Melyik a legfontosabb, a test, a lélek, vagy az ész?

Ha a testről mondanék le, akkor menne vele az ész is, viszont ha az észről, akkor a lélek sínylődne egy életen át a testben, lélek nélkül meg zombi lennék.

Hm...

A testről.

Isten az embert testből és lélekből alkotta meg, ezek nem egymástól elválasztható dolgok. A Biblia is a test feltámadásáról ír. Az ész valahogy mind a kettőhöz kötődik, mert egyrészt az agy testi adottság, viszont az rajtunk múlik, hogy növeljük tudásunk.

#5

Nem hagyta ki, de a szellem kísértet jelöl. A Bibliában Isten Lélek, ezért az ember ezen része is lélek. Hiszen Isten saját éltető leheletét, Lelkét öntötte belénk a teremtéskor.

#7 #8

"I. Szellet – Szellem

A magyar nyelv történetében a szellem szó – etimológusaink szerint – Kölcsey Ferenc érdeme. A szót a nyelvújítók vezették be 1808-ban a szellet alak helyett. Története így nyelvünkben sokkal rövidebb múltra tekinthet vissza, mint más nyelvekben. Használata enyhén szólva is vitatott.

Számos nyelvben külön-külön szó szolgál az Isten Lelkének és az ember lelkének kifejezésére: a héber rúach és nefes, a görög pneuma és psyche, a latin spiritus és anima, a német Geist és Seele, az angol spirit és soul stb.

Az 1466-os Huszita Bibliából ismert szellet forma volt az első ránk maradt megoldási kísérlet arra, hogy az Újszövetség görög pneuma szavát hogyan lehetne magyarul hűen visszaadni. A pneuma jelentése lélegzet, lehelet, szellő, szél.

A Huszita Biblia Szent Szellet kifejezése (görögül pneuma hagion – πνεῦμα ἅγιον) akkoriban nagy vihart kavart. A hivatalos egyház a fordítással kapcsolatban – Szalkay Balázs, ferences rendfőnök krónikája szerint – a következő álláspontra helyezkedett:

„Akkoron két deák ember ugyanazon Kamenec városából, tudniillik Tamás és Bálint némely eszelős emberekkel és asszonyállatokkal összebeszélvén, éjnek idején megszöktek és Moldvába mentek, hol amaz két pap a mondott eretnekséget tovább terjesztvén mind a két szövetség írásait magyar nyelvre fordították. Mennyi és mekkora eretnekség vagyon ebben, amit én is olvastam, ezt világi ember sem számlálhatja… mivelhogy ezt a szólást is Spiritus Sanctus, így fordították: Szent Szellet” (4)

Bár a szellet szót még megtaláljuk a XV. században keletkezhetett Apor kódexben (139. zsoltár), mind a szellet, mind a szellem szavak használata az eretneknek kikiáltott husziták üldöztetésével a nagyobb felekezetek magyar Biblia fordításaiból hosszú időre eltűnt.

Magyar keresztény körökben a Lélek és a Szellem szavaink használata még ma is vízválasztó jelentőségű. Érdekes tény, hogy ez a nehézség kizárólag minket, magyarokat jellemez.

II. Egy másik bibliai vers

A görög nyelven íródott Újszövetségben Pál apostolnak a Korintuszbeliekhez írt első levelében a két különböző szó (psyché és pneuma) egy mondatban szerepel (1. Kor 15:45).

οὕτως καὶ γέγραπται Ἐγένετο ὁ πρῶτος ἄνθρωπος Ἀδὰμ εἰς ψυχὴν ζῶσαν· ὁ ἔσχατος Ἀδὰμ εἰς πνεῦμα ζωοποιοῦν.

Ez a helyzet ma is komoly fejtörést okoz a magyar fordítóknak. Nézzünk egy kis fordítástörténetet.

A Károli Biblia 1852-es kőszegi kiadásában ez olvasható (kiemelések tőlem):

„Mert úgy írattatott meg: Teremtetett az első ember Ádám élő álattá; az utolsó Ádám pedig elevenítő lélekké.” (6)

A sok revízión átesett Károli Biblia 1908-as kiadása ezen helyen – követve az eredeti görög szóhasználatot – felvállalja a szellem szót:

„Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.”

A nagy egyházakban ma használt fordítás reviziók azonban újra kerülik a Szellem szót. Magyar Bibliatársulat fordítása (1990) a psyché szót lény szóval, a pneuma szót nagy kezdőbetűvel írt Lélek szóval adja vissza:

„Így is van megírva: “Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké.”

III. Egy kis oknyomozás

A Biblia szerint az ember két részből áll, s így lelke és teste van (dichotomikus felfogás), vagy három részből áll: lélekből, szellemből és testből (trichotomikus felfogás). A 870-es 4. konstantinápolyi zsinat többek közt dogmaként rögzíti, hogy az ember kizárólag két részből áll. Aki ezen a teológiai alapon áll, egészen biztos, hogy az eredeti nyelveken két külön szóval illetett emberi alkotórész (rúach/pneuma és nefes/pszükhé) mindegyikét léleknek fogja fordítani. (1)

Nagy valószínűséggel a probléma ilyen mélyen gyökerezik. Ha az ember teremtése kételemű, lélek és test, akkor a szellemnek nincs helye. Ez esetben a Lélek az isteni minőség.

Csia Lajos református lelkész, magyar bibliafordító vádat emel a kérdésben:

„Hogy az ember szelleme és lelke két külön valóság, azt semmiféle más nyelvű embernek nem kell bizonyítani, csak a magyarnak. S ez nem azért van, mert a magyar nyelvnek e két fogalomra nem volna régidő óta két szava; hanem mert érthetetlen okból a magyar bibliafordítók a két fogalomnak más nyelvekben két nevét egy magyar szóval, a lélekkel fordították le s ezzel helyre alig hozható zavart okoztak a magyar lélekben.”

(3, 122. o)

A héber, görög és magyar szavak eredete és alkata tehát pontosan megfelel egymásnak. Éppen ez a körülmény még súlyosabb vádat emel azok ellen a teológusok ellen, akik nem „tudják” megtalálni a psükhének és pneumának megfelelő magyar szavakat.”

(3, 183.oldal)

A kisebb egyházakhoz köthető, legújabb fordításokban ismét a Szent Szellem alak szerepel (Patmos Kiadó fordítása vagy a Hit Gyülekezete Bibliája). A vita napjainkban is tovább dúl. Egy gondolat a Váradi-Károli Biblia szerkesztői honlapról:

„Bár felteszem, hogy a teológusok, akik itt Magyarországon erősen ragaszkodnak a „Szentlélek” kifejezéshez, és az egyházi fordításokban nem engedik a szellem szó megjelenését, azok, ha idegen nyelven publikálnak (vagy csak társalognak egy külföldi kollégájukkal), akkor nem „Heilige Seele” vagy „Holy Soul” kifejezéseket használják, lejáratva magukat, hanem a helyes kifejezést alkalmazzák. Csak a magyar népnek szánják ezt a kiváltságot.” (1)

"