Csak szerintem undorító, helytelen és súlyosan vétkes dolog az önkielégítés, a pornó? Egyesek miért mondják, hogy nem bűn, ha az?

#109.

Ne próbálj már meg régészetből és történettudományból is kioktatni, ha egyszer alapvetőe azt (is) tanultam végzettséem szerint...

Régészeti BIZONYÍTÉKOK állnak rendelkezésünkre a kánaánita rítusokról. Számos kánaánita és föníciai városban tófeteket találtak. Ezek olyan áldozati helyek, ahol a kánaániták, föníciaiak és ammoniták elégették fiaikat és lányaikat Baálnak, Astarténak és Molochnak/Milkomnak. Van egy rakat urnánk, amikben lévőket így ölték meg. Magukkal vitték a rítust még Karthágóba is. Görög, római és zsidó írók egyaránt említik. Ugyanakkor Il és Asera kultuszai nem követeltek ilyet. Sőt, erényes életet követeltek. Például Malkicedek is Il Elyon papja volt a Tórában, bár ő inkább amorita vagy arámi származású jebuzeus lehetett.

Az izraeliták kezdetben hittek az egyiptomi, kánaáni, mezopotámiai, arab és európai eredetű istenségek létezésében is, de kizárólag a saját nemzeti istenüket imádták és tisztelték. Őt tartották a legerősebbnek és leghatalmasabbnak. Erre utal például, ahogy Mózes és Áron kígyója megfojtja az egyiptomi papok és mágusok kígyóit. Idővel meg már meg is tagadták a többi létezését. Illésnél vagy Élijáhu prófétánál már Baál papjainak kudarca is ezt tükrözi. William G. Dévér azonban a bibliai szövegek és a régészeti leletek alapján arra jutott, hogy volt népi vallásosság is elég nagy arányban. Ők nem a papi hagyományokat követték, hanem egyéb (idegen) kultuszokat is átvettek, például Baál kultuszát. A Tanakh (kb. a keresztény Ószövetség) említ olyanokat is, akik Molochnak áldozták gyermeküket. De ezt amúgy a berberek is átvehették a karthágói föníciaiaktól. Pontosan nem tudjuk, hogy mi volt ez az istenség. Azonos lehetett Milkom ammonita és Mlk ugariti isteneknek, vagy legalábbis kapcsolatban állhatott velük. Az izraelitáknak tiltott volt az emberáldozat. Az aztékoknál volt emberáldozat, ellenben főleg rabokat áldoztak fel. Ellenben náluk szigorú önmegtartóztatás volt jellemző. A keresztény papok találkoztak azték remete szerzetesekkel is írásaik alapján.

A buddhizmus szerint minden jelenség ezen fizikai világban szenvedésekkel teli. A vágyak okozzák a szenvedést többek között. Több másik méreg is van, például indulat. Ezeket is ki kell oltani a vágyakkal együtt. Nem a vágyak megélése a szabadság, hisz a vágyak is bilincsek a megvilágosodás útján. A vágyakat nem lehet végleg kielégítani, csak ideiglenesen a buddhizmus szerint. Utána még erősebben tér vissza. A boltot is, ha megmetszjük még nyúrgábban nő újra. Ezért kell kerülni (théraváda és hínajánák, bár csak a théraváda maradt fenn), átvágni (zen) vagy együttérzéssé (mahájána) vagy szeretetté (vadzsraja) átalakítani, kiszélesíteni, esetleg egyszerűen ráébredni, hogy hamis képek, üresek, tudati szennyeződések amelyek csak megkötnek minket.

#110.

A sorsot csak részben irányítjuk szabad akaratunkkal.

#113.

Az elemzések egyértelműen bebizonyították, hogy feláldozták őket.

Történelmi tény, tanultam. Voltak történészek, akik nem akarták elhinni, mivel több pozitív dolog is köthető a föníciai civilizációhoz. Ugyanakkor a genetikai, biológiai és fizikai elemzések egyértelműek.

Ugyanakkor nem az összes kulusz gyakorolt ilyen dolgokat.

Jahu hívei egész biztosan nem. XD Nomád törzsek imádták először őt a Sínai-félszigeten, Dél-Kánaánban, Transzjordániában, Egyiptom nyugati részein deltánál és a Kánaántól délre eső térségben. Egyiptomi templomfeliratokon említik őket Jhw saszu néven. Számos régész és történész kapcsoltba hozzá őket a későbbi izraelitákkal, akik Kánaán keleti hegyvidékén alakuló nomád törzsek voltak. Sokak szerint részben ők alkották a későbbi protoizraelitákat. Szintén sokan kapcsolják össze a hükszoszokkal és az Egyiptomból kivonuló héber népekkel. Ugyanakkor kllően kicsik voltak ahhoz, hogy ne írjanak túl sokat róluk, csak mint meghódított szolgák és rabok, meg keletre élő népek, akik vízért és élelemért jöttek Egyiptomban. Itt szintén számításba jönnek a háborúk és a sutuk. Ezen területekről csak állatáldozati maradványok maradtak fenn. Főként juh, szarvasmarha, kecske, esetleg szamár. Logikus is: egy nomád nép számára az a jó, ha minél többen vannak és el tudják látni, valamint meg tudják védeni magukat. Kánaán és Fönícia ezzel szemben számos sűrűn lakott városállammal volt teletűzdelve, bár falusi népek is éltek előbbiben. A túlnépesedés volt a gyarmatok létrehozásának egyik oka a kereskedelem mllett. Itt (a városokban) nem volt "gond", ha feláldoztak egyet, aki amúgy sem biztos, hogy megélte volna a felnőtt kört és még volt eső is a földművelésnek. A Tórában is megtiltotta El Shaddai (erre a névre szintén nomád amoritáknál van bizonyíték) Ábrahámnak, hogy emberáldozatot hozzon. A muszlimok az áldozati ünnepükön évente ezt ünneplik. Ugyanakkor Prof. William G. Dever modellje alapvetően jó: a protoizraeliták öszetett származásúak és rengetegen keveredtek a kánaánitákkal. Sok kánaánita a hegyvidékre menekült az egyiptomiak és a helyi királyok elől és egyesült az izraelitákkal. Az izraelita vallásra jelentősen hatott a kánaánita. Az izraelita vallás két részre oszlott: népi és papi. Előbbi rengeteg egyéb hatást is beépített a vallásába, többek között Baál kultuszát. Volt, amit a királyok is átvettek (pl. Akháb vagy Manasszé krályok). Ezért például a Hinnom-völgyben áldoztak gyermeket Molochnak. Ezt a helyet később épp emiatt elátkozták és tisztátalanná tették Jósiás király alatt. A régészek között mára szinte teljesen elfogadott a leletek alapján ez a föníciai gyakorlat. Amúgy te is megnézhetsz ilyen helyeket. Menj Tunéziába, Libanonba vagy Izraelben! Fogsz látni előbbi két hely a vaskorból és még utánáról is tófeteket, meg magaslatokat, utóbbiban pedig a bronzkorig.

#115.

De. Római Birodalom létezett. Erről Magyarországon is megbízonyosodhatsz. Róma riválisa volt Karthágó. Ki a rák beszélt Görögországról? Ott poliszok voltak. Görög városállamok. Athén, Spárta, Mükéné stb. Ezek nezetileg összetartozóak voltak, de államilag külön éltek.

Például Hérodotosz is ír ezen rítusokról. Sőt, filozófusok, például Platón is.

Flavius miért nem hiteles? Philón miért nem hiteles? Világosítsd fel a történészeket! A Tanakh hitelessége megosztó, de Amihai Mazar nézetei jól lefedik a fősodratot. A bírák és királyok kora bizonyosan megbízható. A Tóra már nagyobb történelmi táv, ezek régebbi írott szövegekből és szóbeli hagyományok lejegyzéséből álltak össze. A régészet sok dolgot igazolt ebből is, bár sok helyen át van itatvavallással.