Történelmi egyházak keresztény testvérei! Szabad gyűlölettel fordulnom a Jehova tanúi felé?

Ebből a tényből ismerhetők fel az Isten gyermekei és az Ördög gyermekei: mindaz, aki nem gyakorol igazságosságot, nem az Istentől származik, és az sem, aki nem szereti a felebarátját. (1Ján 3:10)

Egy törvénytudó kérdezte őt: "Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerhessem? Ő pedig monda annak: A törvényben mi van megírva? mint olvasod? Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te FELEBARÁTODAT, mint magadat. Monda pedig annak: Jól feleltél; ezt cselekedd!" (Luk 10,27)

Jézus nem csak azt parancsolta, hogy követői ne ártsanak felebarátjunknak, hanem azt is parancsolta, hogy szeressék és segítsék őt, mint önmagunkat.

ld. az irgalmas szamaritánus története.

Isten gyermekei azok, akik részesei az isteni természetnek és jellemnek. Nem az egy valláshoz vagy adott felekezethez való tartozás teszi az embert az isteni család tagjaivá, hanem egyedül a szeretet - olyan szeretet, amely minden embert átölel. Ezt kéne megérteni.

Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok. Osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedjek: ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem. (1Kor. 13. fejezet)

#31

Kedves válaszoló!

Az egész hozzászólásoddal egyetértek, kivéve ezt:

"Nem az egy valláshoz vagy adott felekezethez való tartozás teszi az embert az isteni család tagjaivá, hanem egyedül a szeretet..."

Ezt azért nem tartom helyesnek, mert bár önmagában ugyan igazad van, az adott felekezethez tartozás még nem tesz senkit sem Isten előtt helyeseltté.

De önmagában a "szeretet" sem!

Ugyanis gondolj bele. Számtalan, egymásnak ellentmondó egyház és vallásos csoport van a földön. Ezek tagjai között sokan vannak, akik őszintén szeretik Istent és őszintén gyakorolják a hitüket a természetszerűleg különböző cselekedeik révén, hiszen tudjuk hogy különböző egyházakban, különbözőek az elvárások is. Merthogy "a hit cselekedetek nélkül halott, ahogyan mondja az Újszövetség, igaz?

Tehát ezért van hogy az egyik egyház tagjaitól maga az egyház elvárja hogy pl háborúba menjen, védje a "szent hazáját" (ezzel gyakran saját, más nemzetiségű hittestvéreit is gyilkolja), a másik egyházban pedig ez egy kereszténynek bűn, mert a krisztusi hit, az első sz-i példa ezt egyértelműen nem engedi meg!

Pedig mindkét hívő őszintén szereti Istent. Akkor hogy van ez? Úgy hogy mindkettő szereti azt az istenképet, amit tanítottak neki, amit elfogadott.

Nos ekkor van baj, mert az egyik (vagy mindkettő) egészen biztosan téves, helytelen és pusztító. Így tehát ha az, aki pedig ugyanúgy ragaszkodik a hitéhez és a megismert istenképéhez, mint a másik, nem vizsgálja felül az álláspontját, akkor bizony nagy bajba kerül!

Vagy ott van az első századi példa az ellen, amit érvként felhoztál. Ha mindenki úgy gondolkozott volna, ahogyan te helyesnek tartod, akkor a zsidók közül egy sem lett volna keresztény, mert szerinted nem számít, hogy melyik közösséghez tartozol vagy egyáltalán tartozol-e valamelyikhez, mert úgy is csak a szeretet számít.

Sajnos ez a gondolat bizony nagyon megcsalhat!