Melyiket kik mondják és mi a különbség, hasonlóság vagy azonosság? Szentlélek, Szent Szellem. Magyarázzátok el részletesen legyetek szívesek.

A keresztények általában Szentlelket vagy Szent Lelket használnak, utóbbit reformátusoknál láttam, mind a kettő egyaránt jó. Ugyanis itt a görögben pneuma szó áll, amit magyarban léleknek fordítanak már sok évszázada.

A szellem szó azért nem túl szerencsés, mert főnévként inkább a kísértet szóval rokonértelmű, így pedig nem túl szellemes ötlet Isten Lelkére használni.

Azért használjuk a szellem szót, mert a lélek kifejezés, a fizikai testre, életre vonatkozik.

Isten pedig nem fizikai testtel rendelkezik, ahogy az angyalok sem.

Nekik anyagtalan a testük, más életforma.

Ugyanakkor, az ember, ahogy az állat, nem rendelkezik halhatatlan életformával, ezt sajnos a "lélek" kifejezéssel, összelehet mosni.

Az ember semmivel semkülönbözik az állatok életétől, csak annyiban, hogy Isten hasonlatosságára lettek létrehozva. Ami azt jelenti,hogy örökké élhetnek, és gondolkodó képességgel, és némi hatalommal vannak felruházva.

The New American Bible a bibliai kifejezések szójegyzékében (27–28. o.) ezt írja:

„Az Újtestamentumban a ’megmenti a lelkét’ kifejezés nem azt jelenti, hogy megmenti az ember »szellemi«/ vagy lelki/ részét, ellentétben a »testével«. Hanem az egész személyt menti meg, ami anyagi test.

(P. J. Kenedy & Sons, New York, 1970).

Sajnos, a Görög filózofus, Platon gondolatai beszívárogtak a Biblia tanításába, így sikeresen összemosták a két kifejezést, támogatva a lélek halhatatlanságát.

"Azért használjuk a szellem szót, mert a lélek kifejezés, a fizikai testre, életre vonatkozik"

A lélek kifejezés sose vonatkozott fizikai testre.

A görög iratokban "πνευμα" (ejtsd: 'pneuma') szerepel, ami szellemnek is, léleknek is fordítható; habár az előbbi gyakoribb. Én a szellem teológia jelentése és a felekezetem miatt az utóbbi híve vagyok.

A Szent Szellem/Szentszellem elnevezést a történelmi egyházaktól különbözni kívánó neoprotestánsok kezdték el használni. A hitgyüli és még néhány meg cseppet sem eredeti módon, elkezdte külön írni a Szentlelket.

Az angol Holy Ghost kifejezés bántja a szememet és fülemet; mintha ijesztgető kísértetecske lenne az Éltető Lélek.

A Szentszellem/Szent Szellem elnevezést 2 okból tartom helytelennek: primo, sokan egy kísértetre asszociálnak tőle; secundo, a (tiszta) szellemek az angyalok, s a Vigasztaló pedig az Isten.

A Paraklétoszt nem tudjuk pontosan emberi szavakkal leírni; hisz természetfeletti, hiszen isteni személy; ezért kreáltunk rá egy új ÖSSZETETT szót (ami, túlmutat csak szimplán az előtag és az utótag együttes jelentésén), ezért a szent és a lélek szavakból összeraktuk a Szentlelket.

A "Szent Lélek" pedig - szerény véleményem szerint - úgy hangzik, mintha egy szentnek a neve lenne; de pont Ő teszi őket szentté, ezért egy kicsit problémássnak tartom.

4.

A Szentírásban a „lélek”-nek fordított héber (neʹfes [נֶפֶשׁ]) és görög (pszü·khéʹ [ψυχή]) szavak az élőlényekre vonatkozik, akár állat, akár emberről van szó.

Sajnos sok Biblia fordító, a magyar lélek kifejezést használja IOsten életére is,és az emberrel kapcsolatban is.

Egy rabbiképző egyetem munkatársa, H. M. Orlinsky kijelentette: „A Biblia nem azt mondja, hogy lelkünk van, ugyanis a »nefes« maga az ember, akinek szüksége van élelemre; az ereiben folyó vér; a lénye” (The New York Times. 1962. október 12.).

Vagy is a lélek, az maga az ember.

A lélek nem halhatatlan, mert a Biblia sem írja:

(Ezékiel 18:4) . . .. Amely lélek vétkezik, az hal meg.

Az angyalok sem halhatatlanok.

#7

"Sajnos sok Biblia fordító, a magyar lélek kifejezést használja IOsten életére is"

Mivel az ott lévő görög és héber szavak magyarul lelket jelentenek, nehéz lenne mást tenni oda.

Ezzel kapcsolatban meg hiába citálsz ide őrtoronyból 62-es new your times cikkeket, nem mintha egy újságcikk bármennyire mérvadó lenne.

Akkor ez mi? "Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert a feltámadás fiai." (Lk 20,36)

Magyarázó összetett mondat (a szövegkörnyezet sem változtat rajta), az második tagmondat magyarázza, indokolja az előzőt.