Isten években számoltatja el a földi napokat?

Az "Isten évek" kifejezés általában a vallási vagy mitikus időszámításra utal, amely a hagyományos naptári időszámítástól eltérő módon méri az időt. A különböző vallási vagy mitikus időszámítások eltérő hosszúságúak lehetnek, és nem feltétlenül követik az évi napok számát.

Az ókori egyiptomiak például a naptárukat a Nílus áradásainak időzítéséhez igazították, és az évük 365 nap helyett 365 és negyed napos volt. Az ókori maja kultúra is használt egy saját naptárat, amelyet a Nap, a Hold és az Vénusz mozgása alapján határoztak meg.

A keresztény kultúrában a "Isten évek" kifejezés azt jelentheti, hogy az időt az Isten által teremtett világ történetének főbb eseményeihez igazítják, például az emberi történelem kezdetéhez vagy Krisztus születéséhez. Ez a naptár azonban az évi napok számára épül, és az év hossza 365 vagy 366 nap.

Az ilyen időszámítások mögött általában vallási vagy mitikus megfontolások állnak, és azok az eseményekhez kapcsolódnak, amelyek fontosak a vallási hagyományokban vagy a mitológiában. Az idő hosszának meghatározása és a napok számának fontos szerepe lehet a vallási ünnepek és a vallási cselekedetek meghatározásában, vagy az isteni bölcsesség vagy igazságosság megmutatásában.

Az idézett Bibliai szakaszokban említett időszámítások is a vallási hagyományokhoz kapcsolódnak. Az Ézsaiás próféta által megjövendölt "Isten évek" a bűnök megbánására és a megváltásra szólítja fel az embereket, míg Mózes könyvében említett időszámítás a kémek Izrael földjére küldésével kapcsolatos. Az Izráel népének negyven évre kellett vándorolnia a pusztában azért, mert nem bíztak Istenben, és nem hittek benne.

A napok számának értelmezése azonban eltérő lehet a különböző vallási és mitikus hagyományokban, és a szóban forgó idézetekben is eltérően értelmezik a napokat. Az Ézsaiás próféta által említett háromszázkilencven napot általában az Izrael népének bűneinek megbánására és megtérésére való időszaknak értelmezik, míg Mózes könyvében az egy nap egy évnek való megfeleltetése egyfajta büntetési időszámítás, amely az Izrael népének büntetését jelképezi az Isten elleni lázadásukért.

Isten években számoltatja el a földi napokat?

A választ: igen.

Miért van ez így? Milyen mélyebb értelme van ennek?

Ezékiel ezután alázatosan és bátran mutatott be olyan némajátékokat, amelyek révén példát állított fel számunkra és arra indít minket, hogy alázatosan és bátran teljesítsük Istentől kapott megbízatásainkat. A babiloniak ostromának szemléltetéséhez le kellett feküdnie arccal egy tégla felé, amelybe Jeruzsálem képe volt bevésve. Ezékielnek a bal oldalán kellett feküdnie 390 napig, hogy viselje Izrael tíz-törzs királyságának tévelygéseit, majd a jobb oldalán 40 napig, hogy hordozza Júda két-törzs királyságának bűnét. Egy nap egy év helyett állt. Így a 390 év Izrael i. e. 997-ben történt megalapításától Jeruzsálemnek i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulásáig tartott. Júda 40 éve pedig Jeremiás Isten prófétájává való kinevezésének évétől, i. e. 647-től Júda elpusztulásáig, i. e. 607-ig (Ezékiel 4:1–8; Jeremiás 1:1–3).

„Az északi királyság bűne 390 éven át tartott ([a] Széder Olám [a legrégebbi héber krónika, amely a száműzetés után született], Rasi és Ibn Ezra [rabbik szerint]). Abarbanel, akit Málbim idézett, a Roboám idejében megkezdődött hitehagyástól számolja Szamária vétkét. . . egészen addig, amíg Jeruzsálem elesett . . . [Ezékiel] jobb [oldala] a déli irányt jelképezi, ti. Júda királyságát, amely délre, vagyis jobbra feküdt . . . Júda negyven évig tartó romlottsága nem sokkal Szamária eleste után kezdődött. Málbim szerint ez az idő Jósiás király tizenharmadik évétől van számolva. . . amikor is Jeremiás elkezdte a szolgálatát (Jer 1:2)”

"mélyebb értelmet keresek"

Attól, hogy keresel, még nem biztos, hogy van.

A Keresztény görög iratok HÉBER fordítása.

A Keresztény görög iratok ANGOL fordítása.

Az angol nyelvű Új világ fordításról van szó.

Mózes második könyve 20 fejezet 5 vers.

"Ne hajolj meg előttük, és ne hagyd magad rávenni a szolgálatukra, mert én, Jehova, a te Istened olyan Isten vagyok, aki kizárólagos odaadást vár el. Megbüntetem azokat, akik gyűlölnek engem, az apák vétkéért a fiakat, a harmadik és a negyedik nemzedéket."

Vajon azt jelenti ez, hogy a hűségeseket megbüntetik?

Nem, mert minden egyén, miután elérte a felelősség korát, a saját cselekedetei és viselkedése alapján kerül megítélésre. (Vö. Ezékiel 18:20.) Amikor azonban Izrael nemzete később bálványimádásra adta magát, a későbbi nemzedékek is szenvedtek ennek káros következményeitől. A hűségeseket nem egyénenként büntették meg a nemzet bűneiért, jóllehet ők is érezték valamilyen formában annak rossz hatását. Nehéz volt ugyanis a feddhetetlenségüket megőrző egyéneknek a nemzeti vallási bűnözésben az ár ellen úszni, de mivel mégis megtették, Jehova szerető kedvességében részesültek.