Megtudja nekem valaki magyarázni, hogy miként lehet Szűz Mária az angyalok királynéja? (A tegnap hallottam a Mária Rádió műsorában. Isten áldása legyen munkájukon, szolgálatukon.) Az én bibliai ismereteim szerint, ez nem biblikus.

@11

Évszázad vicce. :D :D :D

#12

Mesélj, melyik ember által létrehozott szekta tanait kellene meggyőződéssel hinnem? Tudsz valami konkrétat is írni segítségképpen?

A Szűz Mária tiszteletet Kálvin, aki jóval képzettek volt bármelyik ma élő reformátusok, jónak találta, nem vol kifogása.

Aztán jöttek forrófejűek és kinézetét a hitéletből, mondván közönséges nő volt.

A logika ott csorbult, hogy minden bünös/köznapi asszonynak nem mondja azt Gabriel arkangyal, hogy kegyelmet kaptál Istentől.Hanem csak egyetlen asszonynak mondta mindezidáig.

A katolikusok következetesen és logikusan gondolkoznak, hogy megeértsék kinek milyen feladata van.

Így következtették ki, hogy ha Krisztus Isten, akkor Szűz Mária Isten Anyja.

Ezért nagyfokú tisztelet jár neki, mint lelki édesanyánknak.

Ha viszont rengeteg asszonynak megjelent volna Gábriel Isten jó hírét hozva, akkor a reformatusoknak volna igaza hogy egy a sok közül.

Tehát az igaz vallás a katolikus, a reformátusok elvetik lelki édesanyjukat.

"Tehát az igaz vallás a katolikus"

Ennél nagyobb marhaságot ritkán hallani.

Olyan szinten kiforgatták Isten Szavát, a Bibliát, hogy attól jobban már nemigen lehet. S ők lennének az igaz vallás? :D :D :D

#15

Tudsz ajánlani nekünk olyan vallást, akik szerinted nem forgatták ki Isten szavát?

Találtam egy érdekességet a katolikus vallásúak tiszta fejjel hasznos olvasmány.

Ég királynője vagy Szűz Mária?

Augusztus hónap a magyar katolikusság számára két egyházi ünnep kapcsán kiemelten fontos. Egyrészt augusztus 15-e, vagyis Szűz Mária mennybemenetele napjának megünneplése (assumptio), amikor is a római katolikus egyház dogmája szerint Mária test által vétetett föl a mennyekbe, hasonlóan Jézushoz, így nem látva romlást. Ez a katolikus ünnep Magyarországon a kommunista hatalomátvételig munkaszüneti napnak számított. Másrészről augusztus 20-án az államalapítás ünnepére emlékezünk. Ennek aktualitásaképp ajánlott megvizsgálni az Ige alapján, hogy mi igaz Szűz Máriáról, Jézus anyjáról, amivel egyet kell értenünk, továbbá mi az, amely emberi mítosz?

A Szűzanya az emberi elképzelések szerint

Ha egy katolikusnak a szemére vetnénk, hogy ő imádja Szűz Máriát, akkor rögtön azzal védekezne, hogy ő „csupán” tiszteli őt, nem imádja, mint a Szentháromságistent. A katolikus egyházi nyelvezet megkülönbözteti az imádat („latria”), a tisztelet („dulia”), illetve a Szűzanya-tisztelet („hyperdulia”) fogalmait. A középső fogalmat a szentekkel kapcsolatosan használják, míg a Szűzanya „hyperdulia”-ja kitüntetett szereppel bír a könyörgések során. A Szűzanya-tisztelet egyik sarokpontja, hogy ő Krisztus Jézus mellett az ún. társmegváltó („coredemptrix”) és egyben Fia kegyelmének közvetítője („mediatrix”), egy „második Éva”. Ha Krisztushoz kíván szólni egy imádkozó katolikus, akkor jobb, hogyha a Szűzanyához intézett könyörgések által teszi, mert egy közvetlenül Krisztushoz való fordulásban Isten ítéletét fordítaná maga ellen, ahogyan erről Liguori (Szent) Alfonz ír a Szűz Mária dicsősége c. művében. Jóllehet fogalmak szintjén különbséget tesz a katolikus hit imádat és tisztelet között, azonban a gyakorlatban komoly imádatként csapódik le mindez, több ízben jelenésekkel, lelki megtapasztalásokkal, amelyeknek az egészséges bibliai tanításhoz vajmi kevés közük van. Akkor is, hogyha az illető azt elsőre pozitívnak tapasztalja.

"Még ha az egyház hivatalosan állást foglalt is a pogány istenekkel és istennőkel szemben, a 4. századtól kezdve valósággal áradnak a csak felületesen keresztyénné lett tömegek az egyházba. Nem is kellett mást tenniük, mint imádságukban a pogány istenneveket keresztyén szentek nevével helyettesíteni, hogy azok az imádságok egyszerre keresztyének legyenek. Az antik istenek egyre inkább emberformájúak lettek, az emberi "szentek" pedig egyre istenibbek, úgy hogy az átállás simán ment. A kialakuló államegyházban Mária képe közeledni kezdett az antik népek pogány "istenanyjáéhoz". Egyes ókeresztyén katakombák faliképein Mária ábrázolása feltűnően hasonlít Íziszéhez. [...] Mellesleg megjegyezve az efféle jelenségeknek semmi közük nincs az Újszövetség Máriájához, vagy Istenhez. Ezek sokkal inkább démoni hatalmasságok kitörései." (Peter H. Uhlmann: Róma tantételei a Biblia fényében. Authenticus Kiadó, 1993. 77-78., 84.)

Egy néhai zen buddhista szabadgondolkodó a René Guénon-féle tradicionális létszemlélet alapján megközelítve a kérdést, az alábbi megállapításokat tette vallási „együttlátásával”. Ennek fényében más megvilágítást nyer a „Mennyek Királynőjének”, „Minden Eretnekség Eltiprójának” alakja:

"A keresztény mitológiában az Istenanya alakja majdnem olyan jelentőséggel bír, mint Krisztusé, s úgy tűnik, olykor a népi vallásosság még ennél is magasabb méltóságra kívánta emelni. Minden szempontból – legyen az teológiai, történelmi vagy metafizikai – döntő szerepet tölt be a kereszténységben, hiszen nélküle nem lett volna Krisztus. Engedelmes beleegyezése – "legyen nekem a te igéd szerint" – a megtestesülés szükségszerű feltétele, így ő a létfontosságú híd halál és élet, bűn és szentség között – minden kegyelem közvetítője (Mediatrix Gratiarum Omnium), akinek a szellemre való nyitottsága révén a megváltás csodája beteljesedhet. Meglehetősen nyilvánvaló módon ő veszi át Ízisz, Asztarté [!!!], Ceres, Aphrodité, Kübelé, Inanna, Májá-Sakti és a Föld minden más nagy ókori anyaistennőjének a helyét; a katolikus vallásosság ugyanis felruházta ezek címeivel is – Isten anyja és a mennyek királynője.” (Alan Watts: Mítosz és rítus a kereszténységben. Polaris, 2020. 115-117.)

Az igazi Szűz Mária az Ige szerint

A Szent Biblia világosan leírja, hogy Szűz Mária, aki Krisztus Jézus földi megtestesülésében szerepet kapott, az Úrnak szolgálóleánya, akit kegyelembe fogadott az Isten (Lk.1:28,38.). Minden keresztyén, protestáns bibliafordítás eredeti jelentésében adja vissza az ógörög szöveget, miszerint Isten „kegyelembe fogadott”-tá tette Szűz Máriát, nem pedig „kegyelemmel teljes”-sé! Utóbbi téves fordítás a latin Vulgata alapján történt, amelyet majdnem minden katolikus bibliafordítás használ.

Az ég királynője és a napba öltözött asszony az Ige szerint

Két dologra kell kitérni, az egyik kevésbé ismert. Nevezetesen, hogy találunk-e utalást a Szűzanya-tiszteletre, amely úgymond egy ószövetségi előképpel „előre mutatna” rá. Igen, találunk az Igében ilyen utalást, csak éppen negatív előjellel, és az Igében elhangzó leírások igen hasonlítanak ahhoz a vallásos tisztelethez, amivel a Mennyek (Ég) Királynőjét milliók tisztelik:

„Nem látod-é te: mit cselekesznek ők Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin? A fiak fát szedegetnek, az atyák gyujtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek. Avagy engem ingerelnek-é ők, azt mondja az Úr, és nem magokat-é, hogy gyalázat borítsa arczukat? Abban a dologban, a mi végett szóltál nékünk az Úr nevében, nem hallgatunk reád; Hanem csak azt cselekeszszük, a mit mi a mi szánkkal fogadtunk, hogy füstölő áldozatot viszünk az ég királynéjának, és néki italáldozattal áldozunk, miképen cselekedtünk mi és a mi atyáink és a mi királyaink és a mi fejedelmeink Júda városaiban és Jeruzsálemnek utczáin, mert akkor beteltünk kenyérrel, és jó dolgunk volt, és semmi rosszat nem láttunk. De a mióta nem áldozunk többé az ég királynéjának füstöléssel, és nem viszünk néki italáldozatot: mindenben szűkölködünk, és fegyver és éhség miatt emésztetünk. És hogyha mi az ég királynéjának füstölve áldozunk és néki italáldozatot viszünk: vajjon a mi férjeink híre nélkül csinálunk-é néki béleseket, hogy őt tiszteljük, és néki itali áldozatot vigyünk?” (Jer.7:17-19.;44:16-19.)

A Jel.12:1-6-ban szereplő napba öltözött asszony, akinek fején tizenkét csillagú korona van, és a sárkány elől a pusztába menekül az Isten által készített helyre, valójában Krisztus Egyháza, a láthatatlan Egyház, a szentek közössége. Minden szorongattatással, üldöztetéssel, reménnyel és áldással! És a Jelenések könyvében sem valamilyen istenanyán van a hangsúly; hanem Krisztuson, aki „vasvesszővel legeltet minden nemzetet”, és az Isten trónjához ragadtatott el.

„Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek. Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve! És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.” (Lk.1:46-50.)

#17

Ez a sok félrevezető hazugság melyik szektának a szüleménye?

Ugye ha valaki valamit idéz, illik a forrást is mellékelni. Ez most gyanús okok miatt elmaradt.

Ég királynője (möleket hasámaim). Az Izráel körül kialakult különböző mitológiákban mindenütt személynévvel nevezték meg azt az istennőt, akit a B csupán jelzőnéven említ, így: ég királynője. Az asszír-babiloni hitvilágban Istár volt a neve: azt tartották róla, hogy a holdisten leánya s az ég királyának a felesége, ő maga holdistennő. Tisztelete megtalálható a hellén világban Héra és Aphrodité néven, az itáliai mondavilágban pedig Juno és Vénusz kultuszában. A föníciaiak Astóretnek nevezték. Rendkívül tekintélyes istennő volt. Az a hiedelem vette körül, hogy ő a szerelem, a nász, a termékenység, a házassági és családi élet ajándékozója, az érzéki élvezetek osztogatója. Szobrai a családanya boldog szépségével, komoly bájával ábrázolták.

Tisztelete Izráel országára is kiterjedt. Salamon többek között szidónbeli leányok közül is vett magának feleségeket, akik magukkal hozták Astóret tiszteletét, a király pedig a többi pogány istenek mellett Astóret tiszteletére is emelt magaslatokat Jeruzsálemben. Évszázadokon át tartott a pogány kultusz gyakorlása: elsősorban asszonyok, leányok, de férfiak is részt vettek az ég királynője tiszteletére különféle holdalakú tésztafélék elkészítésében, füstölő áldozatok és italáldozatok bemutatásában (Jer 7,17k). Hasonlóképpen részt vettek a pogány kultusszal együttjáró paráználkodásokban, prostituáltak és egyébként tisztességes aszszonyok, leányok, de még férfiprostituáltak is (1Kir 14,24). Az ég királynőjének a tisztelete tehát paráznaságot, házasságtörést, fajtalankodást jelentett.

Túl az érzéki élvezetek vonzásán az a hiedelem is hozzájárult az ég királynője tiszteletéhez, hogy, cserébe a neki felkínált ajándékokért, teljesíti a hozzá intézett kéréseket, meggazdagítja a családi életüket, e tekintetben jóra fordítja a sorsukat, jó dolguk lesz, semmi rosszat nem látnak; ha viszont felhagynak a tiszteletével, akkor az ég királynője fegyvert és éhséget bocsát rájuk, úgyhogy mindenben szükséget látnak (vö. Jer 44,17-19).

A próféták, különösen is Jeremiás igyekezett rádöbbenteni őket az Úr ellen elkövetett hűtlenségük, törvényszegésük súlyosságára és annak következményeire (Jer 7,17-18; 44,20-25). (Ld. még BÁLVÁNYIMÁDÁS).

IE

A Katolikusok néhány dologban tévednek ebben a dologban is, viszont például a véres hurkát sok katolikus jóízűen megeszi nem veszik tudomásul hogy az Igében az van írva ne tegyék:

Apcs 15:19 Ennélfogva én úgy ítélem: ne gyötörjük azokat, akik a nemzetekből térnek meg Istenhez,

Apcs 15:20 hanem rendeljük el nekik, hogy tartózkodjanak a bálványok okozta tisztátalanságtól, a paráznaságtól, a fojtott állatoktól és a vértől.

Ugyanígy magyarázatuk szerint a Mária tisztelet nem bálványimádás

de a Bibliából kimutatható hogy a tisztelet nem illeti Mariát

Luk 1:38 Mária pedig azt mondta: - Az Úr szolgálóleánya vagyok, történjék velem a te beszéded szerint! Ekkor az angyal eltávozott tőle.

És az is kimutatható az Igéből hogy a Mária tisztelet mögött nem Jézus anyja van hanem egy bukott angyal konkrétan Jézabell szelleme ha nem akarjátok látni akkor ne lássátok....