Gyónásnál mi határozza meg a vezeklés módját?

"Általában miatyánkot vagy üdvözlégyet szokott kiróni a gyóntató vezeklésül"

Tényleg? Melyik? Én sokkal gyakrabban találkoztam mással, nem is kifejezetten egy imával, hanem például Szentírás olvasással, vagy azon belül is a bűnbánati zsoltár olvasásával, néha azt mondja a gyóntató, hogy tégy valami jócselekedetet, sokszor azok felé, akiket megbántottál, stb.

"De más gyereknek is hasonlót adott ki, mert a fülkéből láttam, hogy mindenki ment oda a padokhoz"

Ha ima jellegűt ad, akkor általában még ott, gyónás után el szokták mondani, de lehet bármilyen ima, az is lehet, hogy tényleg ezt az egyszerű módját választotta a pap.

"Hittanbeszélgetésen merült fel most, hogy vajon ezt mi alapján osztja ki a gyóntató."

Ha ilyen helyen merült fel, akkor kérdezd meg ott helyben a papot, általában ezeket papok tartják vagy témában jártas egyházi személyek.

A gyóntató saját megítélése alapján ad elégtételt.

Primo, ahhoz, hogy megbocsáttasson a valami bűnöd, amivel kárt okozták embertársadnak, a kárt meg kell téríteni, ahogy valaki előttem leírta.

Secundo, mint pap, van gyakorlata. Sokszor találkoztam már kötött szövegű imával, de kaptam már saját szövegű imát, sokszor egy bizonyos vagy egy véletlenszerű szentírási szakasz elolvasását. Sőt, egyszer kaptam, olyat is, hogy gondoljak vissza, hogy mennyi jót is tettem utolsó gyónásom óta (jó volt tudatosítani, hogy nem csak vétkezem); tudok olyanról is, hogy más —mint túlhajszolt ember— kapott olyat, hogy nézzen meg egy filmet.

A Szentírás és az egyházatyák 3 cselekedetet javasolnak a bűnbánat kimutatatására: az imát, az alamizsnát és a böjtöt. Az alamizsna szóba sem jöhet elégtételnek (“az Egyház rákényszerít, hogy pénzt adj ki”), a böjt meg meglehetősen csökkenti a valószínűségét, hogy az illető visszajön (az előírt böjtöket sosem csináljuk szívesen, rossz emlékként marad sokszor meg). Marad tehát az imádság, főleg gyermekek gyóntatásánál.

Az elégtétel célja az, hogy közelebb vigyen Istenhez.

Egy laikus

"Erős tippem van arra, hogy fogalmuk sincsen róla, csak mondanak valamit."

Pedig nem egy túl nehéz kérdés...

Ahogy írták, egyrészt függ a paptól: ismerek olyat, aki mindenkinek egy adott imát mond, függetlenül attól, hogy hány éves és milyen súlyos bűnei voltak.

Áltqlában ima vagy Szentírás olvasást szoktak adni. De kaptam én is már szokatlanabb elégtételt, pl egy jócselekedet azzal a konkrét személlyel, akivel veszekedésem volt.

Egyrészt teljesen a paptól függ a dolog. Másrészt, ha érzi a bűnbánatot, akkor az ima is már inkább egy hálaadás része lesz a bűnöktől való megszabadulásnak.

De én is kaptam már érdekesebb elegtételeket. Volt, hogy egy keresztút végig elmélkedését kaptam, igaz, a húsvéti idő elején. Olyan is volt, hogy tegyek a következő pár napban 1 jócselekedetet. És olyan is volt, hogy a nagyböjt előtt kevéssel elsütöttem egy vaskosabb, egyházzal kapcsolatos poént egy ismerősnek. Az elegtételem meg az lett, hogy minél csendesebb nagyböjti időt tartsak. És mivel közösségi oldalon keresztül ment a poén, és amúgy se volt jellemző rám a zajos vigalom, így a közösségi médiában csendesedtem el. Ez máig egy ismétlődő nagyböjti lemondás nálam, igaz, ma messze nem annyira szigorúan veszem, mint az első alkalommal. Az is igaz, hogy ezeknek a hatására erősen meg is változott a média fogyasztásom.