Latornak azt mondta Jézus, hogy még ma velem leszel a paradicsomba...Miért vannak akik kiforgatják Jézus ezen csodás mondatát? Hogy érthette másképpen Jézus?

Kedves Gyermek,

Egyáltalán nincs kiforgatva a seol kifejezéssel semmi. Az Izraeliták is tudják, hogy a halál után mindenki oda kerül, aki megszűnik létezni. A judaizmus, vagy is a zsidóvallás alapján nincs lélek halhatatlanság.

Erről maga Ezékiel is írt:

(Ezékiel 18:4) . . .Amely lélek vétkezik, az hal meg.

A lélek nem halhatatlan, az angyalok sem halhatatlanok. Ez abból is tudható, hogy Sátán pusztulásra van ítélve, mert méltatlan az élet ajándékára.

Nem Jehova Tanúi találták ki, a Katolikus enciklopédia ezt írja:

(New Catholic Encyclopedia. [1967] XIII. köt., 449—50. o.):

„Az Ósz.-ben [Ószövetségben] nem választható szét a test és a lélek. Az izraelita tárgyilagosan látta a dolgokat, a maguk teljességében, így az embert személynek, és nem összetett dolognak tekintette. A nepeš [neʹfes] kifejezés — jóllehet mi a lélek szóval fordítjuk — sohasem jelent a testtől vagy személytől különálló lelket . . . A [pszü·khéʹ] kifejezés a nepeš megfelelője az Úsz.-ben [Újszövetségben]. Jelentheti az életelvet, magát az életet vagy az élőlényt”

Isten az életet ajándékba adta. Aki erre az ajándékra méltatlan, az semmilyen formában nem méltó, hogy éljen.

A héber kifejezés, azt a helyet vagy állapotot jelenti, ahova vagy amelybe a halottak kerülnek.

A Jézusról szóló prófécia szerint Jézus 3 napig lesz a sírban, s mielőtt a teste oszlásnak indulna, visszakapja az életét.

HA ez nem így volna, akkor a Biblia versnek nem lenne semmi értelme.

(Cselekedetek 2:31) . . .sem a sírban nem hagyják őt, sem a teste nem indul bomlásnak.

Patológiailag tudható, hogy az ember teste a 4. nap kezd el oszlódni.

(2Tesszalonika 1:9) . . .örök pusztulásra ítélik őket, . . .

Az örök pusztulás nem jelenti, hogy valaki életben maradhat bármilyen formában.

Nem a Seol nevű állapot létezését cáfolom; lehet el kéne olvasni amit írtam.

A "Ezt válaszolta neki: "Bizony mondom neked, még ma velem leszel a mennyben."" (Lk 23, 43) részről.

A kérdésre válaszoltam; képzeld pont a félreértések elkerülése érdekében használják a #n megjelölést, ha válaszra reagálnak.

Kedves Gyermek.

Értem Én amit mondasz, vagy írsz.

Azonban figyelembe kell venni az eredti görög szöveget, ahol nem használnak vesszőt az írásban.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy Jézus nem volt, nem lehetett a paradicsomban, több okból sem.

Először is 3 napig a halál, vagy is a nem létezés állapotában volt Ő maga is.

Másodszor, a "paradicsom" még napjainkban sem jött el.

Isten a "paradicsomot", földi értelemben használja, nem égi életben.

Az Ő uralma az égben van, amit a Földre is kiterjeszt. Ezért hozta létre.

Ahoz nem kell az égbe menni, hogy Isten szerető vezetését, szeretét élvezzük.

Jól tudom, hogy sokan látni szeretnék szemtől szembe, ezért ez a "kiváncsiság", kívánság annyira a személyes vágyukká vált, hogy nagyon szeretnének ott lenni. Emberileg pedig ez lehetetlen, mert Istent ember nem láthatja szemtől szembe.

Isten nem átmenetileg, próbaként hozta létre a földi életet.

Ne vagyok kíváncsi a jehovás hazugságaidra. Évekig tartana az Ördögtorony eretnekségeit megcáfolni, annyi van.

Laudētur Iēsus Christus! (In æternum, āmen.)

A Keresztény görög iratok legkorábbi rendelkezésre álló kézirataiban a görög szöveg kizárólag nagybetűkből áll. A mai modern nyelvekkel ellentétben nem voltak benne sem szóközök, sem írásjelek. Jóllehet egyik-másik írnok időnként tett néhány jelet a szövegbe írásjelként, de ez nem volt gyakori vagy következetes. Ezért a modern bibliafordítások írásjelezése a görög szöveg nyelvtanára és az adott vers szövegkörnyezetére épül. Ebben a versben a görög szöveg nyelvtana azt is lehetővé teszi, hogy a vessző (vagy kettőspont) a „ma” szó előtt álljon, és azt is, hogy mögötte. Az, hogy hova kerül a vessző Jézus kijelentésében, attól függ, hogy a fordítók hogyan értik Jézus szavait, illetve azt, hogy a Biblia mint egész mit tanít. A görög szöveg tudományos kiadásai, mint például melyet Westcott és Hort, Nestle és Aland, valamint a Bibliatársulatok Világszövetsége készített, a „má”-nak fordított görög szó elé teszik a vesszőt. Azonban Jézus korábbi kijelentéseivel és a Szentírás többi tanításával az van összhangban, ha a vessző a „ma” szó után áll. Például Jézus kijelentette, hogy meg fog halni, és a harmadik napig „a föld szívében”, vagyis a sírban lesz (Mt 12:40; Mr 10:34). Nem egyszer azt mondta a tanítványainak, hogy megölik, de a harmadik napon feltámad (Lk 9:22; 18:33). A Bibliából az is kiderül, hogy Jézus „elsőként [támadt fel] azok közül, akik meghaltak”, illetve hogy 40 nappal később felment az égbe (1Ko 15:20; Jn 20:17; Cs 1:1–3, 9; Kol 1:18). Jézus nem azon a napon támadt fel, amelyen meghalt, hanem a halála utáni harmadik napon, vagyis egyértelmű, hogy a bűnöző nem lehetett Jézussal a paradicsomban ugyanazon a napon, mint amikor Jézus ezt megígérte neki.

Ezzel az érveléssel összhangban Lukács evangéliumának egy i. sz. V. századi szír kiadása, az úgynevezett Cureton-féle szír fordítás így adja vissza ezt a részt: „Ámen, mondom néked ma, velem leszel az Éden kertjében” (The Curetonian Version of the Four Gospels. F. C. Burkitt, Cambridge, 1904, 1. köt.). Az is figyelemre méltó, hogy mind a korai, mind a későbbi görög írók és szövegmagyarázók megjegyezték, hogy vita tárgyát képezte, hogy hogyan adják vissza ezeket a szavakat. Például az i. sz. IV.–V. században élt Jeruzsálemi Hészükhiosz a következőket írta a Lk 23:43-mal kapcsolatban: „Néhányan igenis így értelmezik: »Bizony mondom neked ma«, aztán tesznek egy vesszőt, és így folytatják: »velem leszel a paradicsomban«” (Patrologia Graecában található görög szöveg, 93. köt. 1432–1433. h.). Theophülaktosz, aki az i. sz. XI.–XII. században élt, írt olyanokról, akik amellett érveltek, hogy „a »ma« szó után kell tenni írásjelet, hogy a szöveg így hangozzon: »Bizony mondom neked ma«; és a következőképpen folytatják: »velem leszel a paradicsomban«” (Patrologia Graeca, 123. köt. 1104. h.). G. M. Lamsa a Gospel Light—Comments on the Teachings of Jesus From Aramaic and Unchanged Eastern Customs című művében a 303–304. oldalon ezt írja a Lk 23:43-ban szereplő „ma” szó használatáról: „Ebben a szövegrészben a hangsúly a »ma« szón van, és így kell olvasni: »Bizony mondom neked ma, velem leszel a paradicsomban.« Aznap hangzott el az ígéret, és később kellett valóra váltani. Keleten jellemző ez a megfogalmazás, és arra utal, hogy azon a bizonyos napon tették az ígéretet, és biztosan meg fogják tartani.” Ezért a Lk 23:43-ban található görög kifejezés a sémi nyelv hangsúlyozását tükrözi. A Héber iratokban számtalan példa található arra, hogy a „ma” szó idiómaként szerepel ünnepélyes kifejezésekben, például ígéretekben és parancsokban (5Mó 4:26; 6:6; 7:11; 8:1, 19; 30:15; Za 9:12). A fent vázolt szempontok arra engednek következtetni, hogy Jézus a „ma” szóval nem azt akarta kiemelni, hogy a bűnöző mikor lesz a paradicsomban, hanem inkább azt, hogy mikor hangzott el az ígéret.

Jó néhány fordítás – például az angol Rotherhamnek vagy Lamsának (1933-as kiadás), illetve a német Reinhardtnak vagy W. Michaelisnek a fordítása – elismeri, hogy a hangsúly helyénvalóan azon van, hogy mikor hangzott el az ígéret, nem pedig azon, hogy mikor kell beteljesednie. Ezek a fordítások hasonlóan adják vissza ezt a részt, mint az Új világ fordítás.

a paradicsomban: A magyar „paradicsom” szó a görög pa·raʹdei·szosz szóból származik, és hasonló szavak találhatóak a héber (par·dészʹ szó a Ne 2:8; Pr 2:5; Én 4:13-ban) és a perzsa nyelvben (pairidaeza) is. Mindhárom szó alapvetően egy gyönyörű parkot vagy egy ligetszerű kertet jelent. A Septuaginta fordítói a görög pa·raʹdei·szosz szóval adták vissza a héber „kert”-nek fordított szót (gan) az 1Mó 2:8-ban, ahol az Éden kertjéről van szó. A Keresztény görög iratok néhány héber nyelvű fordítása (a C függ. úgy utal rájuk, hogy J17, 18, 22) így adja vissza a Lk 23:43-at: „velem leszel az Éden kertjében.” Jézus itt nem azt ígérte a mellette lévő bűnözőnek, hogy a Jel 2:7-ben említett „Isten paradicsomában” lesz, hiszen ezt az ígéretet az kapta, „aki győz”, vagyis azok, akik Krisztus társuralkodói lesznek az égi királyságban (Lk 22:28–30). Ez a bűnöző nem győzte le a világot Jézus Krisztussal, és nem is született „víztől és szellemtől” (Jn 3:5; 16:33). Kétségkívül azok közé az igazságtalanok közé tartozik, akiket a királyság földi alattvalóiként feltámasztanak, amikor Krisztus 1000 évig uralkodik majd a paradicsomi föld felett (Cs 24:15; Jel 20:4, 6).