Ezek szerint más istenek is léteznek?

A leggyakoribb válasz az, hogy csak egy Isten van, de különbözőképpen közelítették meg. Persze minden vallás azt állítja, hogy az ő megközelítése a legpontosabb.

"Létezhetnek-e más istenek is attól, hogy nem foglalkozunk velük, és már eltűnt a kultúrájuk?"

Ezek a kultúrák nem véletlenül tűntek el, hanem azért, mert elavultak, kimentek a divatból. Nem ok nélkül tűnt el pl. a görög mitológia, hanem azért, mert a görög filozófusok elméletei egyfelől, a misztériumvallások és keleti eredetű mindenféle furcsa kultuszok másfelől kiszorították, ugyanis a görög vallás nem tudta az emberek vallási igényeit kielégíteni, ezek meg igen. Aztán jött a kereszténység és kiszorította ezeket is, mert a kereszténység megint csak választ adott sok mindenre, amire ezek nem.

"Láttam egy dokumentumfilmet amiben azt mondták hogy a zsidó vallás eredetileg többistenhívő volt és rengetegszer átírták a Bibliát."

A Bibliát nem annyira átírták, mint inkább gyűjtögették, szerkesztgették. Egy csomó töredékből van összerakva, melyek különböző időpontokban keletkeztek. Érdemes erről elolvasni az "Az Ószövetség keletkezésé"-t Rózsa Hubától, nagyon érdekes. És tény, hogy évszázadokig tartott, amíg a zsidókban letisztázódott az egyistenhit. A Bibliában is nyomai vannak annak, hogy ez nem ment simán.

"Létezhetnek-e más istenek is attól, hogy nem foglalkozunk velük, és már eltűnt a kultúrájuk?"

Ha komolyan katolikus vagy, akkor a kérdés fel sem merülhet benned, mert egy görög vagy római istenség nagyon primitív elképzelés mondjuk a zsidó vagy a keresztény istenhez képest. A görög istenek vicces mesefigurák, a rómaiak pedig hétköznapi fogalmak unalmas, szürke megszemélyesítései. A zsidó isten az egész világ teremtője és ura, fenséges, félelmetes és igazságos. A keresztény isten ugyanez, emellett még szerető meg irgalmas is stb. Az utóbbi kettő elvont, szellemi, filozófiai jellegű elképzelés, a görög vagy a római istenek mitológiai figurák, mesebeli képek, a zsidó és a keresztény isten gondolati elvonatkoztatás eredménye, nem a képzelet terméke. A görög és római istenek a gyermeki, konkrét képzelethez kapcsolódnak, a zsidó és keresztény elképzelés már a fogalmi, felnőtt, elvont gondolkodáshoz. Tehát színvonalkülönbség van. De ezt nem mindenki gondolja így, van 100000-féle elmélet arról, hogy milyen irányban és hogyan fejlődnek a vallások.

tegnap 21:48

A görög/római vallás eltűnt, mert alapvető kérdésekre nem tudott válaszolni. A kereszténység pl. örök életet ígér a hívőknek, meg a bűnök megbocsátását, meg a megszabadulást a bűnöktől stb. A görög vallásban ilyen nincs, ott sors van, amibe bele kell nyugodni. Attól a pillanattól kezdve, hogy a görögök élete kiesett a bevett kerégvágásból (jól működő poliszok, hősies önfeláldozás a közösségért stb.), az egyént kezdte érdekelni, hogy mi is lesz ővele egyénileg, mert már nem elégítette ki az a gondolat, hogy a városállam népének részeként él és hal. (Leonidásznak még nem volt ilyen problémája.) Jött a sztoikus filozófus és tréninget tartott, meg lehetett tanulni a belenyugvást a halandóságba. Jött egy másik filozófus, aki keletről hozta azt a tant, hogy újjászületünk. Jött a harmadik, aki olyan tanfolyamot tartott, amivel azt ígérte, hogy kimenekülhetünk a testünkből. Ilyen alakoktól nyüzsgött az antik civilizáció végnapjaiban a Földközi-tenger medencéje. Kb. olyan volt, mint manapság: mindenféle misztikus szekták, ezoterikus izék. Az embereknek kellett egy új vallás, amiben vigaszt találhatnak, és volt is ilyen, ugyanis több száz féle vallás versenyzett egymással. Végül a kereszténység lett a legsikeresebb, és amikor már annyira elterjedt, hogy többségre tett szert, akkor a római császár államvallássá tette és azóta ez volt a "hivatalos" Európában.

tegnap 22:01

Ez elméletileg érdekes kérdés, a gyakorlatban viszont nem nagyon merül fel.

A görögök pl. nem ismerték a bűn fogalmát, náluk csak a hiba, a baklövés fogalma létezett. A rómaiak sem, náluk csak a jogsértés fogalma volt ismert a hibázás mellett (ennyiben már fejlettebbek a görögöknél). Bűn csak a zsidóknál és keresztényeknél van, de a zsidók 600-akárhány törvénye nem mond ellent a keresztény törvényeknek, mivel csak a zsidókra vonatkozik. A zsidók szerint a nemzsidókra a 7 noéi törvény vonatkozik, az meg megint csak nem akad össze a kereszténységgel. Úgyhogy igazából ez egy látszatprobléma, mert nincsenek súlyos ellentmondások. A hinduk erkölcsi előírásai sem mondanak ellent a keresztényeknek. Elmehetsz bármilyen távoli, jelentősebb kultúrába, kb. ugyanazt fogják jónak vagy rossznak tartani, kivéve a muszlimokat, de ők sok más szempontból is kakukktojásnak számítanak a világon.

Szia!

Az első hozzászóló kedves invitál, hogy adjak egy kimerítő teológiai elemzést a témában. Én azonban úgy gondolom, hogy ennek semmi értelme nem lenne, ezért nagyon röviden leírom mi a véleményem erről a kérdésről.

Számomra az Isten egy olyan valaki, aki örökkévaló, mindenható, aki az élet egyedüli birtokosa, aki teremtette és fenntartja a világot. Valljuk be, nem hemzsegnek ilyenek körülöttünk, és volt alkalmam megismerni teológiai tanulmányaim során jónéhány vallást, de egyik sem mutatott be olyan istenképet, amely maradéktalanul megfelelt volna ezeknek a kritériumoknak. Természetesen tiszteletben tartom mindenki vallását, de én ilyen magasra tettem a mércét...

Van még egy apróság, amiben azért igen különbözik a kereszténység a többi vallástól. Pascal szavaival élve: a keresztény vallásban beteljesedett próféciák vannak, és ezt egyetlen más vallás sem mondhatja el magáról...

Üdv. Péter

08:43

Csakhogy az, mi felel meg az általad elképzelt képnek, nem azt jelenti, hogy valóban az a jó, és hogy mások is annak vélik. Nekem a keresztény istenkép nagyon ellenszenves. Sajnálom, én az abszolút szeretetben hiszek, ami nálam kizárja a Pokol ás Sátán - nem a büntetés - létezését. Tehát számomra ez a kereszténység egyik korlátja: nem ad utat a valódi, végtelen szeretetnek, hiába mondja az ellenkezőjét.

Helló.

Én átterelném filozófiába egy kicsit, hogy jobban megértsd.

Alapvetően az univerzumunk egy nagy egész...szóval egyetlen dolog létezik csak...a "minden", és egyetlen dolog nem létezik csak...a "semmi", no ebből kiindulva az egyetlen létező dolog Isten, és ez az egyetlen létező dolog manifesztálja, jeleníti meg magát, többek közt az általunk érzékelt univerzumra...de minden egyes tudat is Ő maga. :)

Szóval nemhogy csak 1 Isten van, de létezőből is csak 1 van. :P

üdv

25/F

LastOne.Left

Sziasztok!

Kedves 09.03, számítottam erre a reakcióra, ezért is írtam, hogy természetesen tiszteletben tartom mindenki vallását! ;-)

Ha olvastad a korábbi hozzászólásaimat, magad is meggyőződhettél róla, hogy abban a pokol tanításban, amelyet a kereszténységhez általában társítanak én sem hiszek, talán abban megegyezhetünk, hogy minden ember a halála után a sírba kerül. A valódi végtelen szeretet magasztos eszme, de számodra mit jelent ez a gyakorlatban? Miben nyilvánul meg? Mi az a tanítás a kereszténységben, ami gátat szabna ennek?

Üdv. Péter

10:15

Nos, ha mindent szimbolikusan értelmezünk, semmi nem vet gátat, rendben - noha Jézusban, mint valami isten fiában, továbbra sem hiszek. De ugyanígy nem értek egyet az eredendő bűnnel, a Sátán létezésével, s végképp azzal nem, hogy csak a keresztény az egyetlen igaz vallás.

Miben nyilvánul meg? Nem tudom elmondani: egyszerűen szeretem a világot és az embereket. Nem áll szándékomban fájdalmat okozni senkinek, számomra az az öröm, hogy segíthetek. Önkénteskedem - azt hiszem, ez elmeséli, hogy merre billen a mérleg.

De ne kérd, hogy bővebben magyarázzam meg, mert nem tudom. Mesélhetném, hogy mennyire szeretek másokat és miit igyekszek értük tenni, de ez már abszolút fényezésnek tűnne, én pedig nem szeretek erről beszélni, mert azonnal rám sütik, hogy egoista és nárcisztikus vagyok. Nos véljék csak így, de nem mondanák olyat, amitől "jónak" tűnnék, mert nem szeretek elvárásokat állítani magammal szemben mások szemében. Mármint én is éppúgy hibázok, mint bárki más, ezért nem kedvelem, ha valaki angyalnak vél, mert nem igaz.

Nos, letértünk a lényegről. Tehát a Bibliának rengeteg pontjával nem értek egyet, de ha mindent csak szimbolikusan veszünk, akkor a könyv se, más, mint egy filozófiai munka.

Kedves 10.29!

Az eredendő bűnnel én sem értek egyet. Az, hogy létezik Sátán, egy értelmes magyarázat a rosszra, ha van jobb magyarázatod, nosza legyen... ;-)

Én azt gondolom az igazán keresztényeket is arról lehet megismerni, hogy szeretik az embereket, hogy nem áll szándékukban fájdalmat okozni senkinek, hogy számukra öröm, ha segíthetnek. Jézus szerint is pont ez a lényeg.

Az, hogy mit gondolsz a Bibliáról, Istenről másodlagos. A kereszténység segítséget ad abban, hogy a fent leírtak természetes módon megvalósuljanak az életedben. Ha neked ez megy kereszténység nélkül, akkor én úgy gondolom ennek csak örülni lehet.

Üdv. Péter