Mi a különbség a katolikus és a református között? Konkrétan.

Szia. Történelmi háttér: Luther Mártonnak elege volt az egyház korrupciójával. Meg akarta újítani, de kitagadták, így új vallást alapított.

Az egyház sok mindenben eltért a Biblia tanításaitól. Pl. egy református papnak lehet felesége, a bálványimádás bűn, tehát nincsenek szobrok és festmények mint imádat tárgyai a refi templomban. Akkoriban a búcsúcédulák árusítása is probléma volt, a reformátusok azt sem csinálták. Náluk pl nő is lehet pap. Ez mondjuk nem teljesen bibliai, de mindegy.

Egyik sem csak Krisztus tanításait hirdeti, minden (keresztény) vallás csak egy bukott kísérlet Isten megtalálására.

A már említetteken kívül:

A katolikus egyházi hierarchia élén a pápa áll, a reformátusén pedig a presbiterek tanácsa.

A katolikusoknál minden misén van áldozás, a reformátusoknál csak ünnepi alkalmakkor úrvacsora, aminek a formája is kicsit más.

A katolikusoknál a prédikáció hivatalosan a szentbeszéd értelmezésére korlátozódik, míg a reformátusoknál a lelkész kb. bármiről beszélhet, amit fontosnak tart.

Mellesleg, még az elsőhöz hozzáfűzném, hogy kérdéses, mit ért a kedves kérdező református alatt.

Mert ha tág értelemben az összes megreformált keresztény vallást (amire ilyen értelemben inkább a protestánst szoktuk használni), vagy a szűk értelemben vett református vallást.

Mert ha az utóbbit, akkor ahhoz köze sincs Luthernek, mert azt Kálvin alapította.

Illetve annyi köze van, hogy Luther indította el a reformációt, aminek az egyik ága volt Kálvin munkássága, de magát a református vallást Kálvin hozta létre.

Ja, és még annyi, hogy a reformátusok nem csak a "bálványok", de emberek tiszteletét is elutasítják, így ők a szentek tiszteletét sem fogadják el.

Tiszteletben tartják őket, arról nincs szó, de nem mennek vele olyan "messzire", mint a katolikusok.

[link]

Az idők során rengeteg protestáns felekezet alakult ki, s ahány felekezet, annyi különbség, mind dogmatikai, mind morális téren. Általánosságban annyit lehetne mondani, hogy mindegyik protestáns egyház elutasítja a pápai főséget, nagy többségük csak 2 szentséget (a keresztséget és az Eucharisztiát, „úrvacsorát”) ismer el, kisebb részük egyet sem. A Katolikus Egyház ezek közül csak a keresztséget ismeri el érvényesnek, az Eucharisztiájukat (végső soron a felszentelt papi hatalom hiánya végett) nem, és ide kapcsolódik az is, hogy nagy többségük csak szimbolikusan hiszi Jézus Krisztus valóságos jelenlétét. Elmondható az is, hogy elutasítják a szentek és Szűz Mária közbenjárását, az istentisztelet áldozati jellegét. Alapvetően a három „sola” (csak) különbsége is meghatározó, mint a Solus Christus, azaz, hogy csak Krisztus a közbenjáró, míg a Katolikus Egyház vallja, hogy Krisztus kegyelméből Mária, a szentek közössége, de minden hívő imája és tette közbenjárhat másokért; a Sola Scriptura, azaz hitük alapja csak a Szentírás, míg a katolikusok vallják, hogy a Szent Hagyomány is része ennek; valamint a Sola Fide, azaz, hogy csak a hit által üdvözülhetünk, míg a katolikus tanítás a hitből fakadó jócselekedeteket szükségességét is vallja.

Sok protestáns felekezet sajnos eljutott oda, hogy keresztény hitünk sarkalatos tételeit is elutasítja. Általában azokat a felekezeteket szoktuk kereszténynek nevezni, amelyek vallják a Nicea-Khalkédóni Hitvallást. Akik ezt vallják, azokat feltétlenül keresztény testvéreinknek kell tekintenünk, s ebből kifolyólag is törekednünk kell arra, hogy béke és megértés legyen közöttünk, s ennek jócselekedeteinkkel és pozitív hozzáállásunkkal kell eleget tennünk (vö. Gal 6,10), természetesen hitünk következetes megvallása mellett.