az ő saját Fia, Jézus Krisztus képére akar formálni. A tervrajz ott van a Bibliában, de nekünk szabad akaratot adott, hogy úgy építjük-e fel a saját életünket, hogy az megfeleljen Isten tervrajzának, vagy sem. Ezért tehát van "predesztináció" a Bibliában, de nem a protestáns predesztináció, amely tagadja a szabad akaratot, hanem a "biblikus predesztináció", ami Isten egy előzetes terve, amit a mi javunkra eltervezett, hogy benne való hitben és engedelemességben járva, krisztusi jellemet formáljon ki bennünk. Ennek a predesztinációnak alá is rendelhetjük magunkat, és ellen is állhatunk a kivitelezésének (a saját vesztünkre persze).
üdv, a javuló Stefán
Eleve elrendelés és szabad akarat: Kálvinizmus tanítása szerint Isten valóban eleve elrendeli az emberi sorsokat, beleértve az üdvösséget és az elkárhozást is. Azonban ezt a teológiát nem úgy értelmezik, hogy az embereknek teljesen hiányzik a szabad akaratuk. A kálvinista felfogás szerint az emberek választásai és cselekedeteik valóságosak, de azokat Isten terve és eleve elrendelése keretezi. Az emberi természet, amely a bűn miatt megromlott, hajlamos a rosszra, ezért az ember saját magától nem képes arra, hogy Isten kegyelmének hiányában üdvözüljön.
Erkölcsi felelősség: A kálvinista teológia vallja, hogy bár az emberek bűnre hajlamosak, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének felelősek a cselekedeteikért. Isten igazságos, és az emberek szabad választásukból fakadóan, bűnük miatt felelősek az Isten előtt elkövetett bűneikért. A kálvinisták úgy vélik, hogy Isten szuverenitása és az emberi felelősség nem ellentmondásosak; Isten tökéletes szentségén és igazságosságán keresztül irányítja a világot, míg az emberek cselekedeteik következményeit viselik.
Megváltás szükségessége: Ahhoz, hogy megtaláljuk a bűnbocsánatot és az üdvösséget, szükség van Jézus Krisztus megváltó munkájára. A kálvinista nézet szerint a kegyelem nem érdemelhető ki a cselekedetek által; az üdvösség kizárólag Isten kegyelme által jön létre, amelyet az emberek nem érdemelnek meg. Bűnös mivoltunk és Isten szent mivolta miatt mindannyian kárhozatot érdemelnénk, de Jézus áldozata által kínált üdvözülés lehetősége révén a kegyelem hit által elfogadható.
Jó cselekedetek és a hit: A kálvinista nézet szerint a jó cselekedetek nem a megváltás feltételei, hanem a megváltás következményei. A hívők, akiket Isten kegyelme által üdvözített, természetükből fakadóan cselekednek jót. A templomba járás, a tízparancsolat megtartása és egyéb vallási gyakorlatok az üdvözülés biztosítékát nem jelentik, hanem a hit és a megváltás válaszreakciói.
Bibliaértelmezés: A kálvinisták nem állítják, hogy a Biblia érthető és világos üzenetét "nagyítóval" kellene nézni. Az "sola Scriptura" elve azt jelenti, hogy a Szentírást alapvető tekintélyként ismerjük el a hitünk és gyakorlatunk meghatározásában. A kálvinista teológia azt hangsúlyozza, hogy a Szentírás tiszta és egyértelmű, és az isteni kinyilatkoztatás alapján kell élni.
A kálvinista nézetek szerint Isten szuverenitása és az emberi felelősség nem kölcsönösen kizáró tényezők, és a megváltás szükségessége a bűnös természet miatt elengedhetetlen. Az emberek szabad akaratukkal együtt Isten terve részesévé válnak, amely még ha titokzatos is, biztosítja a hit és az üdvösség lehetőségét.
Például a föld felett nem ő uralkodik 6 ezer éve.
Ádám és Éva lázadása óta Sátán és démonai uralják az emberiséget de már nem sokáig.
Armageddonkor meg lesz tisztítva a föld, miként az ég 1914-ben az ég!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!