Ír a Biblia olyan személyről, aki nem fogadta meg Jézus utasítását?

Én úgy értelmeztem ezt a részt, hogy úgy kellene eljárnunk saját testünkkel, ahogy Krisztus is eljárt. Arra használni a testünket, amire ő használta. Tanulni, gyógyítani, etetni, itatni, tanulni, másokon segíteni vagy másoknak megmondani, hogy hogyan segíthetnek magukon, hogy az Úr megáldhassa őket és természetesen hirdetni az evangéliumot. Mindenki erőjéhez mérten lehetőségeihez képest tegye azt, amit Krisztus tett. És mindezt másokkal megosztani, bíztatva őket, hogy tegyenek hasonlóképen.

Én nem vagyok nagy templomba járós. de szívesen elmélkedem az írásokon. Jézus pedig ha szemléltetésként bort és kenyeret használt, az valószínűleg más jelentéssel bírt. Kiinni a boros kelyhet sem a borívásos emlékezésről szól. Hanem arról, hogy addig tegyük mindezt, ameddig Jézus is tette. Addig, amíg le nem áll a testünk és ki nem leheljük a lelkünket.

Ez egy élethosszig tartó munka, mely után jön a jól megérdemelt örök pihenés Isten közelségében. Van, aki bibliával házal, mások pedig itt a gyakorin osszák az igét. Kinek, mire van affinitása.

A leírások alapján a 12 kiválasztott tanítvány sem volt egy egyszerű csapat. Mindenki más körökben mozgott, más módokon tudták átadni a lényeget. Ma is ugyanígy tesznek azok, akik képesek voltak megismerni Jézust a megmaradt írások alapján.

aki pedig megismerhette Jézust, az róla szeretne mindig beszélgetni a másik emberrel. Mi másról is akarna az ember beszélni, ha nem a legnagyobb kincsről, melyet valaha is talált.

8-as írta eddig, hogy a meggyógyítottak többsége nem bírta megállni, hogy Jézus tiltása ellenére beszéljen gyógyulásáról. Belegondolva ez érthető.

Gondolom záporoztak a kérdések a meggyógyultaknak, hogy mégis hogyan történt ez. Egy ekkora csodát , melynek jó látható bizonyítékai vannak képtelenség eltitkolni. Jézus maga mondja, hogy nem azért gyújtanak gyertyát, hogy véka alá tegyék, hanem, hogy a gyertatartóba, hogy mindenkinek világítson.