Mindenki ugyan akkora lesz a mennyben?Pl egy materialista aki nem hitt soha Istenben ugyan akkora lesz,mint én aki követi Jézust és betarja a parancsokat?Vagy egy Jehova tanúja akik eferdítik az úr szavát azzal és riogatnak h alszunk halálunk után?

Ja hogy more vagy :D

Akkor jolvan testvír, nehogy megverjetek a tesáiddal. :DDD

"Nem tartanám igazságosnak ha pl egy materialista vagy egy tanú ugyan azt a jutalmat kapná, mint egy igazi hívő. "

Ennél kereszténytelenebb mondatot rég olvastam.

De ebböl is látszik,hogy egyházi biznisz az egész.

Nincs benned elég szeretet és bcsesség. Az igazságban mind ugyanolyanok vagyunk. Végtelenek, szeretőek, örökkök. Miért lennénk hát más, csak mert már levetettük isteni szépségünket, hogy itt játszunk egy kicsit?

Meg amúgy mire mennybe visszajutsz, már rég nem leszel ember. Már rég ugyanolyan értékeket fogsz képviselni minden egykori emberrel. Nincs ott jehiva tanúja, csak aki sok személyes idejével korábban, fejletlen, kezdő fejlődőként még olyan volt. De spirituális szemszögből itt még meg se születtünk. A mennyben meg már kiteljesedett énünk van, ami végtelenül bölcs, szerető, megértő. Csak a személyiségben van különbség, az értékek ugyan"akkorák", végtelenek.

Ezt nem a te dolgod eldönteni ki üdvözül, és ha igen milyen és mekkora jutalmat kap!!!

Márk 2:15 És történt, hogy amikor Jézus Lévi házában éppen asztalhoz ült, vele és tanítványaival együtt számos vámszedő és bűnös is odatelepedett; mert sokan voltak, akik követték őt.

Márk 2:16 A farizeusok közé tartozó írástudók pedig, látva, hogy bűnösökkel és vámszedőkkel eszik együtt, szóltak a tanítványainak: - Miért eszik együtt vámszedőkkel és bűnösökkel?

Márk 2:17 Amikor meghallotta ezt Jézus, így felelt nekik: - Nem azoknak van szükségük orvosra, akik jól vannak, hanem azoknak, akik rosszul vannak: nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.

Máté 20:1 A mennyek királysága ugyanis hasonló ahhoz a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon fel a szőlőjébe.

Máté 20:2 Megegyezett a munkásokkal aznapra egy dénárban, és kiküldte őket a szőlőbe.

Máté 20:3 Három óra körül is kiment, és látott másokat is tétlenül álldogálni a piacon.

Máté 20:4 Így szólt hozzájuk: „Menjetek el ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom majd nektek!”

Máté 20:5 Azok pedig elmentek. A szőlősgazda hét és kilenc óra körül ismét kiment, és ugyanígy tett.

Máté 20:6 Tizenegy óra körül is talált ott némelyeket álldogálni, és ezt kérdezte tőlük: „Ti meg mit álldogáltok itt egész nap tétlenül?”

Máté 20:7 Azok így válaszoltak neki: „Mert senki sem fogadott fel bennünket!” Ezt mondta nekik: „Menjetek ki ti is a szőlőbe!”

Máté 20:8 Estefelé így szólt a szőlősgazda az intézőnek: „Hívasd a munkásokat, és fizesd ki a bérüket az utolsókkal kezdve az elsőkig!”

Máté 20:9 Jöttek a tizenegy órakor fölvettek, és egy-egy dénárt kaptak.

Máté 20:10 Jöttek az elsők is, akik azt gondolták, hogy többet fognak kapni: de ők is egy-egy dénárt kaptak.

Máté 20:11 Amikor megkapták, így morgolódtak a gazda ellen:

Máté 20:12 „Ezek az utolsók egyetlen órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és a forróságot!”

Máté 20:13 Az így válaszolt az egyiknek közülük: „Barátom, nem vagyok veled igazságtalan: nem egy dénárban egyeztél meg velem?

Máté 20:14 Fogd, ami a tied, és menj! Én ennek az utolsónak is ugyanannyit akarok adni, mint neked.

Máté 20:15 Vagy talán nincs jogom azt tenni az enyémmel, amit akarok? Vagy talán a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?!”

Máté 20:16 Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.

Luk 15:1 Az adószedők és a bűnösök mind igyekeztek közel férkőzni hozzá, hogy hallgathassák.

Luk 15:2 A farizeusok és az írástudók azonban így morgolódtak egymás közt: - Ez bűnösöket fogad magához, és együtt eszik velük!

Luk 15:3 Ezeknek a következő példázatot mondta: -

Luk 15:4 Melyikőtök az az ember, akinek, ha van száz juha, és elveszít belőlük egyet, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy el az elveszettért, amíg meg nem találja?

Luk 15:5 És ha megtalálta, vidáman a vállára veszi,

Luk 15:6 hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, és ezt mondja nekik: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett bárányomat!”

Luk 15:7 Azt mondom nektek: a mennyben egyetlen megtérő bűnösön akkora öröm lesz, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre!

Luk 15:8 Vagy ha egy asszonynak van tíz drachmája, és elveszít közülük egyet, nem gyújt-e lámpást, és nem söpri-e ki a házát, hogy addig keresse gondosan, amíg meg nem találja?

Luk 15:9 Majd amikor meglelte, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és azt mondja: „Örüljetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amit elveszítettem!”

Luk 15:10 Azt mondom nektek: ilyen öröm lesz az Isten angyalai előtt egyetlen bűnös megtérésén!

Luk 15:11 Majd így szólt: - Egy embernek volt két fia.

Luk 15:12 Egyszer a fiatalabbik azt mondta apjának: „Apám, add ide nekem a vagyon rám eső részét!” Az pedig megosztotta közöttük a vagyont.

Luk 15:13 Majd néhány nap elteltével a fiatalabbik fiú összeszedte mindenét, egy távoli vidékre költözött, és ott züllött életmódjával eltékozolta vagyonát.

Luk 15:14 Miután mindenét felélte, nagy éhínség támadt azon a környéken, és ő is nélkülözni kezdett.

Luk 15:15 Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznót őrizni.

Luk 15:16 A fiú szerette volna megtölteni a gyomrát a szentjánoskenyérrel, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki.

Luk 15:17 Akkor magába szállva így szólt: „Apám hány béresének van bőven kenyere, én pedig itt halok éhen!

Luk 15:18 Felkelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom majd neki: »Apám, bűnt követtem el a menny ellen és teelőtted is:

Luk 15:19 nem érdemlem meg többé, hogy a fiadnak nevezzenek. Tegyél engem egyik béreseddé!«”

Luk 15:20 Majd felkerekedett, és elment apjához. Mikor még messzire járt onnan, apja észrevette, megindult rajta a szíve, odafutott, a nyakába borult, és összecsókolgatta.

Máté 20:20 Ekkor fiaival együtt odament hozzá Zebedaiosz fiainak anyja, és leborult előtte, hogy kérjen valamit tőle.

Máté 20:21 Jézus megkérdezte: - Mit szeretnél? Az így szólt: - Mondd, hogy üljön melletted ez az én két fiam, egyikük jobb felől, a másik bal felől a te királyságodban!

Máté 20:22 De Jézus így felelt: - Nem tudjátok, mit kértek. Képesek vagytok arra, hogy kiigyátok azt a poharat, amelyet én ki fogok inni? - Képesek vagyunk! - mondták neki.

Máté 20:23 Jézus így folytatta: - A poharamat ugyan ki fogjátok inni, de az ülőhelyet a jobbomon és a balomon nem az én dolgom megadni, hanem azoké az, akiknek Atyám elkészítette!

Ján 21:18 Bizony úgy van, ahogy mondom neked: mikor fiatal voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahová kedved tartotta; de amikor megöregszel, széttárod a karodat, más övez fel téged, és oda visz, ahová nem lesz kedved.

Ján 21:19 Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal dicsőíti majd meg Istent. És hozzátette: - Kövess engem!

Ján 21:20 Péter pedig megfordult, és látta, hogy követi őket az a tanítvány, akit Jézus szeretett - aki a vacsora közben a mellére dőlt, és megkérdezte: „Uram, ki az, aki elárul téged?” -

Ján 21:21 szóval, mikor Péter meglátta őt, megkérdezte Jézustól: - Uram, és vele mi lesz? -

Ján 21:22 Ha azt akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik az rád? - felelte Jézus. - Te engem kövess!

Ján 21:23 Ezért elterjedt a testvérek között, hogy az a tanítvány nem hal meg - de Jézus nem azt mondta neki, hogy nem hal meg, hanem ezt: „Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik az rád?”

Luk 7:37 Egyszer csak egy asszony, aki bűnös módon élt abban a városban, de megtudta, hogy Jézus a farizeus házában fekszik, fogott egy illatos kenőccsel teli alabástromszelencét,

Luk 7:38 és hátulról megállt Jézus lábainál sírva: könnyei ráhullottak lábaira, mire hajával törölte le őket, csókolgatta a lábait, és megkente az illatszerrel.

Luk 7:39 Ennek láttán a farizeus, aki meghívta, azt mondta magában: - Ha ez próféta volna, tudná, hogy kiféle-miféle ez az asszony, aki hozzáér! Tudná, hogy bűnös!

Luk 7:40 Erre Jézus megszólalt, és ezt válaszolta neki: - Simon, van valami mondanivalóm számodra! Mire az így szólt: - Mondd, mester! -

Luk 7:41 Két adósa volt egy hitelezőnek: az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel.

Luk 7:42 De minthogy nem volt miből megadniuk, mindkettőjüknek elengedte. Melyikük fogja hát jobban szeretni őt?

Luk 7:43 Simon azt felelte: - Gondolom az, amelyiknek többet engedett el. Ő erre azt mondta neki: - Helyesen ítélted meg a dolgot.

Ján 8:2 De virradatkor már ismét a Templomban volt, és az egész nép folyamatosan érkezett hozzá, ő pedig leült, és tanította őket.

Ján 8:3 Az írástudók és a farizeusok odavezettek egy asszonyt, akit házasságtörésen kaptak, odaállították középre,

Ján 8:4 és ezt mondták Jézusnak: - Mester, ezt az asszonyt tetten érték házasságtörés közben.

Ján 8:5 A Törvényben Mózes megparancsolta nekünk, hogy az ilyeneket kövezzük meg. Nos, te mit mondasz erről?

Ján 8:6 Ezt pedig azért kérdezték, hogy próbára tegyék, hogy majd legyen mivel vádolniuk. Jézus pedig lehajolt, és ujjával a földre írt.

Ján 8:7 De amint tovább kérdezgették, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: - Amelyikőtök nem bűnös, az dobja rá az első követ!

Ján 8:8 Majd ismét lehajolt, és tovább írt a földre.

Ján 8:9 Akik pedig hallották ezt, egyenként kimentek, mivel lelkiismeretük vádolta őket, a vénektől kezdve az utolsókig, végül egyedül ő maradt ott, meg a nő középen.

Ján 8:10 Jézus, amikor felegyenesedett, senkit sem látott, csak az asszonyt. - Asszony, hol vannak a vádlóid? - kérdezte tőle. - Senki sem ítélt el? -

Ján 8:11 Senki, uram - válaszolta az. Erre Jézus így szólt hozzá: - Én sem ítéllek el. Menj, de mostantól fogva többé ne élj bűnben!