Az ősmagyarok vallása hatott valamennyire a magyar kereszténységre?
A tibetiek és a mongolok eredetileg ázsiai, őshonos vallásokat követtek, majd később vették fel a buddhizmust, és sok helyen kimutatható az ősi vallásuk maradványa, a későbbi buddhizmusukban is, csak itt már beleépítve, és nem annyira intenzíven.
A törököknek szintén eredetileg egy ázsiai gyökerű, közel-keleti hatásokkal gazdagított, saját vallásuk volt, ezt követően vették fel az iszlám vallást. Náluk is vannak látható nyomai az ősi vallásnak a mostani, muszlim vallásgyakorlatban.
A főként Oroszország területén élő északi népek ortodox kereszténységében is vannak olyan ősi, náluk autentikusan jelenlévő szellemek, amelyek egyértelműen abból az ázsiai vallásból erednek, amit a kereszténység felvétele előtt követtek.
Persze nem azt jelenti, hogy ők ne lennének keresztények, muszlimok vagy éppen buddhisták, csak azt, hogy a népi vallásosság megtartott néhány, pár olyan dolgot a régi tanításokból, ami nem volt ellentétes a későbbi vallással, és jól bele tudták illeszteni.
Azért pont ezeket a népeket hoztam fel, mert valamilyen szinten voltak kulturális egyezések (már csak azért is, mert ugye a magyarok ősei is Ázsiából származnak), még akkor is, ha földrajzilag ezek a népek távolabb éltek egymástól. Az ázsiai népek saját vallásai, pedig sok hasonlóságot mutattak, és mutatnak a mai napig is.
Ráadásul a magyaroknál a kereszténység gondolata sem volt ismeretlen, és nem csak úgy jött, ahogy letelepedtünk egyik napról a másikra. Feltehetőleg már jóval a letelepedés, sőt már valószínűleg Géza fejedelem előtt is jelen volt a magyarság életében, viszont ekkor még inkább az ortodox (keleti) kereszténység, valamint hasonló keleti keresztény irányzatok. Ezenkívül a történészek arra jutottak, hogy a magyarok vallása, közvetlenül a letelepedés előtt már minimum monolatrikusnak, de akár monoteistának is tekinthető.
Nálunk nem maradt meg valami a régi vallásunkból a keresztény vallásgyakorlatunkban?
válasza:#1.
Milyen ilyen szokások vannak hazánkban, amelyek másutt nem igazán vannak a világon?
válasza:2# Disznót választunk miniszterelnöknek, és tapsolunk hozzá.
Szerintem ilyen a világon nincs.
válasza:Nem hatott igazából. Az egyházak hivatalos nézeteire biztos nem, de a népi hitben egy ideig benne lehetett valamilyen formában.
Viszont az utóbbi 2-3 évtizedben kezdett beszivárogni egyfajta magyar neopogány kultusz, ha jól emlékszem, 2009-ben egy püspöki körlevél is megjelent ennek kapcsán, hogy óvakodjanak az efféle szinkretizmustól a hívek.
Meg is találtam, ebből idéznék:
"Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság. Ahogyan Szent István halála után, úgy most is támadja a kereszténységet. Néhány évvel ezelőtt még az elvilágiasodást tartottuk szinte az egyetlen veszélynek. Bár továbbra is jelen van népünk körében ez a fogyasztói szemlélet, az élvhajhászás és a hedonizmus bálványa, ma az újpogányság szelleme is erősödik."
"Ezek egyike a különböző vallási elemeket keverő ún. „ősmagyar szinkretizmus“. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg“-elmélet..."
De ezek jelenkori ördögi hatások, nem pedig a magyar kereszténységben mélyen gyökeredző régi dolgok.
válasza: válasza:Amennyit a magyarság a kultúrájában átörökített (hasonlóan a többi felsorolt népnél), úgy igen, de az egyetemes kereszténységre nem, az már régen megszilárdult, mikorra kapcsolatba került az ősmagyar hitvilággal.
Ősmagyar hitvilág nyomai például a magyar nevezékek (isten, ördög, atya, egyház), bizonyos ünnepek magyar nevei (boldogasszony, karácsony), keresztény ünnepekhez tartozó, bizonyos népszokások (regölés, busójárás).
#6.
Nyilván nem az egyetemes kereszténységre gondoltam, hiszen mi köze lenne mondjuk egy francia, svéd vagy angol kereszténynek a magyarság honfoglalásához, arról nem is beszélve, hogy ahogy írtad is, már jóval régebben teljesen megszilárdult a kereszténység.
Tipikusan a magyar kereszténységre gondoltam. Bármennyire is nemzettől független, bárki által gyakorolható vallás a kereszténység, ellentétben mondjuk egy bennszülött, törzsi vallással, attól még vannak különbségek a különböző népek vallásgyakorlatában. Ez nem jelenti azt, hogy más valláshoz tartoznának a különböző népek és nemzetek, hanem azt, hogy egy kicsit mindenki máshogy gyakorolja. Ha elmegyünk mondjuk Németországba, akkor sem lesz minden hájszálra ugyanaz, mint itthon a vallásgyakorlat tekintetében.
#4.
Ok, nyilván... Hinni lehet bizonyos dolgokban, akkor is, ha rendelkezünk azon a bizonyos téren elegendő ismerettel, csak nem túl célszerű, ha a hitünk nem azonos a megszerezhető tudással... (Lásd például: "magyar Jézus", "az ószövetségi zsidók is magyarok voltak", "az űrlények is magyarok" stb.)
Én inkább arra gondoltam, ami régi idők óta hozzá tartozik a vallásgyakorlathoz.
#6.
Mondjuk a karácsony szóról én úgy tudtam, hogy idegen eredetű szó, feltételezhetően latin. Lehet, hogy magyar. Mindegy.
Amúgy köszönöm a válaszokat! :-)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!