Ádámtól és Évától származik az eredendő bűn. De többször is előkerült hogy azt a történetet nem szó szerint kell értelmezni és nem volt valójában Ádám és Éva. Ebben az esetben akkor honnan származik az eredendő bűn?

Már többször beszéltünk itt erről: például a majmok is képesek bűnt elkövetni. Remek öntudatuk van, tudnak, és szoktak is hazudni.

A csordaállatok mind képesek különféle szinten a bűnre. A többi is csak azért nem, mert még nincs erkölcse.

Az eredendő bűn nem létezik, az ember bűnbeesésének bibliai elbeszélése egy jelképes tanmese, hitrege, nem egy megtörtént esemény.

Az elbeszélés az emberi fejlődésnek azt a szakaszát ábrázolja jelképesen, mikor az ember látni kezdte az összefüggést tettei és azok következményei között. Belátta, hogy bizonyos tettei jótékony következményekkel jártak, míg más cselekedetek következményei kelemetlenül, hátrányosan hatottak rá. Létrejött a jó és a rossz, a bűn fogalma.

Nem volt edenkert se Adám, se Éva, sem a Sátán kígyó formájában, de az elbeszélés szerzője tekintettel a zsenge emberi tudatra ebben a formában adott választ a szenvedés kérdésére.

A szöveg első zsidó hallgatói vajon úgy értelmezték ezt a történetet, mint a későbbi keresztények? Vajon nem arról van-e szó, hogy a szöveg semmit nem mond az eredendő bűnről, mert az csak egy későbbi keresztény értelmezés?

Felhívom a figyelmeteket erre:

"Az elgondolás, hogy eleve bűnösnek születtünk, és hogy az állatáldozatok nélkül a zsidók nem tudnak vezekelni bűneikért, kirívó példája a zsidó Biblia félremagyarázásának.

Mindenekelőtt a Biblia arra tanít, hogy a bűn egy cselekedet, és nem egy állapot. Isten az embert a rosszra való hajlammal teremtette meg[18], de képesnek arra, hogy felülkerekedjen ezen a hajlamán[19], és a rossz helyett a jót válassza[20]. Isten megadta a módját, hogyan szabadulhat meg az ember bűneitől."

Forrás: [link]

Az első ember pár története

Egy prófétai múltba tekintés. Arra akar választ adni mitől lett tudatunk, mire kaptuk a tudatunkat és milyen problémákat hozott a tudás.

A keresztény teológia az első emberpár Istennek ellentmondó természetét összehasonlítja, Krisztus és Szűz Mária embér párral, akik Istennek igent mondva, elfogadták Isten tervét, akaratát.

Krisztus hatalma nem ebből a világból való, Az édenkert, a mennyországnak felel meg. Krisztus újra megnyítja ezt az édenkertet, ahol a bűnbeesés előtt Ádámék laktak. A mennyország Isten ideális országa és a föld azonos volt, A bűn elkövetése után a halált kapták zsoldképpen, azaz az örök életből kizárta Isten és megismerték a halált. A mennyország és föld szétvált.

Az édenkert, az örök élet ígérete és helyszíne. Ide csak bűntelen ember tud csak "visszamenni".

Krisztus felajánlotta életét Istennek "vedd el tőlem ezt a kelyhet (testemet) de ne úgy legyen ahogy én akarom".

Ezt a keresztény teológia áldozatnak értelmezi, Krisztus aki megtörte az eredendő bűn körét, bűntelen életével, és lehetőséget kapott az ember hogy kilépjen az eredendő bűn köréből Krisztus követésével. Aki megmutatta az utat az örök élet felé, az édenkertbe.

Az evangéliumot, (az örömhírek) az örök életet hirdetik, Krisztus tettei, halottfeltámasztásai, betegség gyógyításai ezt az ígéretet támasztják alá.