Valaki leírná nekem Jézus halálát? Fogalmazás kell belőle, és amit eddig találtam infó az nem sok. Az sem baj, ha csak pontokban írjátok le, majd én megfogalmazom.

#11#: "Az utolsó vacsorától, a mennybemeneteléig."

Ez sem rövid történet, de lerövidítem.

Jézus tisztában volt vele, hogy nem sok ideje van hátra. Közelget a pészah, azaz a húsvét ünnepe, ami gyakorlatilag a szabadulás ünnepe, azaz az Egyiptomból való szabadulás megemlékezése. Ez a pászka, azaz a kovásztalan kenyér ünnepe. Akkor Jézus együtt vacsorázott a tanítványokkal. Majd a vacsora végefelé Jézus említést tett arról, hogy az egyikuk elárulja Őt. A tanítványok értetlenkedtek, Jézus célzást tett arra, hogy az árulja el őtt, akinek kínálja az ételt és együtt nyúl a tálba vele. Majd elküldi Júdást, hogy tegye meg amit eltervezett. Jézus aztán felállt és elkezdte mosni a tanítványok lábait. Majd miután végzett visszaült és vette a poharat és a kenyeret és megtartotta az ismert megemlékezést az un. urvacsorát. A bor Jézus vére, a kenyér Jézus teste.

MAt.26;

20. Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,

21. És a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.

22. És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?

23. Ő pedig felelvén, monda: A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.

24. Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.

25. Megszólalván Júdás is, a ki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.

Mark 14;

12. És a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának néki az ő tanítványai: Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt?

13. Akkor elkülde kettőt az ő tanítványai közül, és monda nékik: Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, a ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,

14. És a hová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?

15. És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk.

16. Elmenének azért az ő tanítványai, és jutának a városba, és úgy találák, a mint nékik megmondotta, és elkészíték a húsvéti bárányt.

17. Mikor pedig este lőn, oda méne a tizenkettővel.

18. És a mikor leülnek és esznek vala monda Jézus: Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, a ki velem eszik.

19. Ők pedig kezdének szomorkodni és néki egyenként mondani: Csak nem én? A másik is: Csak nem én?

20. Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, a ki velem együtt márt a tálba.

21. Az embernek Fia jóllehet elmegy, a mint meg van írva felőle; de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna.

Luk.22;

7. Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;

8. És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.

9. Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?

10. És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.

11. És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?

12. És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.

13. Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.

14. És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.

15. És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:

16. Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.

21. De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.

22. És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!

23. És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?

Jan.13;

1. A husvét ünnepe előtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket.

2. És vacsora közben, a mikor az ördög belesugalta már Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának szívébe, hogy árulja el őt,

4. Felkele a vacsorától, leveté a felső ruháját; és egy kendőt vévén, körülköté magát.

5. Azután vizet tölte a medenczébe, és kezdé mosni a tanítványok lábait, és megtörleni a kendővel, a melylyel körül van kötve.

10. Monda néki Jézus: A ki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta; ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.

11. Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt; azért mondá: Nem vagytok mindnyájan tiszták!

12. Mikor azért megmosta azoknak lábait, és a felső ruháját felvette, újra leülvén, monda nékik: Értitek-é, hogy mit cselekedtem veletek?

21. Mikor ezeket mondja vala Jézus, igen nyugtalankodék lelkében, s bizonyságot tőn, és monda: Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy ti közületek elárul engem.

22. A tanítványok ekkor egymásra tekintének bizonytalankodva, hogy kiről szól.

24. Int azért ennek Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, a kiről szól?

25. Az pedig a Jézus kebelére hajolván, monda néki: Uram, ki az?

26. Felele Jézus: Az, a kinek én a bemártott falatot adom. És bemártván a falatot, adá Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának.

27. És a falat után akkor beméne abba a Sátán. Monda azért néki Jézus: A mit cselekszel, hamar cselekedjed.

28. Ezt pedig senki sem érté a leültek közül, miért mondta néki.

29. Némelyek ugyanis állíták, mivelhogy az erszény Júdásnál vala, hogy azt mondá néki Jézus: Vedd meg, a mikre szükségünk van az ünnepre; vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek.

30. Az pedig, mihelyt a falatot elvevé, azonnal kiméne: vala pedig éjszaka.

31. Mikor azért kiment vala, monda Jézus: Most dicsőítteték meg az embernek Fia, az Isten is megdicsőítteték ő benne.

I. rész Utolsó vacsora.

#13

Hogy sikerült az esszéd?