Keresztényi megbocsátás a gyakorlatban, mondjuk munkában, multis környezetben?

Sziasztok!

Az utóbbi időben próbálok picit vallásosabb módon élni, és fölmerült bennem egy konkrét példa, amire nem tudom a teológiai választ.

Pénzügyi területen dolgozom. Háromnegyed évvel ezelőtt kaptunk egy új csoportvezetőt.

Úgy gondolom, hogy teljesen szakmaitlan módon viselkedik, a munkáját nem végzi, kb havi 2-3x beszélünk (elég laissez faire munka), mégis megszámlálhatatlan alkalommal felidegesített már valami idióta megjegyzéssel.

Nem szeretnék már itt dolgozni, és ő az egyik ok, ami miatt föl fogok mondani.

Hiába ő az oka, hogy lépek, megbocsátottam neki, értem a helyzetét.

Szokás a cégnél egy "kilépő interjú", ahol egy hr-es elbeszélget velünk, miért megyünk el. A HR ezt rövidtávon biztosan titkosítva kezeli. Az itt elhangzó nevek bekerülnek az adott ember hr mappájába, és miután elért egy szintet az információ (asszem ha hárman megemlítenek valakit, vagy ha 2, de elég súlyos dolog) , továbbmegy a saját belső Managereink felé, nyilván nem csopvezi, hanem magasabb szintre.

Természetesen teljesen mérhető, objektív, "tankönyvi" hibákról beszélnék.

Ha megbocsátottam, etikátlan lenne panaszkodni a kilépő interjún?