Isten hogyan ítél így meg?

én is levagyok százalékolva és dolgozom aki képes rá h dolgozzon és nem csinál semmit azt Isten megbunteti:

Lehet téged azzal buntet,hogy rossz érzést rak beléd amiért nem dolgozol,épp elég buntetés hgy furdal a lelki ismeret.

Egy csomó helyre kifejezetten megváltozott munkaképességűt keresnek (portás, betanított munkák részmunkaidőben stb), de szerintem nem ítél el Isten, mert ő szeret téged!

Nem véletlen a leszázalékolásod sem, valszeg meg kell találnod, hogy hol tudsz kibontakozni e mellett, ez a feladatod.

Esetleg próbálj meg önkénteskedni pár órát vagy segíteni másoknak akármivel és meglátod, hogy jobban fogod magad érezni!

Ha valaki megvaltozott munkakepessegu vagy munkakeptelen, az nem ugyanaz. Ha egy munkakeptelennek minositett ember dolgozni tud, az vagy valahol csalt vagy kozben meggyogyult.

Kerdezo, nem itel el Isten. Ha nem tudsz dolgozni, akkor nem tudsz. Ne legyen lelkiismeretfurdalasod, biztos nagyon rossz neked igy is!

Szervusz

Valóban, ahogyan már írták, nem vagy "kevesebb" mint bármelyik munkaképes ember, csak a körülményeid változtak, amivel - úgy tűnik -, nem tudsz mit kezdeni.

Egyedül te vagy abban a helyzetben, hogy megvizsgáld a környezeted számára hogyan lehetsz a leginkább a hasznára. Olyan tevékenységekre gondolok, amelyek számodra is örömet okoz és mások számára is támasz és segítség lehetsz. Jót tenni minden élethelyzetben lehet.

Itt van mögöttünk a járványos helyzet, amikor hónapokig a lakásból sem tudtak kimenni sok sok ezren. Ez egy kicsit hasonlított a te helyzetedre. Mit tehettünk? Én például listát írtam, kik azok, akiket felhívhatok telefonon, és egy jót beszélgetve enyhíthettem a saját és mások bezártságán. Tudod mennyire kell az embereknek az, hogy meghallgassa valaki?, vigasztalja, ha erre van szükség?, értékelje azt amit lehet benne?

Persze nem kell neked ezt tenned, de talán ötletnek jó: próbálj másként, főleg pozitívan gondolni a megváltozott helyzetedre, és azt tenni amit neked és másoknak is örömet okoz.

Ha nemrégen történt a leszázalékolásod, akkor természetes, ha nem tudsz mit kezdeni a helyzeteddel. De ez idővel megváltozik, és már az is reménykeltő, ha keresed a kiutat, az utat. :-)

Ne is gondolkozz azon, hogy kéne valamit csinálni , mert nem....

Sokan vannak akik le vannak százalékoltatva, én is ilyen vagyok, és hát valljuk be, ha rákényszeríted magad a dolgozásra és alkalmatlannak találnak akkor az peh..

Magatehetetlen,cselekvőképtelen,egyéb mentális problémáid is vannak, úgy nem jössz ki jól , azzal csak árthatsz magadnak is és másnak is... A képességeinek megfelelően...

Ami adott és jó azt tudod csinálni, azt csináld.... (De Kényszerből nem jó dolgozni, ne is dolgozz.) Nekem ez a véleményem.