A harcos, vallásellenes antiteisták, illetve bizonyos szektás hívők miért mondják az összes keresztény ünnepre, hogy mindegyik pogány?
A vicc az egészben, hogy az érvkészlete nagyon hasonlít a szektás jehovistáknak, illetve az internetes antiteistáknak. :-D
Sokan arra a nevetséges állításra hivatkoznak, hogy hasonló időpontban van egy pogány ünneppel, de ez a hasonló időpont, akár több, mint egy hónap is lehet. Még egy nap alatt is lehet egy rakás, más dolgokhoz köthető ünnepnap, nemhogy még egy időszakában az évnek. A karácsony esetén valószínűleg annak is volt szerepe, sok más mellett, hogy voltak ekkor jelentős pogány ünnepek is, és ennek megfelelően kerestek méltó helyet a kereszténység egyik legnagyobb ünnepének. A legviccesebb pedig az, hogy most tudtam meg, hogy az az időszak, amit a családommal töltök a legaktívabban (mindig nyár elején tartjuk, mivel a családból sokan ekkor születtünk, köztük én, illetve az édesanyám is) is római eredetű, ha ilyen indokokat figyelembe veszünk, mivel nem is csak hasonló időpontban van, hanem még egybe is esik római fesztiválokkal. A rómaiaknál szinte az volt a jeles nap, amikor nem volt valamilyen ünnep: [link] . Ha kiegészítjük még a hellén, egyiptomi, meg ógermán ünnepekkel (úgy, hogy legutóbbival már jóval a megszilárdulása és egyetemesítése után találkozott a kereszténység) ünnepekkel és megszámoljuk, és nem vesszük figyelembe az azonos napra eső ünnepeket, akkor jóval többet kapunk 365-nél. Szóval szó szerint lehetetlen olyan dátumot találni, amire a keresztényellenesek nem tudják rákenni, hogy "lopott", meg "a csalók semmi eredetivel nem rukkoltak". Különösen komolytalan ez az "érv", a húsvét, a pünkösd, az áldozócsütörtök és a többi hasonló ünnep esetén, hisz itt még csak állandó dátumról sem beszélhetünk, mivel mozgóünnepek, ahogy sok más ünnep is, a jelenlegi világvallások ünnepei közül. A pogány ünnepek ezzel szemben rendszerint naptári dátumhoz kötődtek és minden évben egyezett a dátumuk.
Másrészt érdemes megnézni a judaizmus, a zoroasztrianizmus és a hasonló vallások ünnepeit, amelyekkel valóbban kapcsolatba került a kereszténység, ráadásul nemcsak kapcsolatba került, hanem interakcióba is lépett velük. Szinte minden keresztény ünnepnek megtalálhatjuk a zsidó ősét. A húsvétnak például pészah (a kiszámítása szinte egyezik, az ünnep, vagyis a nyolcad minden évben egybe csúszik, csak a kezdet és a vég napja más), a karácsonynak hanuka (kilszév 25. a dátuma a zsidó naptár szerint), a pünkösdnek sávuót (a pészah utáni 50. nap). A zoroasztrianizmusban is találhatunk hasonló ünnepeket, azonban a zoroasztriánus ünnepkörök főként kulturálisan hatottak a keresztényekre (például a tojásírás is innen ered). Az egyértelműt nem igazán érdemes tagadni. A húsvét gyökere nyilván a pészahban van, ha eleve ezzel indokolták a dátumát és nyilván nem a germán Ostara ünnepéből, ami sokszor egy hónappal a húsvét előtt van és a kereszténység jóval azután került vele kapcsolatba, hogy a Római Birodalomban már elismert fővallás, majd később államvallás is lett, nem beszélve arról, hogy ennek nyilván feltétele volt a korai egyház erős talapzata.
Ezenkívül az ókeresztények miért ünnepeltek volna pogány ünnepeket, ha meg amúgy sokan közülük azért haltak meg, mert nem akartak áldozni az isteni rangra emelt császárnak, illetve semmilyen más istenségnek? Ezen fesztiváloknak gyakran elmaradhatatlan része volt a hedonista mulatozás, de még a pogány hitek aszkéta irányzatainál is a többistenhit elismerése. Ezek az elemek nyilván összeegyeztethetetlenek a kereszténységgel. Nem mondom, voltak olyan emberek, akik egyszerre gyakorolták mind a két vallást, néhány gnosztikus irányzat is az ilyen szinkretizmusból fejlődött ki, de ők nem a kereszténység berkein belül vettek át pogány elemeket, hanem azon kívül, egy új hitrendszert hoztak létre.
A hagyományok is sok esetben visszavezethetők a kereszténységre. Ott van például a gyakran pogánynak bélyegzett karácsonyfa. Az egész elmélet Amerikából jött át, ugyanis az ottani neoprotestánsok és resztoriánusok kezdték el ezt terjeszteni. A karácsonyfáról számtalanszor bebizonyították, hogy meglehetősen új dolog. Még a középkor elején sem ismerték az emberek a karácsony környéki fenyőfa felállításának szokását. Legelőször német misztériumjátékokhoz használták templomokban, amelyek gyakorlatilag "kibővített Betlehemek" voltak, ugyanis nem csak a Megváltó születését, hanem több más bibliai részt, például a Teremtéstörténetet és a bűnbeesés történetét is. Európában a téli időszakban nyilván meglehetősen kevés a választék nem lombhullató fák terén és így került a fenyőre a választás, amelyet almával, dióval, fügével díszítettek és a tudás fáját szimbolizálta. Később a szokást német protestánsok, különösen evangélikus lutheránusok élesztették fel, a gyertya fára történő felállítása is tőlük ered, egyes hagyományok szerint magától a reformátortól, Luther Mártontól.
Ezenkívül érdemes megnézni a történelmi vonatkozásokat is. Húsvét azért akkor van, amikor, mert Jézust pészah (az Egyiptomból való kivonulás ünnepének) előestéjén fogták el (keresztény ünnepek közül nagycsütörtökön), a következő nap feszítették meg (keresztény ünnepek közül nagypénteken) és ennek a harmadnapjára támadt fel a Biblia szerint. Hogy érthető legyen: nagypéntek másnapja nagyszombat, harmadnapja pedig húsvétvasárnap, vagyis utcanyelven húsvét. Ez a nap csillagászatilag leírva a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A Biblia szerint az ezt követő 40. napon, áldozócsütörtökön ment fel Jézus a Mennybe és a húsvét utáni 50. napon (az ünnep neve is erre utal, pentecoste, görögül ötvenediket jelent) szállt le az apostolokra a Szentlélek és ekkor történt a csoda, amivel megszületett az egyház (nyilván előtte is voltak keresztény közösségek, de azokat még nem tekinthetjük szervezett, különálló egyháznak). A karácsony dátumára nem voltak konkrét szentírási részek, ebből adódóan itt vakon kellett tapogatózni. Viszont a hagyományok széles körben rendelkezésre álltak. A bibliai próféták születésének és halálának napja szinte mindig megegyezett, ebből adódóan jogosan következtethettek arra az ókeresztény, illetve később keresztény teológusok, tudósok stb., hogy Jézusnál is ez volt a helyzet. Jézust március, illetve április táján feszítették meg és akkor halt meg. Ha a fogantatásának napja is ez (amit bizonyos görög ókeresztények a tavaszi nap-éj egyenlőségre, bizonyos egyéb hivatkozások későbbre tesznek), akkor ha kilenc hónapot rászámolunk megkapjuk a jelenlegi karácsonyi ünnepi időszakot, decembert-januárt. Az ókeresztény hagyományok és írások szerint Jézus ros hasana után és hanuka alatt született, ami ugye kilszév 25. A zsidó naptár és az eredetileg Julianus-naptár, majd később Gergely-naptár eltolódásaiból akadtak félreértések, de ha nyersen átvetítjük, akkor megkapjuk december 25-ét, illetve annak a környékét. Erre még ráerősített az is, hogy a világ legtöbb táján ez egy kiemelkedő időszak volt, illetve ekkor értek véget a pogány fesztiválok is (pl. szaturnália), amelyeken nyilván nem vettek részt a keresztények, így ekkor tudtak összegyűlni. Egyébként a Sol Invcitus ünnepe későbbi, mint a keresztény karácsony, sőt, a karácsony hatott a Sol Invictus ünneplési szokásaira.
Hirtelen ennyi.
Szóval miért mondják mégis ezt szinte minden keresztény ünnepre?
#7.
"A régészeti felfedezések alapján nyilvánvaló, hogy az 1Móz 1-11 szerzője sokat felhasználta az akkoriban közismert mitológiai történeteket, de az is, hogy teológiai üzenete mindenben azokkal szemben lett megfogalmazva. Bár a bibliai szöveg nyelvezete mitologikus, a tartalma nem mítosz. "
Szintén az általad mellékelt cikkből van.
#11
Így van. A bibliai szerző a pogányságból szedte össze a teremtéstörténet képanyagát, legalábbis annak egy részét. De emellett még itt van ez is:
"A Héber Bibliában YHWH Baál számos attribútumát átveszi, pl. felhőkön lovagló (Zolt 68:5), amikor elindul Széírből, akkor csepeg a hegy (Bír 5:4), illetve legyőzi a tengeri szörnyet (Zsolt 74,14); mégis ádáz ellenségekké válnak, ami érdekes jelenség annak a fényében, hogy ugyanakkor Él isten teljes attribútum-készletét, sőt a nevét is magába olvasztotta, beleértve a lokális Él-kultuszokat is (Él-Bétél, Él-Saddaj, Él-Eljón). Ennek az oka az lehet, hogy a monoteizmus felé mutató YHWH-kultusz karaktere összefért az egész világ felett uralkodó Él karakterével, de nem fért össze a más istenekkel hadakozó, vereséget is elszenvedő, vagy akár meg is haló istenek képével.[13]"
Forrás: [link]
Igazából a kisegyházak részéről ez a pogányozás nekem azért komolytalan a Katolikus Egyház felé, mert amint a fentiekből látható, maga a Biblia sem mentes a pogányságtól.
Még valami: idezem a NAT 2020-a történelem tankönyv online változatát:
"Jahve nevének jelentése: ’létező, létrehozó, örökkévaló’, de a szó töve egy sivatagi viharisten alakját idézi. A Kr. e. 10. századra Jahve vált a zsidó törzsek szövetségének védelmező istenévé.
Forrás: [link]
#12.
A Wikipédia vallás témakörben is (!!!) rendkívül sok valótlan dolgot tartalmaz. Én például írtam már rengeteg esszét vallástémakörben, több régi tanárom pedig már az elején leszögezte, hogy senki ne használja a Wikipédiát forrásként, mivel sok nem valós információ van fent rajta, sőt, ő, több volt tanárom, aki kutatott a témában számtalanszor találkozott olyan dolgokkal is mind a magyar, mind az angol weblapon, amivel sehol máshoz, se előtte, se utána.
A zsidó vallás már azelőtt létezett, hogy a zsidók elfoglalták volna a bibliai Kánaán földjét, vagyis Izráelt. Már azelőtt hódoltak JHVH-nek, hogy egyáltalán az ősszemitákkal kapcsolatba kerültek volna, akiknek ugyebár Baál volt a főistenük. Amikor kapcsolatba kerültek velük, akkor is szétzúzták az ott élők vallási kultuszait, mivel teljes mértékben elfogadhatatlan volt például a gyermekáldozatok miatt. Éppen emiatt kétséges az amit a Wikipédia ír. Egyébként a keresztény Szentháromság istene rendkívül hasonlít a hindu Brahma-Visnu-Síva istenhármasra, még sincs kapcsolat a kettő kialakulásában. A teremtéstörténet ismeretes volt Babilonban is (a zsidók itt vették fel), sőt Perzsiában is. Érdemes megjegyezni Zarathusztra, vagy másik nevén Zoroaszter személyét, aki babiloni papból volt egészen látomásáig, ami után tanúskodott Ahura Mazda, vagyis az egyetlen isten létéről és próféta, tanító lett később. Babilonban sokan követték az ő tanításait is, illetve később a perzsa invázió alatt is kapcsolatba került a zsidó néppel. Sőt, az ősszemiták eleve a mezopotámiaiaktól vették a hitük nagy részét. A zoroasztrianizmusban szintén jelen volt a teremtéstörténet. Sőt, Ádám is, csak ebben az esetben Ádámnak több felesége volt és Éva egy démonként van lefestve. JHVH egyébként ahogy az ÁLTALAD mellékelt oldal szerint sem a világ egy része, nem is egy emberi alakú lény, hanem egy mondhatni szellem. Ebben különbözik a pogány istenfelfogásoktól. JHVH-ról soha nem készült szobor, se festmény, mivel nem lehet. JHVH nem egy idős bácsika, aki az égben csücsül és nem is egy emberek által megközelíthetetlen helyen élő valaki.
Kérdező:
Az, hogy a héber Biblia JHVH-t pogány isten képével írja le, nem csak a Wikipédia gondolata, hanem az alábbi keresztény teológus leírja.
Idézem Sytka-t:
"A Biblia szerintem helyenként tartalmaz mitikus kifejezéseket, de nem csak azokat. Tartalmában is átvesz olyan megoldásokat, melyek nem ellenkeznek a Jahve-hittel, sőt akár szolgálják a mondanivaló kifejtését. Jó példa erre a 74. zsoltár, melyben Jahve mint teremtő összetöri a tengeri Leviátán mitikus szörnyének fejét - épp úgy, ahogy Marduk a teremtő betöri Tiámat (azaz a tengert reprezentáló istenség) fejét, vagy Baál ugyanígy az ellenlábas Jamm istenség fejét."
Forrás itt: [link]
Sytka többször írt a blogján a Biblia és a mítosz kapcsolatáról.
A kereszténységben, a Bibliában ott van a pogányság, akkor is, ha nem mindenhol. Hogy aztán ezt hogyan magyarázzák maguknak a hívők, az már az ő dolguk.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!