Ha az ember halála után úgyis a túlvilágra kerül, akkor egyáltalán miért létezik a földi, halandó világ?

Kedves Kérdező.

Jézus szavai alapján láthatjuk, hogy csak az megy az "égbe", aki onnan származik:

(János 8:23) . . .„Ti innen a földről vagytok, én pedig felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok.

Más fordítás ezt úgy írja, hogy: "ti innen alulról valók vagytok, én onann felülről való vagyok.

Amikor az ember meghal, visszatér oda ahonnan származik. Ez a büntetése.

A feltámadás pedig azt jelenti, hogy ugyan úgy a föld alkotó elemeiből hozza létre Isten, ahogy Ádámot is.

Isten minden embernek tudja a haja, a szeme színét, gondolkodását, jellemét. Ezért ugyan akként az emberként lesz létrehozva, ahogyan élt.

Visszakapja az emlékeit is, ahogy Lázár esetében is történt.

Így a családja is megismeri majd. Ott folytatják az életüket, ahol abba hagyták. Ezért sem kell a haláltól félni.

Sokkal inkább a halálhoz vezető út lehet rossz, amíg az ember érző lény.

kedves kérdező.

Gondolj bele. Isten miért teremtette a földet és rá az embert? Azért, hogy itt éljen.

A madarak, vagy más állatok sem mennek a "mennyországba", mert nem az a rendeltetési helyük.

Sokszor elgondolkodom, hogy némelyek miért akarnak oda menni?

Vannak akik azt mondják, hogy azért, mert látni akarják Istent, és Jézus közelségébe legyenek. És utána?

Érdekes, hogy Sátánék meg a földre vágytak. Irigykedtek a földi dolgokért, Ő meg ide akart le jönni. Nem volt elégedett hogy láthatta Istent, és ott élhetett volna mellette.

Én nem vágyom az égbe, csakhogy egy pillanatra lássam Istent. Azután nem vehetek részt abban, ami a földön csodálatos. Ha Isten ezt az ajándékot adta nekem, elégedett vagyok vele, és hálás az életért.

Ott nincsenek fák, állatok, nem esznek finom ételeket, mással táplálkoznak. Nem születnek gyermekek, és még sorolhatnám.

Ádámék sem mentek volna, ha nem vétkeznek, mai napig is itt élnének a földön.

Istennek soha nem volt terve azért embert létre hozni, hogy utána menjen az égbe. A halál sem lett volna része az emberiség világának.

Az embernek azt a feladatot adta, hogy legyenek utódai, akikkel betölti a földet, tegye széppé a bolygót, ültessen fákat, növényeket, és viselje gondját az állatoknak.

Érezzen illatokat, ízeket, színek sokféleségét, hallja az állatok hangját a madarak énekét.

Az ember ezt kapta ajándékba.

Isten egyébként is az embernek a megváltással a földi örök életet ígérte:

(Ézsaiás 65:21–23) 21 Házakat építenek majd, és bennük laknak, szőlőket ültetnek, és eszik azok gyümölcsét. 22 Nem úgy építenek, hogy más lakjon ott, nem úgy ültetnek, hogy más egye a termést. Mert mint a fának napjai, olyanok lesznek népem napjai, és a választottaim nagyon élvezik majd kezük munkáját. 23 Kemény munkájuk nem hiábavaló, nem a nyomorra szülnek gyermeket,. . .

(Zsoltárok 37:11) . . .a szelídek öröklik a földet, és örömmel tölti el őket, hogy határtalan békében élhetnek.

(Máté 5:5) 5 Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet.

Igen, az embert, ahogy az állatot is eltemetik. Viszont az állatokkal ellentétben Isten visszaadja az életét a földre a feltámadás által, Jézus halálának köszönhetően. Jézus ezért halt meg, és nem azért, hogy az ember egy másik létformában az égben éljen.

Szia.

A halál után semmi nincs. A halál ellentéte az életnek. Ezt a Biblia, Isten szava így fogalmazza meg:

(Prédikátor 9:4–6) . . .. 5 Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és nincs több jutalmuk, mert teljesen elfelejtik őket. 6 Többé nem éreznek szeretetet, gyűlöletet és féltékenységet, és többé nem vesznek részt semmiben sem, ami a nap alatt történik.

(Prédikátor 9:9, 10) . . .. 10 Mindazt, amit megtehetsz, tedd meg teljes erődből, mert a sírban, ahová mész, nincs munka, tervezés, ismeret vagy bölcsesség.

Igen sajnálatos, hogy ezt tanítják, vagy mondják, Jézus és az első tanítványok nagyon jól tudták mit jelent a halál.

Nekem is ezt tanították, de Isten a szava által, kijavította ezt a gondolkodást.

Feltámadás lesz a földön, Jézus ezer éves millleniumi uralma alatt.

Akik meghaltak, azokra úgy kell gondolni, mint ha "aludnának".

Aki alszik, nem érzékeli a körülötte történő eseményeket.

Ebből is lehet látni, hogy kik azok, akik helyesen értelmezik Isten szavát, és keresztény életet élnek.

Jehova Tanui (aki NEM keresztenyek), nagyon nyomulnak mar megint es terjesztik a tevtanaikat a halalrol is...

A halal utani eletrol magyarul nem igazan van irodalom.

Seraphim Rose: The Soul After Death cimu konyvet ajanlom olvasasra.

16

Jehova Tanúi keresztények.

És nem nyomultam, hanem válaszoltam egy kérdésre, még pedig Isten szavából.

A halál nem volt része Isten tervének az ember esetében. Ezt mindenki tudja a teremtési beszámolóból.

18

Kedves kérdező

A válasz Isten szava alapján az, hogy IGEN.

Sokan elégedetlenek ezzel a büntetéssel, azonban Isten az életet nem bünteésre használja, hanem ajándékba adta.

Persze bizonyos értelemben érthető némelyek első gondolata, hogy egy megáltalkodott gyilkos, hogyan úszhatja meg ennyivel?

S ha az terjed el a köztudatban, hogy csak halál van, némi kép gyorsabban, jobban terjedt volna a gonoszság.

Figyelembe kell azt is venni, hogy Isten előre mondott próféciáinak, bekell teljesülnie.

Az emberi tökéletlenség, messze nincs egyenes arányban az elkövetett bűnnel. Az ember sajnos hibázik, azonban amikor olyasmit is tesz, ami erkölcsi elveket sért, az már motiválás hatására teszi.

A világot átitatja Sátán szelleme, gondolkodás módja. Ő kegyetlen, a gonoszság és a hazugság mindenformája élvezetet nyújt számára.

Magát Istent is hazugnak állította be, és a "vallásokat" amit Isten imádatával szemben állított fel emberek által, az Ő személyét tükrözik vissza, nem pedig Istenét.

Isten nem hozott létre olyan helyet, ahol a vétkezőket agyonra kínozza.

Már csak azért sem, mert a halál csak az állatok esetében volt "természetes", az emberek esetében nem.

Azzal, hogy Isten az embert magához hasonlóvá hozta létre, azt is magában foglalja, hogy addig élhet amíg Isten, vagy is örökké.

A halál büntetését az engedetlenséghez kötötte. Az az, az élet ajándékát megvonja, nem pedig büntetésre használja.

Ugyanakkor az angyalok sem halhatatlanok, Isten az aki ezzel a természettel rendelkezik. Ha az angyalok halhatatlanok lennének, akkor nem tudná Sátánt elpusztítani. Vagy is egy gonosz bűnözőt életben kellene tartania, és azzal foglalkoznia, hogy büntetéseket hajtson végre rajta, egy örökké valóságon keresztül.

Ám Isten nem kegyetlen, abban sem leli örömét, hogy valaki meghal.

Ezért az "időt" sem fogja avval töltenie, hogy ilyenekkel törödjön.

Sokkal inkább azt szeretné látni, és abban szeretne örömet magának is, hogy lássa a munkájának a csodálatos gyümölcsét.

Ezen dolgozik, ennek a helyre állításában tevékenykedik azokkal, akik szeretik Őt,és összhangban szeretnének élni az elhatározásával.