A vasárnap tényleg pogány, átvett ünnep, illetve szokás, és a keresztények eredetileg a szombatot tartották?
Interneten olvastam ilyet több világnézet követőjétől. Többek között egy new age oldalról is hallottam, ahol azt állították, hogy eredetileg a napisteneket ünnepelték ekkor a pogány vallásokban, valamint a pogány misztériumvallásokban, úgymint Sol Invictust, Mithrászt, Rét stb., valamint a germán pogányságban is tartottak ekkor a misékhez kísértetiesen hasonló eseményeket, ahogy az angol és német neve is mutatja a vasárnapnak. Hallottam hasonlót ilyen keresztény oldalon is ( https://www.youtube.com/channel/UC70yg3wKK-LE0nZ2_PQR7Fw/vid.. ), ahol még hozzátették azt is, hogy a katolikusok által feltartott eucharisztia tartó a Nap-imádatot jelképezi. Vallásellenes, ateista oldalon is olvastam hasonlót, ha jól emlékszem...
A kérdés nyilván a római és görög katolikusoknak, reformátusoknak, evangélikusoknak, ortodoxoknak, történelmi egyházak követőinek stb. szól, akik ünneplik a vasárnapot.
Tényleg ez egy átvett pogány szokás, és valójában eredetileg a keresztények szombatot ünnepeltek?
válasza:6.Hsz szaja!
Az Apcs 20:7 ezt írja:
"A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál prédikált nekik, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította."
Itt nyilvánvalóan Pál apostol búcsúzása miatt gyúltek össze s nem szentnapra.
Az 1 Kor 16:2-ben ezt találjuk:
"A hét első napján mindegyiktek tegyen félre és gyűjtsön annyit, amennyi neki tetszik, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, amikor megérkezem."
Azért a hét 1. napján,mert szombaton nem nyúltak pénzhez.
#11.
"A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret"
Ez elég egyértelmű. Utána a napon történteket magyarázza.
Mondjuk én vasárnapot szentelek, de megemlékezem a szombatról is, illetve a hagyományáról is, akkor sem szoktam túlságosan dolgozni. A hétvége szent. Dolgozni ott van hétfőtől péntek estig minden nap.
válasza: válasza:Az 1.válasz a kérdésre,egyértemű igen.
A kereszténység elsősorban a római birodalom területén terjedt el a világban az 1. századokban és a római Mithrász kultúra volt a mérvadó. Az pedig a vasárnapot rendelte el szent napnak.A császárság,csupán a mezőgazdaság dolgozóinak engedélyezte vasárnaponként az idénymunkát.
A zsidók és a keresztények ünnepelték meg a szombatot,mint szent napot.(A zsidók az Ószöveség parancsolatai alapján,a keresztények pedig Jézus és tanítványai követéseként.)
Mivel a zsidók minden idegen hatalom ellen mindig lázadtak,a római hatalom potencionális veszélyt látott bennük s ezért üldözték őket. A felismerésük egyik legegyszerűbb módja volt a szentnapjukon való nyugalmuk.
A keresztények -Krisztus parancsa alapján-tisztelték a hatalmat s ezért nem akarták,hogy azonosítsák őket a lázongó zsidókkal. Ezért-bár szent napnak maradt sokáig a szombat-gyülekezésre,a római Mithrász vallás szeriti szent napon gyűltek össze s átnevezték azt "Krisztus feltámadása napjának".
A vasárnap,csak a 4. századtól,pontosabban a 313. június 13-án kiadott Mediolanumi ediktum-ban elrendelt naptól vált hivatalosan "szent nappá".
Ezt a "szent napot"a Biblia kanonizálásáig az isteni ihlet sohasem hitelesítette.
Mit tartsunk szent napnak,a bibliait,vagy az elpogányiasodott vallás ediktumában meghatározottat?... Ez,egyéni döntés kérdése.
Én Krisztus követője vagyok ebben a kérdésben is,vagyis keresztény.
#14.
Badarság!
A Mithrász-kultusznak nem volt szent napja. Mithrász egyébként is perzsa eredetű volt. A rómaiak és a germánok minden naphoz rendeltek valamilyen istent. Monday (Hold napja), Thuesday (Thor napja) stb. stb. A Sunday Sol napja volt, aki a napisten volt. A szombat meg egyébként Szaturnusz napja volt.
A keresztények már a legkorábbi időktől kezdve vasárnapot tartottak. Pál apostol is szombaton ment téríteni a zsinagógákba és vasárnap ülte meg a nyugalomnapot. A 2. században már egyértelműen mindenhol a vasárnapot ünnepelték leszámítva néhány zsidókeresztény szektát (pl. eboditák).
Jézus vasárnap támadt fel.
Amúgy 313-ban a milánói ediktumban engedélyezték a keresztény vallás gyakorlását és a többivel egyenrangú vallássá nyilvánították, nem pedig üldözendőnek, ahogy előtte. Konstantin az új vallás támogatása miatt vezette be az új vallás ünnepét munkaszüneti napnak.
válasza:15.Hsz!
Ezt igazold bibliai igékkel!
"A keresztények már a legkorábbi időktől kezdve vasárnapot tartottak. Pál apostol is szombaton ment téríteni a zsinagógákba és vasárnap ülte meg a nyugalomnapot."
Igen,Jézus vasárnap támadt fel,hiszen szombaton nyugodott a parancsolatok szerint.
válasza:#16.
Nem. Jézus nem a szombat miatt nem szombaton támadt fel. XD Jézus szombaton gyógyított is, hisz nem az ember van a törvényért, hanem a törvény az emberért.
Jézust nagypénteken feszítették keresztre, nagyszombaton a sírban feküdt holtan (ekkor szállt alá a poklokra, hogy elvigye a feltámadás örömhírét az igazhitű zsidóknak és a jámbor pogányoknak) és ezt követően támadt fel testben a mi világunkban. Természetesen a pokol nem egy tér-időben elhelyezkedő fizikai dolog, ahogy Dante Poklában láthatjuk, bár nagyon tisztelem és szeretem Dantét, ezeket ő is rengetegszer, sőt, szinte mindig szimbolikusan értette. Ugyanakkor nagyjából a mi világunkban lehetett mérni, hogy mennyi idő telt el a két esemény között.
#16.
Ír róla Pál apostolnak legalább két levele, emellett A jelenések könyve is.
Későbbi korai keresztény szerzők is ráerősítenek erre MÁR A II. SZÁZADTÓL KEZDVE! Jusztinusz mártír, a Barnabásnak tulajdonított levél, Órigenész, patrisztikus szerzők, filozófusok, teológusok (pl.: Szt. Ágoston, Szt. Jeromos stb.) stb. stb. stb. Többen említik hogy már előttük (!), tehát a legkorábbi, II. századi szerzők előtt is összegyűltek a keresztények a hét első napján ünnepelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!