A Biblia/Korán a babiloniak/mezopotámiaiak zikkurat építési szokásait miért az izraeliták vallása szerint értelmezi? Honnan tudták volna, hogy rossz?
A mai tudósok, történészek többsége szerint Bábel tornyának történetét az Etemenaki templom, avagy zikkurát, toronytemplom ihlette, aminek valóbban az volt a célja, hogy olyan magas templomot építsenek az isteneknek (különösen Marduknak), hogy az az egekig, magukig, az istenekig érjen. Bár nyelvszétszórás, meg hasonló nem történt, de a templom tényleg elpusztult.
A történet több rétegen át kerülhetett be a héber hitvilágba, valószínűleg egy ősi emlékezet is volt benne (a Tóra J forrása is említi, ami a legeslegrégebbi összefüggő forrás a wellhauseni hipotézis szerint, és még korábbi hagyományokat jegyzett le), de valószínűleg a babiloni fogság eseménye is feleleveníthette.
A kérdésem: a Biblia/Korán miért értelmezi az izraeliták vallása szerint a mezopotámiaiak eme szokását? Honnan tudhatták volna, hogy rosszat cselekszenek, ha az ő vallásukban ez éppen, hogy szentnek számított? Isten nem mondta el nekik...
Vagy a dologban nem a vallási értelmezés a mérvadó, hanem amlock az, hogy gőgösek voltak, hogy magukat ennyire fel akarták magasztalni, emiatt az egész jelenet magának a gőgnek a toposzává is vállt?
válasza:Bábel tudvalevően Babilion bibliai megfelelője, Sineár földje pedig Mezopotámiát jelenti, vagyis a Bábeli torony történetét minden bizonnyal valóban a híres babiloni toronytemplom ihlette, amit a szerző alighanem a saját szemével is megtekinthetett a babiloni fogságban.
A szerző a történettel valóban a babilóniaiak hatalmasnak gondolt templomát gúnyolja, amely nézete szerint nem igazán szolgálja az Istenhez való alázatos közeledést, hanem sokkal inkább a babiloni uralkodó nagyratörő gőgös hatalmát hirdeti.
A szerző a város nevének eredetét is viccesen félremagyarázza. "Báb ili" akkád nyelven az "istenek kapuja" jelentéssel bír, míg a szerző város nevét a "bálal" héber szóból eredezteti, ami "összezavarást" jelent. Vagyis ez a város nemhogy az istenek kapuja, hanem a gőg városa, ahol Isten összezavarta az emberek nyelvét, hogy rádöbbentse őket, nem lehet Istenhez ily gőgös módon közeledni.
#1.
Szinte bizonyos, hogy nem keletkezhetett az egész a babiloni fogság alatt. Nem is feltétlenül egy szerzőről beszélünk. Emiatt valószínűtlen az is, hogy mindez a babiloniakkal kapcsolatos ellenszenv szüleménye lett volna.
A tudósok körében általában valamilyen mértékig elismert dokumentalista hipotézis (avagy négy forrás elmélete) szerint a szöveg eredete a J forrásra nyúlik vissza. Megint mások szerint egy JE forrás (Umberto Cassuto) volt. Szintén mások szerint volt egy ősi J forrás, tehát egy régebben keletkezett J forrásmű. A J forrás a Kr. e. 10-9-8. században kerül lejegyzésre, és sokkal korábbi hagyományokat őrzött meg. Ezt az írást egészíthette ki a papi szerző. Tehát erről összességében már a korai királyok korszakában is létezett egy régi elbeszélés, tanítás, történet, mítosz (kb. keverve).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!