Van olyan vallási, spirituális, ezoterikus út, amellyel ugyanúgy el lehet érni a célt, de nem kell lemondani, illetve önmegtartóztatást gyakorolni?
Nem igazán tudom, hogy ez most vallás, vagy ezotéria, mindenesetre spiritualitás. Nincs igazán értelme szerintem a kettőt elkülöníteni. Ha szerintetek inkább máshova való, akkor jelentsétek!
A világon sok vallás útja a végső célhoz az önmegtartóztatáson keresztül vezet, és igazából elvetik a hedonizmust, az énnek, egyénnek kevesebb szerepe van spiritualitásban. Ezeket a vallásokat, irányzatokat tradicionálisan a jobb kéz útjának vagy ösvényének szokták hívni. Ide tartozik például a kereszténység, buddhizmus, iszlám, judaizmus, zoroasztrianizmus, a pogány vallások bizonyos irányzatai, taoizmus stb. Ennek létezik egy ellenpólusa is, a bal kéz útja, amin olyan vallások, spirituális irányzatok vannak, amelyek abszolút a hedonizmus mellett vannak.
Viszont felmerült bennem az a kérdés, hogy a mérgeket, bűnöket, az ortodox meglátás szerint erkölcstelen tetteket nem lehet mégis a lelki fejlődéshez felhasználni, illetve alkalmazni? Tehát igazából ezeket nem lehet valahogyan jótékony dolgokká, mondhatni "elixírré" alakítani? Nem lehetnek unortodox módon pont, hogy fejlesztő hatásúak? Mondhatni jótékonnyá tenni.
Gondolok ezek alatt a vágyakra, az indulatokra, illetve azok megélésére, kiélésére és hasonlókra. Lehet ez akár szex terén (pl.: önkielégítés, házasságon kívüli szex stb.), akár a táplálkozás terén (pl.: alkohol, helytelen étkezés stb.), emberi kapcsolatok terén (pl.: erőteljes én) stb. Tulajdonképpen nagyon leegyszerűsítve egyfajta balkezes felhasználás is. Tulajdonképpen a vágyak, az indulatok, a hedonizmus a cél felé történő terelése, ami a különböző filozófiákban és vallásokban más. Egy idő után már az önmegtartóztatás, az aszkézis, illetve hasonlók értelmüket vesztik.
Léteznek ilyen irányzatok a különböző vallásokban?
A zen buddhizmus ilyen, nem kéri tőled hogy önmegtartóztass, csak mindent mértékkel, de a pozitív úton haladásnál ugye a hazugság, a lopás, a gyilkosság, és a drogok tiltva vannak.
A Jézus által átadott út szintén ilyen, hasonló értékrenddel (valójában rokon utak)
A taoizmus is hasonló, és sok csikung irányzat is.
A közép utas irányzatok engednek kicsit "mindent", de azért másoknak ne árts lehetőleg.
A szexualitás korlátozása némely spirituális úton idönként szükséges, amikor egy adott szint eléréséhez minden energiát koncentrálni kell, ilyenkor 100-120 nap önmegtartóztatás és gyakorlás idejéig félre kell tenni a vágyakat.
Az elérni kívánt cél meghatározza az utat....azt neked kell kiválasztani.
Szerintem nem kell feltétlenül lemondani a vágyakról, indulatokról, a hagyományosan negatív megítélésű dolgok többségéről, ahhoz hogy a célt elérjük. Sőt, szerintem a célt el lehet érni hedonisztikus úton is. Az én gondolkodásom szerint akár sokkal hamarabb is el lehet érni a célt ezzel a módszerrel, mint a hagyományossal. A hagyományos, önmegtartóztató, önmegtagadó stb. út tulajdonképpen abban veszik el véleményem szerint, hogy túl sokat készít elő. Ott az a lényeg, hogy szépen kioltjuk, elengedjük, átvágjuk, kerüljük, nem csináljuk stb. azokat a dolgokat, amelyek gátolhatnak minket a célunk elérésében. Az én filozófiám szerint viszont rögtön el kezdjük gyakorolni a célt, és a gyakorlatokba mindent beépítünk megfelelően. Ezt a vallásfilozófiát tulajdonképpen bármelyik vallásba be lehet ágyazni. A cél lehet a megvilágosodás, az üdvözség és bármi más is. Igazából a bűn is viszonylagossá válik ezen gondolkodás tükrében. Még a hagyományosnál is relatívabbá. Tehát a bűneinket, helytelen tetteinket is terelhetjük a cél felé. Ezeket is átalakíthatjuk erénnyé, illetve ezek is minket szolgálhatnak, ezáltal az érzéki, testi örömökről sem kell lemondanunk, sőt korlátozni sem kell őket. Ilyen módon akár a tilalmakat is felhasználhatjuk. Így lehet akár az életmód része mondjuk az alkohol és hasonlók fogyasztása és az általa okozott mámor, a szexualitás hagyományosan nem elfogadott formái (például: maszturbáció/önkielégítés, erotika, akár pornográfia, házasság előtti szex és hasonlók), a különböző vallásokban nem helyeselt étkezés, az indulatok megélése (akár a düh) stb. Ezeket is lehet ezáltal helyesen gyakorolni. Igen, rendben, van a hagyományos hozzáállás is, ami szintén helyes. Le lehet ezekről mondani. Ugyanakkor az sokkal hosszabb, rögösebb és kacskaringósabb út, mint ez, amit leírtam. Persze, az is helyes és jó, ha valaki kerüli, nem csinálja, átvágja, elengedi, kioltja stb. ezeket, de a kísértés ennek ellenére is ott van, a vágyak, érzések és hasonlók ennek ellenére is ott vannak, amelyek akár zavarhatják is a cél elérését. Itt viszont megvan a lehetőség arra is, hogy az élet, a filozófia részévé tegyük a hétköznapok különböző hasonló dolgait. A már meglévő életünket emeljük fel. A megélés is lehet egy kulcs. A világ összes filozófiája, gondolkodásmódja, vallása szerint van valami az emberben, ami jó, ezt érdemes használni. Így gyakorlatilag feleslegessé válik az önmegtartóztatás, az önmegtagadás, az aszkézis, a lemondás, a vallási szerénység, a böjt, a szexualitás mérskélése és az összes hasonló, értelmét veszti az összes dogmatikus tiltás, törvény, az összes ilyen jellegű fogadalom stb.
Ahogy említettem, ezt a vallásfilozófiát, filozófiát, gyakorlatilag minden spirituális útba, vallásba, filozófiába stb. be lehet építeni. Szóval simán el tudnám képzelni akár bármelyik meghatározóbb vallás, filozófia egy útjaként, irányzataként. Akár a kereszténységben, akár a buddhizmusban, akár a taoizmusban, akár az iszlámban, akár a spirituális irányzatokban, akár bármi hasonlóban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!