Zsidók és keresztények! Melkizédek hogy lehetett igazságos és az Úr papja? Milyen nemzetiségű volt? Ki volt ő?

Amennyit én hallottam erről, az alapján nem Jeruzsálem, hanem Salem királya volt. (Elvileg ez a település nagyjából azon a helyen volt, ahol később megépült a Jeruzsálemként ismert város.) Ezért is magyarázza a Héber levél úgy, hogy első körben, a neve alapján (Melkizedek) igazság királya (melek cedek), azután a békességé (shalom/salem).

Az Örökkévaló nevei szerintem nem voltak sosem szabványosak, egyöntetűek, Mózesnek is mondja, hogy a Vagyok néven eddig nem mutatkozott be az ősatyáknak. Úgyhogy az El Elion, El Saddai, El Kannah, Elohe ha elohim, El ha gaddol, stb. szerintem mind érvényes megnevezési ugyanannak az egyetlen Istennek.

Ha Melkizedek származását nézzük, talán arra lehet gondolni, hogy valamelyik nagyon korán már az Örökkévalót szolgáló pátriarka, ősi család fia, mondjuk Sém leszármazottja (vagy maga Sém, aki 600 évesen halt csak meg, az ő fia Arpaksád születésétől Ábrámig meg csak 290 év telik el, szóval simán élhetett még ekkoriban).

Kérdező,

Nem hinném, hogy erre létezne határozott válasz, akár régészeti, akár bibliatörténeti szempontból.

Elvileg, mivel ez Kánaán földje, a lakosai kánaániták, azaz Khám leszármazottai voltak. Azonban a Biblián kívüli ószövetségi irodalomban (Jubileumok, Jásár könyve, II.Énok) vannak olyan feljegyzések, melyek szerint ez a terület a vízözön levonulása, és Noé és családja letelepedése után Sém fiainak jutott osztályrészül, sorsvetéssel azaz Isten akaratát követve. Csakhogy Kanaán népe nem tartotta be a föld kiosztásának rendjét, és beköltözött olyan területekre is, amik nem neki jutottak eredetileg. Emiatt élhettek egymás mellett Ábrahám idejében Sém és Khám fiai ezen a részen.

Még az jutott eszembe, hogy a "kánaán földje" megnevezést mi ugye Mózes könyveiből ismerjük. De ezek jóval később keletkeztek, mint az események, amikről a Genezisben beszámol. Többször használja azt a kifejezést pl. hogy "amint a mai nap is van", vagyis összeköti a régmúlt dolgait/helyzíneit a lejegyzésük idejével. De vannak olyan természeti vagy települést jelölő nevek, amiknél magyarázatot fűz hozzá, hogy XY hegye, ami most ZW ("Lúzba, azaz Béthelbe", "Mamréba, Kirját-Arbába, azaz Hebronba").

Csak azt akartam ezzel mondani, hogy attól, hogy Mózes kánaán földjének hív valamit, amit az ő idejében már szinte teljesen kizárólag ez a nép lakott, még nem biztos, hogy Ábrahám és Melkizedek is ilyen állapotok között élt ezen a területen (sőt, biztos, hogy nem).

Talán érdemes lenne kerülni a "zsidók" elnevezést, amikor ezekről a korai eseményekről beszélünk, hiszen zsidók azaz Júda törzsének tagjai még sehol nincsenek ekkor (majd csak Ábrahám unokájának fiai közül az egyiknek a leszármazottai lesznek). Lehet, hogy erőltetettnek tűnik, de én ragaszkodnék az alap megnevezésekhez, úgymint: héber, mezopotámiai, arám.

Pl. Józsefet és népét az egyiptomiak (1Mózes39:14, 17, 40:15), korábban Ábrahámot is hébernek mondja az Írás (1Mózes14:13). Még a mózesi törvényben is azt olvassuk, hogy az áldozat felvitelekor elmondandó hálaadásban "Veszendő mesopotámiai /eredetiben arámi/ vala az atyám" szöveget kellett mondaniuk az izraelitáknak.

A Khám részére kijelölt területről ezt olvassuk:

Jubileumok 10:27-29 "A harmincnegyedik jubileumban, a negyedik évhét első évének kezdetén lettek szétszórva Shinar földjéről. És Khám és az ő fiai mentek az ő elfoglalandó földjükre, amit részül kaptak a déli vidéken. És Kánaán látta Libanon földjét az egyiptomi folyóig, hogy az igen jó volt, és nem ment az ő maga örökségének földjére nyugat felé (amely) a tengernél van, hanem letelepedett Libanon földjén, keletre és nyugatra a Jordán határától és a tenger határától."

Tehát délen, és onnan nyugat felé a Földközi tenger partvidéke.