Miért olvassa és ír a vallás témakörbe ennyi hitetlen?

52%-os: Érdekes, hogy te fröcsögsz itt a legdurvábban. Dawkinst meg nem tudom, honnan vetted, egy szóval sem említettem, nem idéztem és nem is parafrazáltam tőle, de ez ne zavarjon.

Téríteni én nem tudok, és nem is akarok senkit. Ez nem is lenne lehetséges, mert nincsen mire. A nagybetűs Igazságról sem állítottam, hogy ismerném. Annyit állítottam - és ezt vállalom is -, hogy a _keresztény_ Isten, úgy, ahogy a Biblia leírja, egy gonosz szörnyeteg, és ezt maga a Biblia bizonyítja. Erről szeretném elgondolkodtatni az érintetteket.

Bármi mást is próbálsz a számba adni, azzal belemagyarázol, és magadat égeted. Ha te sem vagy se képes, se hajlandó ennél többre, akkor a továbbiakban a te hozzászólásaidat is egyszerűen figyelmen kívül és válasz nélkül hagyom.

Egyébként SZERFELETT érdekesnek találom azt a tényt, hogy ha valaki a hite mellett tesz tanúságot, és Istenezik-Jézusozik, akkor amiatt egy-két embert leszámítva senki nem szól semmit, mindeki simogatja a buksiját, és felpontozzák - de csak egyszer merjen elejteni egy ateista akár egy félmondatot is a saját véleményével, máris van el van hordva mindennek és le van pontozva a sárga földig akkor is, ha teljesen kulturáltan beszélt, és senkit nem sértegetett.

Kettős mérce van itt, de nagyon vastagon... no, például _ezen_ is érdemes lenne elgondolkodni - bár valószínűleg pont azok nem fognak úgyse, akiknek a leginkább kellene, dehát a remény örök. :)

"Egy hívőnek a Biblia pont nem az ellentmondások, hanem a tökéletes megkérdőjelezhetetlen egység. Egy atyával ha elbeszélgetsz, mindent meg tud magyarázni és amit nem, arra azt mondja, nem kell állandóan a részleteket fürkészned Istenben."

Hát ez az. Egy atya memagyarázza azt, amit megtanítottak neki a teológián, én nem magyarázza meg azt, amit nem. Mert ugye amit tud, azt jó tudni, amit nem tud, azt meg ne akarja tudni más sem. Inkább "borítsunk fátylat rá", inkább ne vagyünk tudomást a létéről, inkább "ne kutassuk Isten titkait", mert a végén még kiderül, hogy a Biblia nem az, amit mondanak róla: nem Isten műve, hanem egymástól függetlenül alkotó embereké, akik az egyéni látásmódjukat fogalmazták meg egyes könyvekben, nem pedig az Egyetlen és Abszolút Igazásgot.

A Bibliában hinni annyi, mintha egy fadarabra görcsösen rá akarnád bizonyítani, hogy az valójában vaskarika. Aki azt mondja neked, hogy "igenis, ez egy fadarab, térj már észhez", az "lelketlen, hitetlen, sátánfattya, blablabla", csak mert nem hiszi el, hogy az a faradab vaskarika lenne. Ez a hozzáállás kiborító.

Kérdező:

"Egy atyával ha elbeszélgetsz, mindent meg tud magyarázni és amit nem, arra azt mondja, nem kell állandóan a részleteket fürkészned Istenben."

No ez az. Hogy 1.) magyarázni kell EGYÁLTALÁN; 2.) hogy BÁRMIT bele lehet magyarázni; 3.) ha a magyarázás már nem elég, akkor jön az elkenés... vagyis hogy ne érdekeljen ez, ne kérdezzünk, ne gondolkodjunk. És egyebek mellett ez a hozzáállás az, ami _nagyon_ veszélyessé teszi a vallásos hitet. Ez ágyaz meg a fanatizmusnak, és vezet például a tudományt aláásni próbáló ID-sekhez a kereszténységnél, és öngyilkos merénylőkhöz muszliméknál.

"És egy igazi hívőt lassan nem érdeklik annyira a földi dolgok, visszatéríteni az anyagi hasznok szeretetére nagyon nehéz. Erre tudok is nem egy példát."

Nem is kell, és ahogy korábban is írtam, nem is lehet téríteni ateista szempontból. Mi több, én legalábbis egész biztosan nem beszéltem se "anyagi hasznokról", se azok szeretetéről. Kezdettől fogva és továbbra is kizárólag _gondolkodásról_ beszélek (bármi mást is próbáljanak egyesek a számba adni) - ami azonban tény, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenül összeütközik a vakhittel, amikor már annak az alapjai kerülnének sorra a megfontolásban.

És itt jön be a képbe az, amit te is írtá, hogy valóban, az erős hitű embernek ez nem probléma, mert épp azért hisz, mert a.) nem zavartatja magát a kényes kérdések miatt, b.) jól elhalmozták magyarázatokkal, és c.) megmondták neki, hogy ha minden kötél szakad, egyszerűen ne érdekelje a dolog, ne gondolkodjon, és intézze el azzal, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek.

ma 16:36

Betéve tudom minden mondanivalódat, ugyanis ti mind ugyanazokból a sablonokból építkeztek. Tehát fölösleges a fáradság, amivel begépeled ezt a sok okosságot.

lehet,hogy valamilyen szinten mégis vonzódnak a valláshoz és szeretnének többet megtudni róla.vagy pedig csak a vallásosok idegesítése miatt.

Én nem tartozom semmilyen valláshoz,csak szimplán hiszek az Istenben,ha kritizálni akarom a vallást mert valamivel nem értek egyet,akkor a valláskritikába írok,szerintem az incselkedőknek is oda kéne inkább.

Einstein: "a biblia tiszteletre méltó, ám gyerekes legendák gyűjteménye"

Bár ö is hivő volt!

Ebbe egyetértek vele!

A kersztény vallás teljesen logikátlan!A biblia istene egy mogorva,irigy,féltékeny királyra hasonlit inkább!

Ezek mind inkább emberi tulajdonságok!

Amelett nem igazságos a kersztény vallás,mivel szerinte én már bűnben születek!Miért?És miért bűn ami bűn?

De ez elmondható az iszlámról és a zsidó vallásról is hisz egy töböl fakadnak!

Bár kerszténynek neveltek,mégis idejutottam!

pedig nem vok ateista!

IGAZ-E, HOGY AZ EGYHÁZ A HALADÁS ÉS A TUDOMÁNY ELLENSÉGE?

Válasz:

Nem igaz, hogy az Egyház a haladás és a tudomány ellensége.

Magyarázat:

Az Egyház tudományellenessége közönséges koholmány. Éppen ellenkezőleg, az Egyház mindig is pártfogolta és művelte a tudományokat, terjesztette a kultúrát és a műveltséget, támogatta a művészetet, és segítette a haladást. A tudomány és a hit összeférhetetlenségnek nyilván legkiáltóbb cáfolata, hogy minden korok legnagyobb tudósai éppen mélyen istenhívők voltak. Nemcsak régen, ma is. Az ateizmus a szellemi középosztály, a középszerű tudósok világnézete. Pascal, Kepler, Newton, Kopernikusz, Galilei, Pannenberg, Volta, Faraday, Maxvell, Planck, Einstein, Jedlik Ányos és Szentgyörgyi Albert életét őszinte vallásosság hatotta át:

„Minden szerves anyagokkal kapcsolatos dolog olyan bölcs célszerűségre mutat, amely valamilyen felsőbbrendű értelemtől származik" (Jöns Jacob Berzclius, vegyész).

„Az én vallásom egy felsőbb szellemi lény alázatos imádásában áll, amely még azokban az apró részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket mi korlátozott értelmünkkel kikutatni képesek nem vagyunk" (Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus).

„A fizikában dolgozni annyi, mint Isten alkotását szemlélni" (Walther Nernszt, Nobel-díjas fizikus).

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósoknak széles körű ismereteik miatt vallástalanoknak kell lenniük. Ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket" (Erneszt Rutherford, Nobel-díjas fizikus).

„A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája egy teremtő és mindenható lény tervében született meg. Ez mindörökre a legnagyobb felfedezésem" (Isaac Newton, fizikus).

„A modern fizika szükségképpen Istenhez vezet" (Arthur Eddington, csillagász). „Az, amit a tudomány tanít nekünk, arra enged következtetni, hogy a természetben az emberi léttől független rend uralkodik. Olyan értelmes rend, amelynek a természet és az ember egyaránt alá van rendelve. A vallás és a tudomány állandóan vállvetve küzd a kételkedés, a vaskalaposság és az istentelenség ellen. És a mottó, mely örökre jellemzi ennek a küzdelemnek az irányát: »üda Istenhez«" (Max Planck, Nobel-díjas fizikus). „A tudomány Isten nélkül lerombolja a világot" (Pierre Lecompte du Noüy, fizikus). „A tények közérthető magyarázata azt sugallja, hogy egy szuperintcllektus működött, játszva a fizikával, a kémiával és a biológiával, és nem vak erők voltak azok..." (Frcd Hoye, csillagász).

„O, a tudós megmászta a tudadanság hegyeit, már a legmagasabb csúcs meghódításához közeledik, s amint kinyújtja kezét a végső szikla felé, teológusok csoportja köszönd, akik már évszázadok óta ott ülnek" (Róbert Jastrow, asztrofizikus).

Sőt, a modern csillagászat, az elektronika és a genetika tudománya éppen papoktól indult ki. Katolikus pap készítette például a legelső léghajót, tervezte az első tűzoltófecskendőt és az első mechanikus órát. Jedlik Ányos (elektronika) bencés szerzetes, Kopernikusz (csillagászat) katolikus pap, Mendel (genetika) ágostonos szerzetes volt. A középkorban, főleg az ún. „sötét" korszakában (melyet nem az Egyház tett sötétté, hanem a népvándorlás nyomán megjelenő barbár hordák és a római birodalom összeomlása), tehát a VI-X. században, csak az Egyház őrizte a műveltséget. Az újkorban csak az Egyház tanított, a misszióban a papság oktatta elsőként írásra és földművelésre a bennszülötteket.

Bangha Béla S.J. szerint: „A katolikus Egyház teremtette meg a szegény- és beteggondozást, létesítette az első kórházakat, szegényházakat, árvaházakat, eszelte ki a vakok és siketnémák rendszeres gondozását. A katolikus Egyház vetette meg alapját a szociális gondoskodásnak, az emberek egyenlőségének a törvény előtt, a munkás jogának védelmét (XIII. Leó: Rerum novarum, XI. Pius: Quadragessimo anno). Nincsen a világnak egyetlen intézménye vagy felekezete, amely a kultúra és haladás terén oly hatalmas érdemeket szerzett volna, mint a katolikus Egyház. Aki a katolikus Egyházat a haladás kerékkötőjének nevezi, az éppoly joggal nevezhetné a fénylő Napot is az égen a sötétség terjesztőjének."

Jézus azt mondta az írástudóknak: „Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak benneteket az Atya előtt. Maga Mózes lesz a vádlótok, akiben reméltek. Mert ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek. Mert hisz rólam írt. De hát ha az ő írásainak nem hisztek, hogy hinnétek az én szavaimnak?" (Jn 5,45). Mi is mondhatnánk az ún. ״tudományos ateizmus híveinek: Ne gondoljátok, hogy vádolni fogunk benneteket az Atya előtt. Maguk a tudósok lesznek a vádlóitok, akikben pedig reméltek. Mert ha nekik hinnétek, Istenben is hinnétek.

Igazolás:

A kérdés nem tartalmaz igazolást, hiszen nem teológiai, hanem történelmi témát fejtegetett. Az igazolás igényével fellépők a Vatikáni Levéltárban kutathatnak tovább.

Ld. még: [link]