Jézusnak voltak testvérei?

Jézusnak voltak testvérei, ahogy az előttem nem sokkal vki idézte a Bibliából. Sehol nincs arra utalás, hogy Mária örökké szűz maradt volna! Sajnos ezt csak akkor vezették be a köztudatba, amikor erőszakosan térítették a kereszténységet, és a korábbi többistenhívőknek kellett vki a régi szűz istennőjük helyett.

Sőt, van egy ilyen megállapítás is: (József) "... nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevezé annak nevét Jézusnak."(Máté ':25) Megismeri=szexuális életet él vele. Nem tudom, de ebben azért értelemszerűen benne van, hogy utána viszont igen...

Ezt csak addig lehet állítani, amíg nem ismerjük meg az eredeti szöveget. Görögül így hangzik a "nem ismerte meg, míg meg nem szülte fiát" részlet:

ouk eginószken autén eósz ou eteken uion

A probléma az eósz (míg) szóval van. Magyarul a míg szó egy cselekvés valamely határidőhöz kötéseként érthető, tehát, amikor a határidő elérkezik, akkor a cselekvés megszűnik, vagy megváltozik. Azonban ez nem így van a görög eósz szónál. Az eósz jelentheti a magyarul míg-ként visszaadott értelmet is, de nem kizárólagosan, sőt nem is ez a jellemző rá. A míg szó, még tagadás esetén is, mind a szemita, mind a görög nyelvben csak egy határt jelöl, amelyen belül a fő cselekményt tárgyalja anélkül azonban, hogy azt is mondaná ezzel, hogy azt követően valami megváltozik (vö. K. Beyer: Semitische Syntax im NT), azaz az eósz mindig csak a múltra utal, anélkül, hogy a jövőt számításba venné.

Nézzük meg mindezt a Szentírásban!

Ter 8,7

s kiengedett egy hollót. Az ide-oda röpdösött, amíg (eósz) a víz fel nem száradt a földről.

Természetesen a holló a víz felszáradása után is röpdösött.

Lk 1,80

A gyermek nőtt, erősödött lélekben, és mindaddig a pusztában élt, míg (eósz) Izrael előtt föl nem lépett.

Keresztelő János nem csak fellépéséig lakott a pusztában.

1Tim 4,13

Amíg (eósz) odajutok, legyen gondod a felolvasásra, a buzdításra és a tanításra.

Timóteus csak addig olvasson fel, csak addig buzdítson, s csak addig tanítson, míg Pál oda nem ér? Érdekes utasítás lenne ez Páltól.

Tehát megállapíthatjuk, hogy a Mt 1,25 egyáltalán nem tagadhatja Mária örök szüzességét. Ha ez így lenne, akkor a fenti idézeteket is ennek megfelelően kellene értelmezni.

Máté kizárólag a szülés előtti szüzességet beszéli el (1,18.22.23), de semmit sem akar mondani az ezután elkövetkező időről. A vizsgált szövegben sem az örökös szüzességet nem állítja, sem azt, hogy Mária a szülés után Józseffel hált volna. Itt kizárólag József jelenlétét igazolja, illetve küldetését, miszerint ő a gyermek apja, de csak úgy, hogy nem volt kapcsolata a gyermek anyjával. Tehát az eósz nem időbeni korlátozást, hanem megengedő értelmet ad. Ezt a mai bibliafordítások is elismerik, és különböző kísérletek születnek arra, hogy ezt megpróbálják visszaadni. Az egyik a Jeruzsálemi Biblia ajánlása, miszerint a szöveg értelme:

Mt 1,24-25

József erre fölébredt álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét, aki "anélkül, hogy megismerte volna őt", világra hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta.

Néhány katolikus teológus nem ért egyet a hagyományos tantétellel, ezért még ők is támogatják azt a nézetet, hogy Jézusnak voltak vér szerinti testvérei. John P. Meier, az Amerikai Katolikus Bibliatársulat korábbi elnöke ezt írta: „Amikor az Ú[j] Sz[övetség]ben az adelphosz [testvér] szót nem pusztán átvitt vagy képletes értelemben, hanem valamiféle fizikai vagy jogi kapcsolat jelöléseként használják, csakis édes- vagy féltestvért jelent, semmi mást.”

J. P. Meier: Jézus testvérei ökumenikus megvilágításban (The Catholic Biblical Quarterly, 1992. január, 21. oldal).

„ELMENT az esze.” Így vélekedtek Jézusról a rokonai. Földi prédikálószolgálatának ideje alatt „testvérei nem hittek benne”, és sem Jakab, sem pedig József, Simon és Júdás nem számított Jézus első tanítványai közé (Márk 3:21; Ján 7:5; Máté 13:55)

Máté 13:53–56, Kat.: „ Amikor ezeket a példabeszédeket elmondta, Jézus eltávozott onnan. Visszament városába, és az ottaniakat tanította a zsinagógákban. Azok csodálkozva kérdezgették: »Honnan van ennek a bölcsessége és a csodatevő ereje? Nem az ácsnak a fia? Nem Mária az anyja, nem Jakab, József, Simon és Júdás a testvérei [görögül: a·del·phoi′]? S nővérei [görögül: a·del·phai′] nem mind itt élnek köztünk?«” (E szöveg alapján arra a következtetésre jutnál, hogy Jézus volt Mária egyetlen gyermeke, vagy inkább arra, hogy több fia és lánya is született?)

A New Catholic Encyclopedia (1967, IX. köt., 337. o.) elismeri a Máté 13:55, 56-ban használt görög a·del·phoi′, illetve a·del·phai′ szavakkal kapcsolatban: „az evangélista korának görögül beszélő világában a vér szerinti fivérek és nővérek megjelölésére használták, és a görög olvasók ezt természetesen így is értették. Helvidius a IV. század vége felé (380 körül) egy ma már fel nem lelhető műben ezt a tényt azzal a szándékkal emelte ki, hogy Máriának Jézus mellett további gyermekeket is tulajdonítson, s hogy ezzel példaként állítsa őt a sokgyermekes családanyák elé. Szent Jeromost [Sophronius Eusebius Hieronymust] az egyháznak a Mária örök szüzességével kapcsolatos hagyományos hitnézete arra késztette, hogy vallásos röpiratot készítsen Helvidius ellen (Kr. u. 383), amelynek fejtegetései . . . még ma is népszerűek a katolikus egyház hittudósai körében.”

Márk 3:31–35, Kat.: „ Amikor anyja és rokonai odaértek, kint maradtak, beküldtek érte és hívatták. Sokan ültek körülötte, szóltak neki: »Anyád és testvéreid kint vannak, és keresnek.« Így válaszolt: »Ki az én anyám és kik az én testvéreim?« Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, s csak ennyit mondott: »Ezek az én anyám és testvéreim! Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.«” (Itt már igazán világos lesz a különbség Jézus vér szerinti testvérei és szellemi testvérei, vagyis a tanítványai között. Senki sem mondhatja, hogy a Jézus anyjára való hivatkozást nem úgy kell felfogni, ahogy azt Jézus mondta. Akkor vajon következetes lenne úgy érvelni, hogy itt nem vér szerinti testvérekről, hanem esetleg unokatestvérekről volt szó? Azon rokonok megjelölésére, akik nem testvérek, mint például a Lukács 21:16-ban, más görög kifejezést [szün·genón′] használtak.)

Itt elhangzott egy nem teljes körű és tévedésekkel teli JT nyelvészkedés. Szeretném korrigálni:

A testvér szó a görög, a héber, valamint az arám nyelvben nem jelent kizárólag édestestvért. Ugyanezzel a szóval hívták az unokatestvéreket (az arám, ill. a héber nyelvben nincs is külön szó az unokatestvérre), de egyáltalán minden közelebbi és távolabbi rokont is, sőt, még az egy nemzetből, vagy egy vallási közösségből származó embertársakat is (ez utóbbi a magyarban, de több más nyelvben is így van).

Erre azt szokták mondani, hogy a görög nyelvben viszont van külön szó az unokatestvér megjelölésére, ez az „anepsziosz” szó, ami valóban csak unokatestvért jelent, tehát miért nem ezt a szót használja a Szentírás, amikor Jézus testvéreiről van szó. Ez a szó a Septuagintában, és az Újszövetségben csak egyszer-egyszer fordul elő (Szám 36,11; Kol 4,10).

Amikor Jézus „testvéreiről” van szó az evangéliumokban, akkor viszont az „ADELFOSZ” szó szerepel. Azonban abból, hogy van külön szó az unokatestvér szóra a görög nyelvben, még egyáltalán nem következik az, hogy az adelfosz szó csak édestestvért jelenthet! Egyszerűbb dolga lenne az embernek, ha elég lenne rámutatni egy görög szótárra, ahonnan ez egyértelműen kiderül, ám a Szentírás se homályosabb e tárgyban.

AZ ADELFOSZ JELENTÉSEI

Kiragadott példák az ÓSZÖVETSÉGBŐL, ahol az adelfosz szót más értelemben használják, mint édestestvért:

Ószövetség görög fordításában, a Septuagintában „adelfosz”-nak hívja pl. Ábrahám Lótot (Ter 13,8; 14,14.16), pedig ők unokatestvérek voltak (Ter 11,26-28).

Ter 13,8

Ezért Ábrám így szólt Lóthoz: „Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk.

Ter 14,14

Amikor Ábrám meghallotta ezt, azt ugyanis, hogy a testvére, Lót fogságba esett, felsorakoztatta háromszáztizennyolc nála született, ügyes rabszolgáját, és utánukment Dánig. (KNV)

Ter 14,16

Visszahozta az egész vagyont és Lótot, a testvérét vagyonával együtt, valamint az asszonyokat és a népet. (KNV)

Ter 11,26-27

Terach 70 éves korában nemzette Ábrámot, Nachort és Háránt. Terach utódai ezek: Terach nemzette Ábrámot, Nachort és Háránt. Hárán fia Lót volt.

(A Magyar Bibliatársulat fordítása is itt Lótra értelemszerűen az unokaöccs szót használja, pedig a héber „ách” szót, ami az adelfosz görög szó megfelelője, máshol testvérnek fordítja.)

Aztán nézzünk meg további példákat, a teljesség igénye nélkül, ahol a Septuaginta a héber „ách” szó fordításaként nem az anepsziosz szót használja, pedig unokatestvérekről, vagy távolabbi rokonokról van szó a szövegben:

Ter 24,15. 47-48

Még be sem fejezte magában ezeket a szavakat, amikor íme, korsóval a vállán kijött Rebekka, annak a Bátuelnek a lánya, akit Melka, Náchornak, Ábrahám fivérének a felesége szült… Erre megkérdeztem: Kinek a lánya vagy? Azt felelte: „Bátuel lánya vagyok, Náchornak azé a fiáé, akit Melka szült neki.” Erre a függőket rátéve felékesítettem az arcát, karjára pedig ráhúztam a karkötőket.Aztán arcra borultam az Úr előtt, és áldottam az Urat, az én uramnak, Ábrahámnak Istenét, aki a helyes úton vezérelt engem, hogy uram testvérének („ách”, ill. „adelfosz”) lányát vigyem feleségül a fiának. (KNV)

Ter 29,12

Majd Jákob elbeszélte Ráchelnek, hogy ő apjának rokona („ách”, ill. „adelfosz”), mégpedig Rebekka fia. Az elsietett, és megvitte a hírt apjának.

Ter 29,15

Lábán így szólt Jákobhoz: „Ingyen akarsz nekem szolgálni, mivel rokonom („ách”, ill. „adelfosz”) vagy? Mondd meg, mi legyen a béred?”

Ter 31,23

Maga mellé vette rokonait („ách”, ill. „adelfosz”), hétnapi úton üldözte, és a Gileád-hegynél utolérte.

Kiragadott példák az ÚJSZÖVETSÉGBŐL, ahol az adelfosz szót más értelemben használják, mint édestestvért:

Lk 22,32

De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet.

ApCsel 7,26

Másnap akkor jelent meg köztük, amikor épp verekedtek. Össze akarta őket békíteni: Emberek, ti testvérek vagytok! Miért bántalmazzátok egymást?

ApCsel 11,1

Az apostolok és a júdeai testvérek megtudták, hogy a pogányok is elfogadták az Isten szavát.

Róm 9,3

Hiszen azt kívánnám, hogy magam legyek átkozottként távol Krisztustól testvéreimért, test szerint való rokonaimért

Itt Pál szinonimaként használja az adelfosz, és a szüngenész (= rokon) szavakat.

Megállapíthatjuk, hogy tehát mind a Septuaginta, mind az Újszövetség az adelfosz szót tágabb értelemben érti. Akkor miért kellene kivételt tenni, amikor Jézus adelfosz-airól, azaz "testvéreiről" van szó?

„Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak? És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-é?” (Máté 13:55, 56). „Leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei [görögül: a·del·phoi′] és tanítványai [görögül: ma·the·tai′]; és ott maradának néhány napig” (János 2:12).

Különböző görög szavak utalnak a testvér és az unokatestvér szavakra. „ Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére [görögül: a·del·phosz′]? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei [görögül: a·del·phai′] is? És megbotránkoznak vala ő benne” (Márk 6:3). „Ne hívd . . . rokonaidat [görögül: szüg·ge·neisz′]” (Lukács 14:12). „Márk, a Barnabás unokatestvére [görögül: a·ne·pszi·osz′]” (Kolossé 4:10). (Lásd a The Kingdom Interlinear Translation of the Greek Scriptures-t.)

Máriának más gyermekei is voltak

Idővel Mária és József vér szerinti fiútestvérekkel és lánytestvérekkel látják el Jézust. Amikor szolgálata során hazatér otthonába, Názáretbe, felismerik gyermekkori társai. „Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? — kérdezik. — Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak? És az ő nőtestvérei is nem mind mi nálunk vannak-é?” (Máté 13:55, 56). A názáretiek József és Mária test szerinti családjára utalnak, beleértve fiaikat és leányaikat is, akiket Jézus vér szerinti fiútestvéreiként és lánytestvéreiként ismernek.

Ezek a fiútestvérek és lánytestvérek nem az unokatestvérei Jézusnak. Nem is a tanítványai, illetve szellemi testvérei és testvérnői, hiszen a János 2:12 világosan megkülönbözteti e két csoportot, a következőket jelentve ki: „leméne [Jézus] Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai.” Évekkel később Pál apostol meglátta Kéfást, vagyis Pétert Jeruzsálemben és hozzátette: „Más apostolt nem is láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét” (Galátzia 1:19, Katolikus fordítás). Ezenkívül az a kijelentés, miszerint József „nem érintette [Máriát] addig, amíg meg nem szülte fiát” arra utal, hogy utána Jézus nevelőapjának ténylegesen volt kapcsolata vele, aminek következtében más gyermekek atyja lett (Máté 1:25, Újfordítású revideált Biblia). Ennek megfelelően a Lukács 2:7 Jézust az „elsőszülött fiának” nevezi.

Istenfélő anya

Istenfélő anyaként Mária Józseffel együttműködve tanítja az igazságban gyermekeit (Példabeszédek 22:6). Abból is kitűnik, mennyire buzgó tanulmányozója az Írásoknak, hogy szellemileg mily gazdag kifejezésekkel él, amikor Erzsébet üdvözli őt. Jézus anyja ekkor Anna énekéből ismétel meg gondolatokat, és bebizonyosodik, hogy ismeri a zsoltárokat, a történelmi és prófétai írásokat, valamint Mózes könyveit (1Mózes 30:13; 1Sámuel 2:1–10; Példabeszédek 31:28; Malakiás 3:12; Lukács 1:46–55). Mária megtanult kívülről prófétai eseményeket és gondolatokat, melengette azokat szívében és elmélkedett rajtuk. Éppen ezért igazán felkészült, hogy mint szülő, kivegye a részét az ifjú Jézus tanításából (Lukács 2:19, 33).

A jó oktatásban részesült 12 éves Jézus megdöbbenti a templomban a tanult embereket azzal, hogy mennyire ismeri az Írásokat. Mivel akkor a Pászka idején elmaradt szüleitől, édesanyja ezt mondja: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én nagy bánattal kerestünk téged.” Jézus így felel: „Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?” Mária nem érti, mit jelent válasza, ezért megőrzi szívében. Visszatérve Názáretbe, Jézus továbbra is ’gyarapodik bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben’ (Lukács 2:42–52, Úf).

Mária mint Jézus tanítványa

Mennyire helyénvaló, hogy Mária végül Jézus odaadó tanítványa lett! Szelíd és nem vágyik arra, hogy kitűnjön Istentől kapott egyedülálló megbízatása ellenére. Mária ismeri az Írásokat. Ha megvizsgálod te magad, nem találsz benne olyan leírást róla, amikor glória övezi fejét, vagy „anya-királynőként” a trónon ül, és Krisztus visszatükröződő dicsőségében fürdik. Ehelyett azt találod majd, hogy nagyon is a háttérben marad és nem áll az érdeklődés középpontjában (Máté 13:53–56; János 2:12).

Jézus a követőiben még csírájában elfojtott minden Mária-imádathoz hasonló gondolatot. Egyik beszéde alkalmával „fölemelvén szavát egy asszony a seregből, mondá neki: Boldog a méh, mely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál.” „Inkább boldogok, kik az Isten igéjét hallgatják, és megtartják azt” — felelt Jézus (Lukács 11:27, 28, Káldi fordítás az apostoli szék jóváhagyásával). Egy esküvői lakomán Jézus ezt mondta Máriának: „Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám” (János 2:4). Más fordítások ezt így adják vissza: „Maradjon az ügy az én kezeimben” (Weymouth). „Ne próbálj irányítani engem” (An American Translation). Igen, Jézus tisztelte anyját, de nem emelte őt piedesztálra.

(Cselekedetek 1:13, 14).

Idővel Mária meghalt, teste pedig visszatért a porba. Drága fiának többi, korai felkent követőjéhez hasonlóan halálalvásba merült, az Istennek megfelelő idő elérkeztéig, amikor feltámasztotta őt szellemteremtményként, égi, halhatatlan életre (1Korinthus 15:44, 50; 2Timótheus 4:8).

Ezt írta egy JT az egyik témánál az elsőszülöttségről:

"Gerhard Kittel kiadásában megjelent Theological Dictionary of teh New Testament (Újszövetségi teológiai szótár) ezt mondja: „[Mo·no·ge·nes’] ’egyedüli leszármazásút’ jelent, azaz olyat, akinek NINCSENEK testvérei vagy nővérei.”"

Kérdésem: ugyanezt a szót használja-e a Biblia a Jézus testvérei kérdéskörnél is? Ha igen, akkor ez azt a véleményt erősítené, hogy Jézusnak valóban nem voltak testvérei.

Jézus testvérei, az Úr testvérei, rokonai: a mai szóhasználat szerint Jézus unokatestvérei. - Az ÚSz 7 különböző összefüggésben említi Jézus testvéreit (Mk 3,31-35; Mk 6,3; Jn 2,12; 7,3; ApCsel 1,14; Gal 1,19; 1Kor 9,5). Egyes atyák (Alexandriai Kelemen, Órigenész, Efrém stb.) és a K-i egyh-ban ma is sokfelé úgy magyarázzák, hogy Jézus testvérei alatt József első házasságából való gyermekeit kell értenünk. E nézet a tört-ileg értéktelen →Jakab ősevangéliumból merít, s nincs összhangban Mt 1-2-vel és Lk 1-2-vel. A nem kat. egzegéták majdnem kivétel nélkül József és Mária gyermekeire gondolnak, akik Jézus után születtek. Az ÚSz-ből és Hegeszipposz írásaiból kitűnik, hogy unokatestvérekről, rokonokról van szó. Nem gondolhatunk fiatalabb testvérekre; Mária részvétele a húsvéti zarándoklaton a 12 éves Jézussal nem lenne magyarázható, ha még kisebb gyermekeit kellett volna gondozni. Azután az az erőszakos föllépés Jézussal szemben, amit Mk 3,31-35 és Jn 7,2-5 említ, K-en fiatalabb testvérek részéről elképzelhetetlen. Ha pedig idősebbek voltak, nem lehettek Mária gyermekei. Az evang. sehol sem említi József és Mária gyermekét, csak az emberek emlegetik úgy, mint József fiát (Jn 6,42), ill. Mária fiát (Mk 6,3). Jézus a kereszten János ap-ra bízza anyját, s ez érthetetlen volna, ha lettek volna gyermekei. A szemita nyelv hatására a gör. adelphoszt is használják tágabb értelemben a törzs tagjainak megjelölésére, s erre profán emlékeink is vannak. Mt 1,25-ből (József addig nem ismerte meg feleségét, amíg világra nem hozta fiát) nem lehet bizonyítani, hogy utána házaséletet éltek volna. A kifejezés csak a szűzi fogantatásra vonatkozik, nem pedig a jövőre, mint a hasonló helyek. Máté Iz 7,14-re hivatkozva a szűzi fogantatást bizonyítja, s másról nem is akar beszélni. A Lk 2,7: említett „elsőszülött” sem bizonyít semmit, mert az elsőszülöttre törv-es előírások vonatkoztak, függetlenül attól, hogy utána voltak-e még testvérei. Továbbá az a Jakab és József, akiket Mk 6,3 első helyen említ, egy másik Mária fiai. Mk 15,40 ugyanis azt írja, hogy a kereszt alatt, a többi asszony között ott volt Mária, az ifjabb Jakab és József anyja. Máté (27,61; 28,1) ugyanezt az asszonyt a „másik Mária” névvel illeti. Ha tehát Jakab és József nem Mária fiai, akkor az utána következők még kevésbé. A másik kettőről, Simonról és Júdásról Hegeszipposz állítja a 2. sz. közepén, hogy egy Kleofás nevű ember fiai voltak, aki maga Józsefnek, Mária férjének testvére volt. Ha tehát a Márknál felsorolt Jakab és József, Simon és Júdás rokoni fokozatát nem is lehet pontosan megállapítani, annyi bizonyos, hogy nem voltak József és Mária fiai. A törzsi szervezet ffi tagjait a szemita nyelvekben gyakran nevezik testvéreknek. Úgy látszik, József korán meghalt, hiszen a 12 éves Jézus tört-e után nem hallunk róla. Akkor pedig Mária és Jézus megélhetés céljából a közvetlen rokonsághoz kapcsolódott, s így a „testvérek” kifejezés még jobban rajtuk maradhatott. Az ap. Egyh. is átvette ezt a nyelvezetet.

"Adelfosz"

A protestánsok egyik érve Mária örökös szüzessége ellen az, hogy szerintük a Szentírás azt állítja, hogy Jézusnak „testvérei” voltak, tehát Mária több gyermeknek is életet adott. Nézzük át ennek az érvelésnek a súlyos következetlenségeit!

Egyrészről a testvér szó a görög, a héber, valamint az arám nyelvben nem jelent kizárólag édestestvért. Ugyanezzel a szóval hívták az unokatestvéreket (az arám, ill. a héber nyelvben nincs is külön szó az unokatestvérre), de egyáltalán minden közelebbi és távolabbi rokont is, sőt, még az egy nemzetből, vagy egy vallási közösségből származó embertársakat is (ez utóbbi a magyarban, de több más nyelvben is így van). Tehát a katolikusok azt állítják, hogy amikor Jézus testvéreiről van szó a Bibliában, akkor ezek az Úr unokatestvérei, méghozzá valószínűleg másodunokatestvérei. A protestánsok erre azt szokták mondani, hogy a görög nyelvben viszont van külön szó az unokatestvér megjelölésére, ez az „anepsziosz” szó, ami valóban csak unokatestvért jelent, tehát - kérdezik ők - miért nem ezt a szót használja a Szentírás, amikor Jézus testvéreiről van szó. Ez a szó a Septuagintában, és az Újszövetségben csak egyszer-egyszer fordul elő (Szám 36,11; Kol 4,10). Amikor Jézus „testvéreiről” van szó az evangéliumokban, akkor viszont az „adelfosz” szó szerepel. Azonban abból, hogy van külön szó az unokatestvér szóra a görög nyelvben, még egyáltalán nem következik az, hogy az adelfosz szó csak édestestvért jelenthet!

[link]

[link]

"Mária szüzességének tana nincs benne a Szentírásban."

De mennyire benne van! Nem szólva arról, hogy már Izaiás megjövendölte (7, 14) a Messiás természetfölötti és rendkívüli születésmódját, amikor így írt: "Az Úr maga ad majd nektek jelt: íme, a Szűz méhében fogan és fiat szül s neve Emmánuel lesz", Szent Lukács maga evangéliuma elején így beszél: "Elküldé az Isten Gábriel angyalt... egy szűzhöz... a szűz neve Mária vala" (1, 26 k.). Az angyal értesíti Máriát, hogy őt szemelte ki Isten a Messiás anyjául, mire Mária a roppant kitüntetés ellenére ijedten kérdezi: "Miképpen lesz ez, mikor férfit nem ismerek?" Mire az angyal megnyugtatja, hogy nem is férfi közbejöttével, hanem a Magasságbelinek ereje által megárnyékoztatva fogja fiát a világra hozni. Mária csak ekkor mondja ki a "legyen" szót.

"Szűz és anya: ellentmondó fogalmak."

Tévedés. Az anyaság annyit jelent, hogy egy nő gyermeket hoz a világra; a szüzesség pedig: hogy férfivel nincs dolga. A természet rendjében ez a kettő sohasem lép fel együttesen, de Isten nem lenne Isten, ha a természet erőit a maga mindenhatóságával adott esetekben nem pótolhatná.

"Jézusnak az evangélium szerint testvérei is voltak, tehát Máriát mégsem lehet szűznek nevezni."

A "testvér" a keleti nyelvekben s a Szentírásban nagyon gyakran unokatestvért, vagy általában rokont is jelent. Máté ugyan (13, 55) Jakabot és Józsefet, Simont és Júdást mint "Jézus atyjafiait" említi, és "Jézus nővéreiről" is beszél (13, 55 k), de ugyanő alább más Máriát említ a kereszt alatt, mint "Jakab és József anyját" (27, 56), aki Szent János evangélista szerint nem Szűz Mária volt, hanem Kleofás (görögösen Alfeus) felesége és Szűz Mária rokona. Az említettek tehát Jézus rokonai voltak, de semmiképp sem Jézus igazi testvérei; maga a biblia tanúsítja ezt. Egyébként, ha Jézusnak igazi testvérei lettek volna, érthetetlen lenne, hogy a kereszten haldokló Jézus nem valamelyik testvérének, hanem az idegen Jánosnak oltalmába ajánlotta volna édesanyját.