Akkor is kell gyónni, ha tudom, a meggyónt bűnömet rövid időn belül újra el fogom követni?

"Nem kaptak felhatalmazást rá, hogy megbocsássanak bűnöket."

Ezzel szemben Isten szava:

Jn 20,22-23

Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."

Nekem függőségnek tűnik a bűn, amit leírsz. Ismerem ezt a helyzetet. A bűnbocsánat szentségében Jézus minden bűnt megbocsájt, ha őszintén megbánjuk.

"Eddig emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok." 1Kor 10,13

Javaslatom: Imádkozz Istenhez a szabadulásért. Kérd a Szentlelket, hogy tegyen téged képessé nemet mondani a Sátánnak. Ő segít, majd, hogy a fenti idézet alapján nincs olyan kísértés, amit ne tudnánk legyőzni.

"szinte euforikus állapotba kerülök, mert rosszat teszek"

Ez pontosan mit jelent? Nem sütöm rá senkire a megszállottság gyanújának bélyegét, de lehet, hogy az, de ez nem az én szakterületem. Akkor kicsit súlyosabb a helyzet.

A bűnbánatnak csak akkor van értelme, ha el is akarod hagyni azt a bűnt.

Ha én mondjuk pofon ütnélek, aztán bocsánatot kérnék tőled, de újra pofonütnélek, megint bocsánatot kérnék, megint megütlek és így tovább, akkor érne valamit a bocsánatkérésem? Megbocsátanál?

#13

A szentgyónásnak van egy ún. "erős fogadás"-nak nevezett része, ahol megígéred Istennek, hogy igyekszel lemondani a bűneidről. É függőként meg tudom ígérni teljes szívemből és lelkemből és minden erőmből, de sajnos a Sátán a sátán sokszor erősebb nálam. Isten megbocsájt, viszont tudja, hogy én bármennyire is igyekszem, vétkezni fogok az Ő szeretete ellen. Viszont értékeli az igyekezetemet, és segít ellenállnom, amennyire engedem Neki.