Sávuótnak van valami köze pünkösdhöz?

A Sávuótból lett a pünkösd. Az "Úsz" szerint Sávuótkor elmúlt az "apostolok" fé´lelme, és elkezdtek tanítani és "mind értették". Nagy kunszt, abban az idõben a zsidók beszélt nyelve évszázadok óta, a Perzsa Birodalom óta az arameus volt. Nagy Cyrrus épp azért tette meg a Birodalom hivatalos nyelvévé - nem a perzsát, hanem - az arameust, mert a birodalom minden részében elég sokan beszélték és értették.

Tehát az "apostolok" nyilván arameusul tanítottak, amit, akáhonnan valók voltak is a hallgatók, elég sokan értettek.

Igen. A legtöbb újszövetségi eseménynek, illetve hozzájuk köthető, rájuk emlékező ünnepnek van ószövetségi előzménye is.

Az Újszövetségben világos, hogy a pünkösd eseményei a törvényadás, a tóraadás és az aratásért való hála ünnepén történtek. Ez egy elég fontos ünnep volt, mondhatni a pészah után a második legfontosabb ünnep. Rengetegen voltak Jeruzsálemben, hisz ez az egyik zarándokünnep, bár egy fővárosban amúgy is sokan vannak, mind helyiek, mind külföldiek közül, ezért is ekkor történt épp a nyelveken szólás, az egyház születése stb.

A zsidó ünnepkörben a sávuót pészah után mindig hét héttel van erre is utal a neve, ami "hetek"-et jelent héberül. Jézust pészah ünnepén, vagy pészah ünnepének előestéjén, legelején, készületein feszítették keresztre, harmadnapra, vasárnapra támadt fel. A húsvétot mindig a pészah utáni vasárnap ünnepeljük. Pészah a tavaszi nap-éjegyenlőséget követő első holdtölte. A zsidó naptár luniszoláris jellegű, ezért folyamatosan mozog a szoláris Gergely-naptáron, valamint Julianus-naptáron, és a Hold állásait is figyeli, nem csak a Napét. A vasárnap a számításba azért került bele, mivel így minden évben vasárnapra esik húsvét, amikorra Jézus idejében is esett. Elég fura lenne, ha hétről hétre a szentmisékben/istentiszteletekben vasárnaponként Jézus feltámadására is emlékezünk, de az egész éves ünnepkörben mondjuk szerdán vagy pénteken ünnepelnénk. Jézus a Biblia szerint 40 napig a Földön volt, tanított, a tanítványaival volt, majd áldozócsütörtökön felment a mennybe és 10 napra rá, vagyis húsvét után az 50. napon, tehát hét héttel húsvét után elküldte a Szentlelket.

#1.

Arámi. Nyugodtan hívhatod egyszerűen aráminak is magyarul. Nagy Küroszt is írhatod nyugodtan Kürosznak.

Jeruzsálemben nem csak zsidók voltak. Ez világosan kiderül a szövegből. Voltak ott görögök, rómaiak, egyiptomiak, mezopotámiaiak, arabok, kis-ázsiaiak stb. Ha felmész Budapestre az Andrássy útra, a várnegyedbe, a Kossuth térre, a reptérre stb., akkor sem csak magyarokat fogsz látni. Júdea provincia ekkoriban elég forgalmas volt, hisz kereskedelmi útvonalak és központok között, illetve mellett feküdt. Tőle északra volt a Selyemút és a Fűszerút. Mellette haladt el a Tömjénút. Nem messze volt tőle Egyiptom és Mezopotámia, amelyek fontos mezőgazdasági termőterületek voltak. Egyiptom rettenetesen fontos hely volt a Birodalmon belül politikailag is.

"Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: »Íme, ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket, amelyben születtünk? Mi, pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és a Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók, prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit."

ApCsel 2:5-11