Hit gyülisek! Hogyan menjek ki sikeresen a bűntudat terhe alól?

Tegyél a gépedre szűrőprogramot, amit a gyerekeknek szoktak, és akkor nem tudsz pornót nézni rajta.

Szabad idődben keresd ki a Bibliában a "paráznaság démona" kifejezést. Ha nem találod, kezdj gyanakodni.

Nem szeretnek olyanban lenni, aki böjtöl.

Egyébként a folyamatos bűntudat egy kísértés, ne dőlj be neki! Isten az irgalom istene, nem büntető ... az egyházat belülről bemocskoló ősellenség elérte, hogy legyen egy jó torz istenképünk, de ha a halálból visszajöttek beszámolóit hallgatod, vagy az evangéliumokat olvasod, akkor rájössz, hogy nem ez van. A tékozló fiú apját képzeld el, na, olyan a mennyei Atya.

Isten szeret téged! Nem tudsz olyat csinálni, hogy ne szeretne. Ha csak egy pillanatra is nem gondolna rád, megszűnnél létezni.

Tudod mit? Ha bűnt követsz el, és bűntudatod van, az nagyon is jó. Akkor lenne baj, ha bűnt követsz el, és nincs bűntudatod, mert akkor még mindig romlott a lelkiismereted, amit a megtérés és az alámerítkezés (keresztelő) helyre kellett volna állítson (ApCsel 2:38, 1Pt 3:21).

Ha beugrik egy kép vagy egy gondolat, az nem bűn, az csak kísértés. Bűn csak akkor történhet, amikor van döntési lehetőséged. Azt nem tudod eldönteni, hogy mi ugorik be a fejedbe. Ha átadod az elmédet neki, és elkezdesz fantáziálni rajta, az már bűn. De a Biblia írja, hogy mi a megoldás, ha egy keresztény bűnt követ el. Nem olvasom a Bibliában, hogy "szabadulás" vagy "pásztorolási alkalom" lenne szükséges. Pontosan nem tudom, mit jelentenek ezek, de egyszer voltam Hit gyülekezetes összejövetelen, és akkor az emberi méltóságukból és emberi mivoltukból kivetkőzve a földön fetrengést értették "szabadulás" alatt. Félek, hogy a "pásztorolási alkalom" is egy jól hangzó név, ami mögött valami egész más van.

Keresztényként is fogunk bűnöket elkövetni. Isten nem a bűntelenséget várja el, hanem a hűséget. Az utolsó napon Isten nem azt mondja, hogy "Jól van, jó és tökéletes szolgám!", hanem azt, hogy "Jól van, jó és hű szolgám!" A hűség pedig azt jelenti, hogy ahhoz tartod magad bűn elkövetése esetén, amit Isten mond a Biblia szerint. Vagyis, elismered, ha vétkeztél, Jézusba veted a bizalmadat, hogy megbocsát, megvallod a bűneidet valamelyik a testvérednek, hogy imádkozzon érted (Jak 5:16), és eldöntöd, hogy változtatsz. Ha nem sikerül, megint elismered, hogy vétkeztél, megint megvallod, és megint eldöntöd, hogy változtatsz.

Most már csak az a kérdés, hogy vannak-e igazi testvéreid ott, ahol vagy. Mert az igaz ember imájának van ereje.

Pontokba szedve Isten módszere a bűn kezelésére:

1. Elismerni, megvallani a vétket, és nem tartani titokban a testvérek előtt, hogy mi folyik az életünkben (1Jn 1:5-10, Jak 5:15-18, Péld 28:13)

2. Bizalommal fordulni a kegyelem trónusához (Zsid 4:14-16).

3. Megtérni. (Jel 3:19, Péld 28:13)

A probléma az ilyen-olyan alkalmakkal, hogy emberektől válsz függővé, illetve olyan módszerektől válasz függővé, amelyek nem Istentől valók. Ha megtértél és megkeresztelkedtél, akkor a szabadulást Jézus már megadta. Az időnként elkövetett bűnök nem azt jelentik, hogy valaminek a rabja vagy, és szabadulnod kéne. Átvernek a vallási vezetőid. Ha valaki a megtérése és megkeresztelkedése után újra rabjává válik a bűneinek, abból az állapotból nem lehet megszabadulni, és nem lehet megtérni a Biblia szerint.

De a fent említett 3 pont az a módszer, ami működik, mert ezt Isten találta ki így, más, emberek által kitalált dolog nem működik.

üdv, a javuló Stefán

Nehéz a szokásokat átalakítani... olyan, mint egy kényelmes cipő, de ha egyszer sem veszed fel, akkor nem a te cipőd.

Ha napközben rád jön a szorongás, gondolj arra, hogy az, Aki benned van végtelenül nagyobb, mint az, ami kívüled van.