Isten változtatott azon a tervén miszerint a földön képzelte el az emberrel a közöséget, most pedig már a mennyben képzeli?

11.

Nos igen, erről Én is írtam egy korábbi válaszban, de kimagyarázták, hogy azt nem úgy kell érteni. /Vajon hogyan érthető?/

Valaki "örtornyos" baromságnak nevezte, holott ez a Bibliában van benne.

Isten az újszövetséggel nem változtatott a kezdeti szándékán, csak "más útvonalon" valósítja meg.

Folyamatosan a folyóirat nevét emlegetik, holott ez Isten szavában van leírva. Sőt még a Biblia verseket is lepontozzák, vagy is nem fogadják el Isten szavának némelyik részét. Hiszen az ellentmondana az egyéni elgondolásuknak.

Ahol az oroszlán és bárány együtt legel (Ézs 65,25) ott ugye nincs szó örök életrôl csak kellôen hosszúról:

"Nem lesz ott többé néhány napig élő csecsemő, sem öreg, aki nem tölti be napjait; mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg, és aki nem éri meg századik évét, átkozottnak számít."(Ézs 65,20)

Ézsaiás idejében még így képzelték a boldog végidôket.

13

Az Ézsaiás idézet azt jelenti, hogy az örök élethez képest a 100 éves is fiatalnak számít. Ha hibát követ el, akkor véget ér az élete.

Isten nem ment fel senkit a kora miatt ha egy bűnt elkövet. Mert bizony még ott is előfordulhat, hogy valaki fellázad Isten ellen. Még ha a lázadó bűnös „száz esztendős” is, meg fog halni. Ilyen esetben „ifjúnak” tekinthető, ahhoz képest, hogy örökké is élhetett volna.

@ "Az Ézsaiás idézet azt jelenti, hogy az örök élethez képest a 100 éves is fiatalnak számít."

Sajátságos értelmezés. "Betölti napjait" azt jelenti, hogy idôs korában meghal. A szöveg világos, nem ír örök életet csak hosszút:

"Mert népem életkora hasonló lesz a fák életkorához;" (Ézs 65,22)

A fák sem élnek örökké.

Ézsaiás látomása a boldog végidôkrôl, az Új Jeruzsálemrôl csak képek. Akkoriban még így képzelték. Jelenések könyve már sokkal erôsebb és természetfelettibb képet rajzol az Új Jeruzsálemrôl, de azok is csak képek, mert a mennyei boldogság valójában leírhatatlan.

Továbbá az anyagi világ igenis is megdicsôül csak nem olyan primitív módon ahogy Jehova tanúi képzelik. Tehát ha valaki bárányt és oroszlánt akar simogatni éppenséggel megteheti, ha ehhez van kedve, pontosan úgy ahogy szôlô bort is ihat a mennyországban Jézussal. (Mt 26,29)

Az angyalok nem élnek olyan italokkal, vagy élelmekkel mint az emberek.

Ezért az itt említett vers nem szó szerint értendő. Mivel az égben nem iszik betű szerinti bort senki, ezért arra utalt, amit a Szentírásban olykor a bor jelképez: az örömre. „a bor. . . megvidámítja az életet”

"Akkoriban még így képzelték."

A Bibliában jelképként említenek meg növényeket, vagy állatokat.

A fák jól szemléltetik a hosszú élettartamot, mivel a fákat tartják a leghosszabban élő élőlényeknek. Nem szó szerint kell venni, a Fák nem Isten hasonlatosságára lettek megteremtve. Van olyan Fa, mint az olajfa, ami több ezer évig is él, és gyümölcsöt terem.

Ugyanakkor a Jelenések könyvében olvashatjuk, hogy eltörli a halált.

Akkor Isten hazudik? Mint utolsó ellenség megszűnik. Az embernek ellensége a halál.

A bibliai országokban az egyik leghosszabb élettartamú fa az olajfa.

„Mindenki saját szőlője és fügefája alatt ül majd, és senki sem lesz, aki megrettenti őket”

Itt nem a folyóiratokra kell utalni, hanem arra, hogy összhangban van e az egyik Biblia vers a másikkal. Isten szava nem mond ellent egymásnak.

@ "A Bibliában jelképként említenek meg növényeket, vagy állatokat."

@ "Nem szó szerint kell venni,"

Ez jó meglátás. Valószínűleg az oroszlánt és a bárányt sem kell szó szerint venni, hanem a tökéletes békét jelképezi. Mindenesetre nincs olyan mondat a Bibliában, hogy Isten terve az volna, hogy az ember örökké éljen egy földies paradicsomban.

Olyan viszont igen, hogy az úgynevezett paradicsom a mennyben van:

@ "Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom; testen kívül, nem tudom; Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig. Tudom, hogy ez az ember – testben-e vagy testen kívül, nem tudom; Isten tudja – elragadtatott a Paradicsomba, és kimondhatatlan szavakat hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania." (2Kor 12,2-4)

@ "Az angyalok nem élnek olyan italokkal, vagy élelmekkel mint az emberek."

Valóban nem. Az mennyei boldogságban az embernek sem kell ennie, hogy éljen, de éppenséggel megteheti, ahogy a feltámadt Krisztus is megtette.

17

A Páltól idézett levél pedig kiragadásra került, és úgy van magyarázva.

Amikor "égi paradicsomról" beszél a biblia, az szellemi, tehát Isten imádatával kapcsolatos. Az égben Isten uralma, királysága van. Ott nem vallások sokféleségével imádják az Atyát, vagy szolgálnak, hanem egységben egy vezetés által.

Azért nevezik harmadik égnek, mert ez a királyság az uralomnak egy magasztosabb formája. A Biblia gyakran használja a hármas számot valaminek a hangsúlyozására, fokozására vagy megerősítésére.

S ez egyidőben fog működni a földi paradicsommal, hiszen Jézus és a társai a föld felett fognak uralkodni, és elvezetik az embereket az Ádámi tökéletességre. Itt Isten tiszta imádatára utal, mint ami helyre lesz állítva az égben és a földön egyaránt. Ez a vers nem fizikai paradicsomot jelent, hanem "szellemi paradicsomra" utal, ami a tiszta imádattal van kapcsolatba. Az utolsó napokban a fizikai paradicsom létre jötte előtt, Krisztus ezer éves uralma alatt, Jézus helyre állítja a tiszta imádatot, ezáltal gyűjtve be azokat a "juhokat", akik méltóak lesznek a földet örökölni.

Ebbe a tiszta helyreállított imádatba kapott Pál bepillantást, amikor is egység lesz égen és Földön, az egy pásztor vezetése alatt.

@ "amikor is egység lesz égen és Földön, az egy pásztor vezetése alatt."

Önmagában ez így helyes meglátás. Mint mondottam az ősi keresztény tanítás szerint az anyagi világ igenis megdicsőül, csak nem olyan primitív módon, ahogy Jehova tanúi lerajzolják a kiadványaikban. A Biblia tanítása szerint a menny és a föld tökéletesen egyesül. Krisztus az angyalaival leszáll a földre a föld pedig az emberekkel együtt átalakul, átszellemül vagyis megdicsőül. Tehát nincs külön földi és mennyei reménységű üdvösség, ez csak egy buta tévtan, hanem egységesen mennyei üdvösség van a megdicsőült földön.

Az ószövetségi próféciák egy olyan földies üdvösséget festenek le, amelyben a Messiás király a földies Jeruzsálemben trónul, s az egész világról időnként mindenki Jeruzsálembe zarándokol a kincseiket hozva, hogy hódoljon a világ urának, s hogy részt vegyenek az egy igaz Isten templomi kultuszában. Az újszövetségi Jelenések könyvében viszont már egy természetfeletti Új Jeruzsálem van, ahová minden üdvözült beléphet.

Valaki vagy üdvözül és beléphet a mennyei Jeruzsálembe, vagy elkárhozik, mert harmadik lehetőség nincs:

"Boldogok, akik megmossák ruhájukat a Bárány vérében. Hatalmuk lesz az élet fája fölött, és a kapukon mennek be a városba. A kutyák, csalók, erkölcstelenek, gyilkosok, bálványimádók és mindazok, akik a hamisságot szeretik és művelik, kinn maradnak." (Jel 22,14-15)

Nincs külön egy földi és egy mennyei Jeruzsálem, s éppen ezért nincsenek egy külön földi és egy külön mennyei Jeruzsálembe zarándoklók sem, vagyis nincs külön földi és mennyei üdvösség.