Ha az Énekek éneke egy pogány, kánaánita hatás az ábrahámi vallásokra, akkor miért nem szedjük ki a Bibliából immáron véglegesen?

#1.

Semmi vesztesége nem lenne.

Ennyi erővel nyugodtan mellékeljük a Bibliához a Baál-ciklust, meg az egész ugariti könyvtárak tartalmát. Ki se kell szerkeszteni belőle a bálványok neveit. Úgyis bele lehet magyarázni mindbe valamit... Nevetséges kiforgatni a szöveget. Nagyon jól tudjuk, hogy a szerző egyáltalán nem isteni ihletésre írta, hanem épp bálványok hatására, bálványok bűvöletében. Egy ilyen szövegnek semmi keresnivalója nincs Isten írott szavában, az élő igék között.

Miért nem tesszük bele akkor Énok könyveit is, amelyek bár sokkal később vetődtek papírra, meglehetősen régi hagyományokat örökítenek meg, és semmi ellentmondás nincs közte, valamint a Biblia között?

Mondjuk most olvastam el az egész szöveget, ami kifejti, hogy pusztán néhány tudós gondolja ezt, és meglehetősen elképzelhetetlen, hogy valóbban rituális olvasmány lett volna, mivel minden szempontból a világi szerelmi költemények jegyeit viseli:

"Énekek éneke, Én (héb. Sir hassirim, lat. Canticum canticorum): protokanonikus ósz-i bölcsességi könyv. - A héb. kánonban az egyéb írások kv-csoportba sorolták és ~, azaz 'a legszebb ének'-nek nevezték. A LXX: Aszma, 'ének'. A Vg szó szerinti fordításában a héb. nevet vette át. - Fölépítése, szerkezete alapján keletkezése idejét nem lehet meghatározni. A sok arameizmus (1,12; 2,7), a szórványos gör. (3,9 és talán 4,4 is), ill. perzsa sajátosság (4,13) miatt vannak, akik a hellénista kor elejéről eredeztetik, bár némelyik ének vsz. sokkal régebbi (a 6,4 pl. lehetséges, hogy a 8. sz-ból ered, mert ekkor Tirca városa eléggé ismert volt). Kizárt, hogy Salamon volna a szerző. - Műfaját tekintve is eltérnek a vélemények: 1. Lakodalmas és szerelmi dalok gyűjteménye, melyeket egy szerkesztő úgy foglalt egységbe, hogy bizonyos témák ismétlődése (pl. a szerelmesek egymás utáni vágyakozása) drámai feszültséget adjon. Kifejezései és képei alapján az arab és szír lakodalmas dalok rokonának tekintik (az utóbbiakban a falu népe részletesen megénekli az esküvő hetében kir-nak és kirnőnek képzelt ifjú pár testi szépségét); végül az ~ leginkább az egyiptomi szerelmi dalokhoz hasonló (ide vezethető vissza pl. a szeretett lány "húgom" megszólítása). - 2. Tudatosan fölépített drámai alkotás, mely egy pásztorlány élményeiről szól, akit Salamon elcsábított és a háremébe vitt, de aki hű maradt első szerelméhez. Ezt tartotta Órigenész is. - 3. Olyan énekek gyűjteménye, melyek eredetileg a K-i termékenységistenségek esküvőjére készültek, istenségek lakodalmáról szóltak. Ezek az énekek később ünnepi olvasmányként belekerültek egy tavasszal tartott ősi kánaáni ill. izr. ünnep (→kovásztalan kenyér) rítusába a természet ébredésének köszöntésére (kultikus-mitológiai magyarázat). Ám a világi szerelmi dalokhoz való hasonlósága miatt nehéz elképzelni, hogy pogány vallásos énekek gyűjteménye bekerülhessen a zsidó kánonba. Egyes tudósok szerint ez azért vált lehetővé, mert a régi kánaáni ünnepi olvasmányt Salamon esküvőjére, ill. Izr. és Jahve kapcsolatára (házasság) vonatkoztatták. - 4. Sok, kivált kat. egzegéta egyetlen hatalmas allegóriának tekinti az ~t, mely a ffi és a nő, ill. odaadó szerelmüknek képében Jahve Izr. iránti hűségét fejezi ki. A házasság ill. a házassági hűség az ÓSz-ben gyakran szerepelt a szövetség, ill. a szövetségi hűség képeként (Iz 50,1; 52,1-2: 54,4-8; 62,4-5; Jer 31,17-22; Ez 16,8; Oz 3,1-3 stb.). Nem meglepő, ha ugyanaz a kép itt részletesebb kifejezést kapott."

#1.

Akkor most bálványoknak írták eredetileg, vagy sem?

Ha bálványoknak írták, ki kell szedni a Szentírásból! Tisztátalanná teszi a tiszta szövegeket is, pusztán azért, mert egy könyvben van velük!

#8.

Csupán azért, mert Astarte és Baál tiszteletére íródhatott eredetileg egyes tudósok szerint! Őket szent prostitúcióval is szolgálták.

Isten azt kérte tőlünk, hogy romboljuk le áldozóhalmaikat, bálványaikat, hurcoljuk meg papjaikat, papnőiket! Erre beletesszük a Szentírásba...