Miért nem előrevezető a maszturbáció a buddhizmus szerint? Mi a baj a masztival?

Megvilágosodást hátráltató tényezőnek és az egót erősítő dolognak tartják többen. Olvastam valahol egy buddhista szerzetes véleményét, aki szerint amíg valaki világi dolgokon kéjeleg nem fejlődik, ezért mindenképpen elvetendő az önkielégítés a hithű buddhisták részéről. Azt is megjegyezte, hogy aki ebben a függőségben él, az azért is végtelenül szerencsétlen dolog, mivel másnak sem okoz vele örömöt, hanem csak magát kényezteti, ami semmiképpen sem Buddha tanai szerint van.

Tényleg így van? Miért rossz?