A zsidó vallás szerint a férfi vagy a nő a főnök a házasságban?

folyt....

#10

nagyon ide illő szöveget idéztél, de engedd meg, hogy kissé bővebben idézzek ebből, mert jól visszatükrözi Isten vélemémyét a nő és a férfi szerepről a családban:„Férjek, továbbra is szeressétek feleségeteket, mint ahogy a Krisztus is szerette a gyülekezetet, és odaadta magát érte . . . A férjeknek ily módon úgy kell szeretniük feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, önmagát szereti, mert soha senki nem gyűlölte a saját testét, hanem táplálja és dédelgeti, mint ahogy a Krisztus is a gyülekezetet . . . Mindamellett közöttetek is, úgy szeresse egyenként mindenki a feleségét, mint önmagát” Efézus 5:25, 28, 29, 33.

Minden férfi felelős Isten előtt ezért, ahogyan a feleségével bánik. Péter apostol azt irta, ha nem jől bánik a férj a feleségével, Isten még az imáját sem hallgatja meg: " Ugyanígy, ti férjek, továbbra is az ismeretnek megfelelően lakjatok velük. Tiszteljétek őket mint gyengébb edényt – a női nemet –, mivel veletek együtt ők is örökösei az élet ajándékának, hogy imáitok akadályba ne ütközzenek." 1Péter 3:7

#9

Nem Éva, Ádám bűne miatt lettünk halandók. Éva félre lett alaposan vezetve, de a tiltás Ádámnak lett adva Istentől, ő szegte meg szándékosan, tudatosan a neki adott tilalmat.

Nincs “zsidó-keresztény” vallás.

Vagy zsidó, vagy keresztény. Se Mária, se Jézus nem volt zsidó. Isten fia, Jézus Krisztus.

Istennek nincs etnikai identitása, Jézusnak sincs, Máriának sincs.

Az Ószövetségben egyértelműen a férfi. Csak néhány példa:

- A nászéjszaka után be kellett mutatni a véres lepedőt, ami bizonyìtotta, hogy a menyasszony szűz volt. A férfi szüzességét soha senki nem kérte számon.

- Ha egy nő fogadalmat tett az Úrnak, de az apja vagy a férje utólag ezt ellenezte, a fogadalma semmissé vált. Fordítva ilyen nem volt.

- A férj elbocsáthatta nyugodtan a feleségét. A feleség nem bocsáthatta el a férjét, és magától el sem hagyhatta.

- Ha a férj gyanakodott, hogy a felesége megcsalja, a papokhoz kellett vinnie, akik valami szertartással kiderítették, igaz-e a gyanúja. A feleség hasonló gyanúval nem vihette a férjét sehova.

Az Újszövetségben az apostoli levelek meg tele vannak azzal, hogy az asszonyok engedelmeskedjenek a férjüknek, ezeket mindenki ismeri, most hadd ne keressem ki őket.

13-mas vagyok.

A 0 százalékot annak köszönhetem, hogy nem írtam igazat (bárki elolvashatja mindet a mózesi törvényekben), vagy annak, hogy szerintetek ezek a példák az egyenrangú házasság bizonyítékai?

Vagy annak, hogy igazam van, és ezt ciki beismerni?

Rendben:

Az elsőt, a véres lepedőt valóban rosszul tudtam. Csak akkor kellett bemutatni, ha a vőlegény megvádolta a lányt, hogy nem volt szűz a nászéjszakán: "Ha valaki feleséget vesz, és bemegy hozzá, és meggyűlöli azt,

És szégyenletes dolgokkal vádolja, és rossz hírbe keveri azt, mert ezt mondja: E feleséget vettem magamnak, és hozzá mentem, de nem találtam ő benne szűzességet:

Akkor vegye azt a leánynak atyja és anyja, és vigyék a leány szűzességének jeleit a város vénei elé a kapuba;

És mondja a leánynak atyja a véneknek: Leányomat feleségül adtam e férfiúnak, de gyűlöli őt;

És íme szégyenletes dolgokkal vádolja, mondván: Nem találtam a te leányodban szűzességet; pedig ímhol vannak az én leányom szűzességének jelei! És terítsék ki a ruhát a város vénei elé.

Akkor a város vénei fogják meg azt a férfit, és ostorozzák meg őt;

És bírságolják meg száz ezüst siklusra, és adják ezt a leány atyjának; mert rossz hírbe kevert egy izráelita szűzet; és legyen annak felesége, és el nem bocsáthatja azt teljes életében.

Ha pedig igaz lesz a vádolás, és nem találtatik szűzesség a leányban:

Akkor vigyék ki a leányt az ő atyjának háza elé, és az ő városának emberei kövezzék meg kővel, hogy meghaljon; mert gyalázatosságot cselekedett Izráelben, paráználkodván az az ő atyjának házánál. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt." (5.Móz.12-21)

Fogadalom:

"És szóla Mózes az Izráel fiai közt lévő törzsek fejeinek, mondván: Ez az a beszéd, amelyet parancsolt az Úr:

Ha valamely férfi fogadást fogad az Úrnak, vagy esküt tesz, hogy lekötelezze magát valami kötésre: meg ne szegje az ő szavát; amint az ő szájából kijött, egészen úgy cselekedjék.

Ha pedig asszony fogad fogadást az Úrnak, és kötésre kötelezi le magát az ő atyjának házában az ő fiatalságában;

És hallja az ő atyja az ő fogadását, vagy kötelezését, amelylyel lekötelezte magát, és nem szól arra az ő atyja: akkor megáll minden ő fogadása, és minden kötelezés is, amelylyel lekötelezte magát, megálljon.

Ha pedig megtiltja azt az ő atyja azon a napon, amelyen hallotta: nem áll meg semmi fogadása és kötelezése, amelylyel lekötelezte magát, és az Úr is megbocsát néki, mert az ő atyja tiltotta meg azt.

Ha pedig férjhez megy, és így terhelik őt az ő fogadásai vagy ajkán kiszalasztott szava, amelylyel lekötelezte magát;

És hallja az ő férje, és nem szól néki azon a napon, amelyen hallotta azt: akkor megállanak az ő fogadásai, és az ő kötelezései is, amelyekkel lekötelezte magát, megálljanak.

Ha pedig azon a napon, amelyen hallja a férje, megtiltja azt: akkor erőtlenné teszi annak fogadását, amelyet magára vett, és az ő ajakinak kiszalasztott szavát, amelylyel lekötelezte magát; és az Úr is megbocsát néki.

Az özvegy asszonynak pedig és az elváltnak minden fogadása, amelylyel lekötelezi magát, megáll.

Ha pedig az ő férjének házában tesz fogadást, vagy esküvéssel kötelezi magát valami kötésre:

Ha hallotta az ő férje és nem szólt arra, nem tiltotta meg azt: akkor annak minden fogadása megáll, és minden kötelezése, amelylyel lekötelezte magát, megálljon.

De ha a férje teljesen erőtlenné teszi azokat azon a napon, amelyen hallotta: nem áll meg semmi, ami az ő ajakin kijött, sem fogadása, sem az ő maga lekötelezése; az ő férje erőtlenné tette azokat, és az Úr megbocsát néki.

Minden fogadását, és minden esküvéssel való kötelezését a maga megsanyargattatására, a férje teszi erőssé, és a férje teszi azt erőtlenné.

Hogyha nem szólván nem szól néki a férje egy naptól fogva más napig, akkor megerősíti minden fogadását, vagy minden kötelezését, amelyeket magára vett; megerősíti azokat, mert nem szól néki azon a napon, amelyen hallotta azt.

Ha pedig azután teszi erőtelenekké azokat, minekutána hallotta vala: ő hordozza az ő bűnének terhét.

Ezek azok a rendelések, amelyeket parancsolt az Úr Mózesnek, a férj és az ő felesége között, az atya és leánya között, mikor még fiatalságában az ő atyjának házában van." (4.Móz.30.1-16)

Válás:

"Ha valaki asszonyt vesz magához, és feleségévé teszi azt, és ha azután nem találja azt kedvére valónak, mivelhogy valami illetlenséget talál benne, és ír néki váló levelet, és kezébe adja azt annak, és elküldi őt házától;

És kimegy az ő házából, és elmegy és más férfiúé lesz;

És a második férfiú is meggyűlöli őt, és ír néki váló levelet, és kezébe adja azt, és elküldi őt házától; vagy ha meghal az a második férfi, aki elvette azt magának feleségül;

Az első férje, aki elküldte őt, nem veheti őt másodszor is magához, hogy feleségévé legyen, minekutána megfertéztetett; mert útálatosság ez az Úr előtt; te pedig ne tedd bűnössé a földet, amelyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül." (5.Móz.24.1-4.)

A feleség hűtlenségének kiderítése:

"Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha elhajol valakinek a felesége, és hűtelenné válik iránta;

És hál valaki ő vele közösülve, és az ő férje előtt titok marad, és elrejtetik, hogy ő megfertőztetett; bizonyság pedig nincs ellene, sem a bűnön nem kapták;

De felgerjed ő benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, mivelhogy az megfertőztetett; vagy felgerjed ő benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, jóllehet az meg nem fertőztetett.

Akkor vigye a férfiú az ő feleségét a paphoz; és vigye el azzal együtt az érette való áldozatot; egy efa árpalisztnek tizedrészét; de ne öntsön arra olajt, és ne tegyen arra temjént, mert féltékenységi ételáldozat ez, emlékeztető ételáldozat ez, amely hamisságra emlékeztet.

A pap pedig léptesse elő az asszonyt, és állassa őt az Úr elé.

És vegyen a pap szent vizet cserépedénybe; a hajlék pádimentomán levő porból is vegyen a pap, és tegye azt a vízbe.

És állassa a pap az asszonyt az Úr elé és fejét meztelenítse meg az asszonynak, és tegye annak kezére az emlékeztető ételáldozatot, féltékenységi ételáldozat az; és a papnak kezében legyen átokhozó keserű víz.

És eskesse meg őt a pap, és ezt mondja az asszonynak: Ha nem hált veled senki, és ha el nem hajoltál tisztátalanságra a te férjed mellett, ne ártson néked ez az átokhozó, keserű víz.

Ha pedig elhajoltál a te férjed mellől, és megfertőztetted magadat, és valaki közösült veled a te férjeden kívül,

Miután megeskette a pap az asszonyt az átoknak esküjével, ezt mondja az asszonynak: Tegyen tégedet az Úr átokká, és eskü-példává a te néped között, megszárasztván az Úr a te tomporodat, és a te méhedet dagadtá tévén.

És menjen be az átokhozó víz a te belső részeidbe, hogy megdagadjon a te méhed, és megszáradjon a te tomporod. Az asszony pedig mondja: Ámen! Ámen!

És írja fel a pap ez átkokat levélre, azután törölje le a keserű vízzel.

És itassa meg az asszonynyal az átokhozó keserű vizet, hogy bemenjen ő belé az átokhozó víz az ő keserűségére.

Azután vegye el a pap az asszony kezéből a féltékenységi ételáldozatot, és lóbálja meg azt az ételáldozatot az Úr előtt, és áldozzék azzal az oltáron.

És vegyen egy marokkal a pap az ételáldozatból emlékeztetőűl, és füstölögtesse el az oltáron, és azután itassa meg az asszonynyal a vizet.

És ha megitatta vele a vizet, akkor lészen, hogy, ha megfertőztette magát, és hűtelenné lett az ő férjéhez, bemegy az az átokhozó víz ő belé az ő keserűségére, és megdagad az ő méhe, és megszárad az ő tompora, és az az asszony átokká lesz az ő népe között.

Ha pedig nem fertőztette meg magát az asszony, hanem tiszta: akkor ártatlan, és termékeny lészen.

Ez a féltékenységi törvény, mikor elhajol az asszony az ő férje mellől, és megfertőzteti magát;

Vagy mikor valaki, akiben felgerjed a féltékenység lelke annyira, hogy féltékenykedik a feleségére; az ő feleségét állatja az Úr elé. És cselekedjék vele a pap mind e törvény szerint.

És ártatlan lesz a férfi a bűntől, az asszony pedig viseli az ő bűnének terhét." (4.Móz5.12-31)

Most már elhiszitek? Vicces amúgy, hogy úgy akarjátok a vallásotokat védeni, hogy azt sem tudjátok, mi van a szent könyvébe leírva.

#11

Hát azért kicsit túlzás a félrevezetés. Ha azt mondod hogy Isten hazudott neki az félrevezetés.

Ha azt hogy oda ment egy beszélő kígyó akitől sose kapott semmit, nem ismerte és rosszakat mondott arról akitől minden jót kapott akkor az inkább árulás:D

Kb mintha berepülne hozzád egy pillangó hogy öld meg apádat és akkor te leszel a f*sza gyerek

13-mas és 18-as vagyok.

Milyen érdekes, hogy a bibliai idézetekre már mély hallgatás a reakció.