Mi dolga van itt az ateistáknak(bocsi a görög kifejezésért)itt,a "vallás"kategóriában?

Az előző válaszomnak a kontra részét nem tudom szabatosan kifejteni. Inkább csak példákkal, nem teljesen összefüggő gondolatfoszlányokon keresztül tudok csak rávilágítani. Többre most nincs kapacitásom.

Látni kell, hogy mivel európaiak vagyunk, a történelmet a saját szemüvegünkön keresztül nézzük. Azt már pedzegettem, hogy azért a keresztény európai kultúra igencsak a görög–római kultúrára épül rá. Pl. a teológia is erősen épít az Arisztotelész által lefektetett logikára. A keresztény világ nem leváltotta az antikvitást, hanem építkezett rá.

Ha görögök, akkor ott van nekünk példának okáért a Pitagorasz-tétel, amit ma is sokan Püthagorasznak tulajdonítanak, holott elsőként a bizonyítását egy hindu matematikus írta le, de ma már tudjuk, hogy Püthagorasz előtt ismerték már a kínaiak, babilóniaiak, sőt vannak olyan hipotézisek, hogy maga Püthagorasz nem felfedezte, hanem egyiptomi forrásból vette át a tételt. De a legtöbb ember ezt az európai tudomány eredményeként számítják be. Könnyű úgy látni, hogy mi itt milyen nagy tudományos, kulturális, művészeti, meg mindenféle eredményeket értünk el, ha nem ismerjük azt, hogy mások is elérték ezeket, sőt lehet, hogy korábban is, mint mi.

Ott van pl. a puskapor is. Azt kimondottan Kínától vettük át. Mi csak a benne rejlő haditechnikai lehetőségek kiaknázását tettük hozzá, ami azért valljuk be kétes értékű siker, ha nem pusztán technikai, hanem kulturális, erkölcsi szemszögből is nézzük. Mit mond el a kultúráink különbözőségéről az, hogy – némi túlzással – nekik tűzijátékot, nekünk ágyút és puskát volt kézenfekvőbb készíteni a puskaporból? (Jó, azért ők is használták harcászati célra is.)

Anno a Római birodalom felbomlása után a kultúránk is elkezdett hanyatlani. Az kimondottan segítség volt – számos negatívuma ellenére –, hogy az iszlám terjeszkedésével sikeresen visszatanultuk azt az általunk már-már elfelejtett tudást, amit viszont iszlám tudósok az antik kultúrától átéve nem csak megőriztek, hanem hozzá is tették a maguk eredményeit. Nem véletlenül vannak arab számaink, és nem véletlenül arab eredetű a neve az algebrának. De a valláshoz is hozzátett az iszlám, pl. egy ma is gyakran felvetett ontológiai istenérvet (amit kalám-érvnek is neveznek) egy perzsa vallástudós, filozófus fogalmazta meg, de mivel annyira általános, filozófiai természetű istenérv, ezért a keresztény hittel teljesen kompatibilis, és be is épült a keresztény filozófiába.

De úgy összességében a középkorban az iszlám kultúráról azért nem lehetett azt mondani, hogy fejletlenebb, alacsonyabb szintű lett volna az európai kultúránál. Sőt, sok tekintetben fejlettebbnek is volt mondható nála. De még az tizenpáradik századi Oszmán Birodalomra sem mondhatjuk azt, hogy hatalmas kulturális, tudományos lemaradásban lett volna Európához mérten.

Hogy aztán nagyobb iszlám birodalmak széthullása, meg az Oszmán birodalom széthullása után ugyanúgy átestek egy hanyatláson, ami esetleges körülmények különbözősége folytán addig jutott, hogy a XX-XXI. századi arab világ kb. a középkorba, ha nem az ókorba zuhant vissza, az egy dolog. Később érte őket a válság, mint minket a Római Birodalom széthullása, és mi szerencsésebb körülmények között vészeltük át ezt, mint ők.

~ ~ ~

Ha a tudományt nézzük, ami aztán Európát olyannyira technológiai, gazdasági, ennek következtében katonai és részben társadalmi előnyhöz juttatta, abban persze részben szerepet játszott az állam és az egyház szétválása és a felvilágosodás is. De volt itt egy sokkal fontosabb faktor. Ez pedig a könyvnyomtatás feltalálása volt.

Mert lehet, hogy te éveken keresztül méricskélted mondjuk a Jupiter pályáját. Vagy sok száz mérést végeztél el, hogy milyen tárgy milyen magasról leejtve mennyi idő alatt esik le. Leírhattad szép nagy táblázatokba. De ezt te tudtad. Ha nagyon vetted a fáradtságot, akkor esetleg lemásolhattad 5–10 embernek, nyilván számtalan másolási hibával. A könyvnyomtatás viszont lehetővé tette, hogy akár nem túl régi tudományos eredményeket nem túl sok hibával tudós kollégák és érdeklődő laikusok tömegével lehessen megismertetni. Ez hatalmas fegyvertény volt, hatalmas lökést adott a tudomány fejlődésének.

De a könyvnyomtatás feltalálását is Gutenbergnek tulajdonítjuk. Holott Kínában jó 500 évvel korábban már ismerték és alkalmazták a könyvnyomtatás technológiáját. Hogy ott miért nem okozott ez forradalmi változást? Részben talán egy természetesebb életszemlélet miatt. De véleményem szerint itt fontos szempont az eltérő írásrendszerünk. A kínai íráshoz alsó hangon is több ezer írásjel szükséges. Egyszerűbb volt egy oldal egészét kifaragni, amivel azt az oldalt lehetett nyomtatni, amire kifaragták. Mivel a mi írásunk pár tucat betűt tartalmaz csak, nálunk járhatóbb út betűnyomatokból összelegózni egy oldal tartalmát.

Ez amúgy azért jó példa, mert itt van egy teljesen esetleges különbség, ami minden tekintetben független attól, hogy ki miben hisz, melyik kultúrában melyik volt a többségi vallás, és annak mik a tanításai, ezen különbség mégis kardinális különbséggé tudott válni a két kultúra fejlődésére nézve. Nem azért ugrott ekkorát a fejlődés, mert annyival jobb, szebb elveket vallottunk, hanem mert a mi betűkészletünk 2–3 tucat méretű, a kínaiéké meg sok ezer.

~ ~ ~

Európa fejlődésére volt még egy hatalmas pozitívnak tartott hatás. Ez pedig Amerika felfedezése. A új kontinens erőforrásainak kiaknázása révén olyan gazdasági, technikai előnyre sikerült szert tennünk, ami nyilván a haditechnikában is megnyilvánult, így olyan katonai előnyre is szert tettünk, ami aztán lehetővé tette a gyarmatosítást. Európa tehát az utóbbi századokban pont azon népek kárára, azon népek kizsákmányolása, nyomorba taszítása árán fejlődött, akik most összehasonlítási alapot képeznek. Ez meg kicsit olyan, mintha valaki kirabolna, a te károdra gazdagodna meg, majd erkölcsi fölényt próbálna gyártana abból, hogy ő mennyivel többre vitte nálad. Jó, lehet ez kicsit szigorú hasonlat, de azért van ilyen faktor is abban, hogy sántít a kultúrák összehasonlításából bármiféle messzemenő következtetést levonni.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Amúgy hogy mi erkölcsileg, társadalmilag, gazdaságilag előbbre tartanánk, azt is inkább csak mi látjuk így. Egy kínai szemében a dicső, ősi Kínához képest ez a folyton háborúzó, másokat leigázni igyekvő, kizsákmányoló, nemrég még a kicsit is más vallási tanokkat követőket is a halálig üldöző, majd a ló túlsó oldalára átesve mindenféle dekadens dolognak teret biztosító félsziget, ami számos dolgot vagy Kínától vett át, vagy később fedezte fel, koránt sem biztos, hogy úgy tűnik fel, mintha erkölcsileg, társadalmilag, kulturálisan fejlettebb lenne. Nyilván az ő képük is részrehajló, de a miénk is az.

De még ha el is fogadjuk, hogy Európa, meg a nyugati világ ilyen-olyan-amolyan szempontok alapján többet tett hozzá a világ erkölcsi, társadalmi, kulturális fejlődéséhez, akkor is erősen kérdéses marad számomra, hogy mindezt a kereszténységnek köszönhetően tette, vagy csak a kereszténységgel egyidejűleg, vagy néha éppenséggel a kereszténység dacára. Nem akarok túlzottan kritikusnak tűnni, vagy választ adni erre, de azért attól még a kérdés azért teljes joggal feltehető.

És mindez – elemezhetjük napokon, éveken át – pusztán a vallás hatásáról mond el bármit is, Isten létezésének kérdéséről viszont nagyjából semmit.