Mennyire igaz az, hogy a politeista vallások sokkal emberségesebbek, liberálisabbak, elfogadóbbak, békésebbek, mint a monoteisták?

A monoteizmus-politeizmus megkülönböztetés egy modern kategorizálás. Valójában a kettő között nem számbeli, hanem strukturális különbség van. Mindkettőben megjelennek a különböző princípiumok, azaz határos fennhatósággal bíró, tudatos, szellemi létezők, azaz szellemfejedelemségek, istenek. A különbség az, hogy a politeizmusban ezek versengenek, még akkor is, ha van főisten a pantheonban. A monoteizmusban viszont minden egyetlen (!) hierarchiában van. Ezért is hajlamosak a politeista vallások fejlődésük során egyre monoteisztikusabb vonásokat felvenni (pl. hinduizmus), mivel a megismerés tágulásával felismerik az emberek, hogy az azelőtt egymással versengő, egymástól függetlennek tűnő princípiumok valójában egy mélyebb módon mégis összefüggnek.

Hogy a politeista vallások elfogadóbbak lennének, azt erősen vizatnám. Az emberáldozat eléggé áthatja a politeista kultuszokat, jelen volt a rómaiaknál (gladiátor-viadalok eredetileg szakrális emberáldozatok voltak, amiket temetéseknél mutaztak be), a keltáknál, a germánoknál, a hindu vallásokban (Káli-kultusz, Dzsagannáth).