Az ateisták átnevezték magukat, mert valójában antikrisztusok mind?

A hívők azt nem értik meg,hogy ateistának lenni nem csak tudatos döntés.

Hiába akarnék én hívő lenni, ha egyszer képtelen vagyok a Bibliai mesében hinni. Bebeszélhetném magamnak, hogy én igen is hiszek, de az csak átverés lenne.

Az antikrisztus (is) meglehetősen homályos, ha a Bibliából indulunk ki.

~ ~ ~

Ugyan nem pontosan az antikrisztus szót használja, de három evangéliumban is megtalálható Jézus egyik beszéde, aminek az ominózus részlete:

„Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is.”

Ezzel az a gond, hogy az ateisták eleve elvetik a csodák létezését. A jelek fogalma is értelmezhetetlen, hiszen minek is lennének jelei? Ha értelmezzük, akkor Jézus olyanokról beszél, akik magukat megváltónak vagy prófétának akarják feltüntetni. Az ateisták nem tesznek ilyet, sőt kimondottan tagadják azt, hogy lenne megváltó vagy lennének próféták. Sokkal inkább illik ez más vallások, vallási irányzatok követőire, mint az ateistákra.

~ ~ ~

Bár szintén nem az „antikrisztus” névvel, de a Jelenések könyvében is megjelenik az, amit általában az antikrisztussal azonosítanak. A probléma ezzel az, hogy ott egyetlen konkrét személyt jelent egyes számban, és nem személyeket.

~ ~ ~

És akkor jöjjön János…

„Fiacskáim, itt az utolsó óra; és amint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt; ahonnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra. Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók. […] Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút.”

Ezzel több probléma is van:

1. Egyrészt János jelenidőben fogalmaz. Nem azt mondja, hogy „El fog jönni az utolsó óra”, hanem „itt az utolsó óra”. Nem azt írja, hogy „közülünk fognak kiválni”, hanem „közülünk váltak ki”.

2. Nem csak az ateisták tagadják az Atyát és Fiút, valamint Jézus megváltó voltát, hanem minden más vallás, vallási irányzat képviselői is, a zsidók, muszlimok, hinduk, buddhisták is. Meg a gnosztikus irányzatok jó része, talán az ariánusok is, meg jó néhány eretnek mozgalom híve is. János értelmezésében az antikrisztus fogalma annyit tesz: nem a „klasszikus” értelemben vett keresztény. De akkor az antikrisztusok és az ateisták nem ugyanaz a halmaz.

~ ~ ~

Persze tarthatod az ateisteákat antikrisztus(i)nak, nevezheted is annak, de akkor nagyon rosszul fogod használni és értelmezni a fogalmakat.

Én ateista vagyok nem tagadom jézust biztosan létezet a sok kamuja után kivégezték.

"Dura lex sed lex"

25. Na kb én is így hiszem el max.

Egyébként minden bibliai történet valóságon alapup. Csak nem úgy ahogy le van írva.

Pl az özönvíz annyi, hogy volt egy noé nevéhez hasonló nevű személy aki egy nagyobb áradás idején csóbakra tette a haszon állatait és egy olyan hekyre vitte őket ami magasabban van mint a vízszint mindezt kb 2 óra alatt.

#12> Ha ismered Jézus történetét és annak ellenére azt mondod, hogy ezt nem hiszed el akkor Isten ellen döntöttél…

Hasonló ez ahhoz, hogy az ember szereti-e a spenótot vagy a mazsolát. Ez nem döntés kérdése. Hiába döntenék úgy, hogy – a jelenlegi állással ellentétben – holnaptól márpedig szeretni fogom a spenótot és utálni a mazsolát, attól még ténylegesen nem fog megváltozni az ízlésem.

Ehhez hasonlóan az, hogy hiszek-e Isten létezésében vagy sem, az sem döntés kérdése. Ha hiszel Istenben, akkor az lehet döntés kérdése, hogy megtartod-e a vallás törvényeit, előírásait, vagy sem. Ha nem hiszel, akkor az is lehet döntés kérdése, hogy ennek ellenére – Isten létezésének kérdésétől függetlenül – akceptálod-e bizonyos vallási tanítások helyesség. De maga az, hogy hiszel-e vagy sem, az nem döntés kérdése. Senki nem volt még, aki azt mondta volna, hogy „eddig nem hittem Istenben, de úgy döntöttem, holnap reggeltől hinni fogok benne”, sem olyan, aki azt mondta, hogy „eddig hittem Istenben, de eldöntöttem, hogy holnap reggeltől nem fogok”.

Miért akarna valaki hinni, ha jelenleg nem hisz? Miért akarna valaki nem hinni, ha jelenleg hisz? Az, hogy holnap hiszel-e Istenben vagy sem, az nem a döntéseidtől, hanem abból fakad, hogy tegnap már hittél-e vagy sem. Az, hogy valaki hívővé válik, az nem tudatos döntés eredménye, hanem szimplán megtörténik az illetővel. Ahogy a hit elvesztése is. Te megismerted mondjuk a görög mitológiát. De eleve mítoszként tekintettél rá, soha nem hoztál egy tudatos döntést, hogy mindent mérlegelve te ebben hinni fogsz-e vagy sem. Nem hiszel a görög istenek létezésében, de ez nem valamiféle döntés eredménye.

~ ~ ~

És ha te nem hiszel Zeuszban, akkor te antizeusz vagy? Zeusz ellen támadsz, Zeusz óhajával mész szembe? Nem, hiszen nem hiszel Zeuszban, az értékrendednek nem a számodra nem létező Zeusz az alapja.

Én pl. ateista vagyok. De akkor Jézus tanításaival megyek szembe, ellene támadok? Szerintem Jézus tanításainak egy részében, meg úgy általában a Bibliában is van jó néhány tanítás, ami annak ellenére is helyes szemléletet képvisel, ha történetesen eltekintek Isten létezésének a kérdésétől. Pl. tízparancsolat nagy része a civilizált együttélés alapvető szabályait fogalmazza meg. Hogy most nézetem szerint nem Istentől kapta őket Mózes, attól még lopni vagy ölni számomra helytelen, mondhatni bűn. Vagy számomra fontos például az önzetlenség, a mértékletesség, a megbocsátás, a mások iránti türelem és elfogadás erénye, vagy pl. egy engem ért sérelem esetén hibának tartom az érzelmi indíttatásból származó reakciót, a bosszút, de fontosnak a megbékélés irányába tett erőfeszítést, akkor Jézus antitézisét fogalmazom meg? Hát szerintem aligha mondható ez el. Hiszen ő is ezekről tanított. A különbség annyi, hogy én nem gondolom azt, hogy létezik Isten és hogy Jézus neki lenne valamiféle megtestesülése, illetve hogy ezek az erények, értékrendi elemek számomra nem azért fontosak, mert Isten/Jézus azt mondta, hogy ezek szerint kell élni, hanem mert filozófiai, pszichológiai természetű megfontolások alapján jutottam arra a konklúzióra, hogy ezek helyesek.

És némi kritikával élve én ebben lehet, hogy sokkal inkább képviselem a jézusi tanításokat, mint néhány magát kereszténynek valló, Jézus isteni voltában és feltámadásában hívő, Jézus tanítását ismerő, sőt hangoztató ember, aki amúgy ténylegesen nem teszi életmódjává, szemléletévé Jézus tanításait, a „Ne ítélj, hogy ne ítéltess”, a „aki arcul csap a jobb orcádon, annak fordítsd oda a másikat is” szelleme helyett egy kanál vízben megfojtaná azt, aki valamiben – akár vallási kérdésben, akár hétköznapi kérdésben – máshogy gondolkodik, mint ő, vagy aki valamilyen sérelmet okozott neki. (Szerencsére a hívők túlnyomó többsége nem ilyen, de akad ilyen is. Pl. a kérdező kérdése még igencsak visszafogott, de hasonló kérdésekben valahogy nem a Krisztusi szeretet, megbocsátás, elfogadás vegytiszta megnyilvánulását vélem kiérezni, sőt néha egyértelműen az ártó, sértő szándékot, a gyűlöletet, a haragot érzem ki. Ami elég disszonáns, lévén Jézus nem teljesen erre a szemléletre tanított.)

> 22# fejezzétek be a biblia idézését mert egy mesekönyv számomra nem vita alap...

Nem jó szemlélet.

Ha az a kérdés, hogy a Gyűrűk urában Aragorn Isildur örökösének tekinthető-e, abban aligha van más vitalap, mint maga A gyűrűk ura illetve A szilmarilok. Akkor is, ha nem hiszed, hogy a benne leírtak igazak volnának, meg akkor is, ha nem tetszenek ezek a művek.

Az antikrisztus fogalma vallás természetű, vallási eredetű fogalom. A hívő számára a helyes jelentését, értelmezését aligha lehet másra alapozni, mint arra, amit a Biblia ír, esetleg amit az egyházi tanítóhivatal fogalmazott meg állásfoglalásként. Akkor is ez a meghatározó a kérdéses vallási fogalomnak a jelentése szempontjából, ha történetesen te – ahogy én sem – nem hiszel Istenben, vagy nem szimpatikus a kereszténység.

#25

"Dura lex sed lex"

Ez mit jelent a bibliábol van?