Hívők! Hogyan egyeztetitek össze azt, hogy Isten a harmadik napon teremtette meg a növényeket és negyedik napon a csillagokat a Föld és a csillagok tudományosan meghatározott korával?

A tudósok szerint kezdetben a föld légköre nagyon sűrű volt, és a bakteriális és növényi élet hatására tisztult ki a levegő annyira, hogy láthatóvá váljanak a világító égitestek a földről nézve. A teremtéstörténet földcentrikusan írja le a dolgokat, tehát a földről nézve a "negyedik napon", azaz a teremtés negyedik időszakaszában, amely emberi időszámítás szerint évmilliókig tartott, jelentek meg láthatóan az égen a nap, hold és csillagok, mert addig csak sűrű homály volt. A sokféle magyarázat közül, amelyeket hallottam, nekem ez tűnik a legvalószínűbbnek.

üdv, Stefán

"Hogyan egyeztetitek össze azt, hogy Isten a harmadik napon teremtette meg a növényeket és negyedik napon a csillagokat a Föld és a csillagok tudományosan meghatározott korával?"

Miután kiderült, hogy a világegyetem 6-10.000 éves, így könnyedén. Te a materialista tudósok világképét közölted, nem a független tudósokét.

" Azt tudom, hogy a 6+1 napos teremtésnél az egyes napokra az a válasz, hogy az csak metafora"

Ezt is rosszul tudod. Ezt csak az álkeresztények állítják

"hogy az csak metafora, az egyes napok valójában évmilliókat-milliárdokat jelentenek"

Pont, hogy a "metafora"/szimbolizmus miatt igaz a kb. 24 óra. Este-reggel. Ez szerinted az 1 napot szimbolizálja, vagy a milliárd évet?

"A tudományos kormeghatározás kb. olyan, mint egy trafipax pár fotójából meghatározni, hogy mikor indult útnak az autó"'

Pontosan! Mivel a kiindulási anyag mennyiségét nem lehet tudni, ezért annyinak adják meg, hogy kijöjjön az előzetesen elvárt eredmény.

" SEMMIT sem tudnak a világ keletkezéséről!"

Tökéletesen igaz. És mivel a materalaizmus van előfeltételezve, és erre nézve gyártják a paradox elméleteiket, egyre messzebb kerülnek a valóságtól

A kettes válasz is tökéletes marhaság: "A tudósok szerint kezdetben a föld légköre nagyon sűrű volt, és a bakteriális és növényi élet hatására tisztult ki a levegő annyira"

A sűrű légkör miatt eleve nem tudott baktérium sem létezni, valamint illik megmagyarázni a baktériumok keletkezését is. Ugye?

"A teremtéstörténet földcentrikusan írja le a dolgokat, tehát a földről nézve a "negyedik napon", azaz a teremtés negyedik időszakaszában, amely emberi időszámítás szerint évmilliókig tartott"

Tehát a Földről nézve a földi 4 nap az évmilliók. Logikus:)

Milyen metafora meg évmilliók? 6 nap ember. Érthetően le van írva. Aki ilyen évmilliókat állít az próbálja begyömöszölni a hitét az evolúciós marhaságba.

Itt s válasz: “Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap. ”

Tehát ha a mindennek a teremtője kívül áll azon amit teremtett (tér, idő) akkor nem vonatkoznak rá azok a törvények amik ebben működnek. Vagyis ha neki egy napba telt akkor ne mérjük már magunkhoz hogy ez lehetetlen. Nekünk az, neki nem.

A sorrend meg azért lényeges mert az embernek lett teremtve a föld és logikus hogy előbb jön a hely ahol lesznek, aztán a növények amivel táplálkoznak és mint koreográfia, utána az állatok mint hasonló élőlények akiket csodálhat, megismerhet és végül maga a fő elem. Az új házba se úgy költözünk hogy letesszük a holminkat egy pusztára és körbeássuk alapnak meg a falaknak. Előbb megcsináljuk a helyet ahol lakhatunk, utána berendezzük és majd ha kulcsra kész aztán megyünk be lakni.

Nyilván emberi szerzője van a Bibliának. A teremtés sorrendje csak azt mutatja, hogy a Teremtés könyvének keletkezésekor az emberek ilyen sorrendben gondolták logikusnak. A ő világképük, természettudományos ismereteik számára így volt ésszerű. Ezért fölösleges összeegyeztetni a mai természettudományokkal. Mert egyébként sem természettudományos ismereteket akar nekünk a teremtéstörténet előadni.

Egyébként ha már szóba kerültek a "nagy világítótestek", ahogy a teremtéstörténet írja: itt a szerző azt szeretné elmondani, hogy ezek az égitestek teremtmények és nem személyek, istenségek. Ez egy reflexió a saját korának más, környező népeinek világképére. Ahol szinte kivétel nélkül az istenek maguk az égitestek. A zsidóságban nem: egy Isten van és minden más teremtmény és a Nap, a Hold nem többek égitesteknél. Egy ókori keleti népnél minden bizonnyal valahogy úgy szólna ez, hogy az első napon egy istenség megteremti/megszüli a társ-isteneit: pl. a Napistent.

" Ennél sokkal durvább feltételezésekkel élnek a tudósok, amikor évmilliókkal, milliárdokkal dobálóznak. SEMMIT sem tudnak a világ keletkezéséről!"

Mert az, hogy leírták 2000 éve egy könyvben, az sokkal egzaktabb.

Nem évmilliárdokat jelentenek, hanem más dimenziókat.

Ugye van 7 fejlődő dimenzió.

Fentről lefelé teremtve a negyedik ez a dimenzió amiben létezik a test, amire rá vagy kapcsolódva. Szóval a növények a természetességet jelentik. A természet szabályait, amire kár lehet alapozni egy harmadik dimenziós létezést.

Nem tudja még a tudomány, hogyan keletkezett a világegyetem. De kutatják. Azt sem tudjuk, hogy akár térben, akár időben, vagy akár mindkettőben végtelen-e. Az is kérdéses, hogy időben előre és visszafelé is, térben pedig a kisebb és a nagyobb méretek irányában is végtelen-e. Azt sejtjük, hogy kvantált mindkettő, azaz van az időnek és a térnek is egy legkisebb egysége, ami alatt nem létezik egyik sem. Ha időben visszamenőleg végtelen, akkor ez megoldja a keletkezés problémáját, mert mindig is létezett. De erről sem tudunk semmit. A számítások szerint volt egy ősrobbanás, de lehetséges, hogy ez csak a sok ősrobbanás egyike volt, és visszafelé menve ez végtelen sokszor megtörtént, vagyis nem volt kezdet. A végtelen és még inkább a semmi nagyon nehezen megérthető, kezelhető fogalmak.

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy úgy nem keletkezhetett, ahogy a vallás leírja. Azt is tudjuk, hogy a "teremtés" elképzelés is hibás, nem lehetséges. A teremtéshez már előtte kellet létezni valaminek, de akkor nyilván nem a teremtés volt a kezdet. Ugyanezen okból előre determinált sem lehet. Folyamatos fejlődéssel kellett kialakulnia a mai állapotnak, véletlenek sorozatával, ez az egyetlen nem ellentmondásos út.

Játsszunk el a teremtés gondolatával. Isten nyilván mindig is létezett, azaz végtelen öreg volt, mert ha nem, akkor felmerül a kérdés, hogy ő hogyan született. De ha végtelen öreg volt, vajon mit csinált addig, azaz végtelen ideig, mire megteremtette a világot. Akár végtelen sokszor is megteremthette, vajon ezek a világok egyformák voltak, vagy végtelen különbözők? Végtelen ideig tartanak, azaz még most is léteznek, és hol vannak, vagy ha nem tartanak végtelen ideig, akkor hogyan pusztultak el? És mi lett a végtelen sok világ végtelen sok meghalt emberének a lelkével, hogy férnek végtelen sokan a pokolban és a mennyországban? Nyilván végtelen sok lélek esetén a pokolnak és a mennyországnak is végtelennek kell lennie. És hol fér el a végtelen sok világ mellet a végtelen méretű mennyország és a pokol? Istennek, és főleg az agyának is végtelen méretűnek kellett lennie, hogy a végtelen sok teremtményét ismerje, szeresse, megbocsásson nekik.

Ugye milyen fura, elképzelhetetlen fogalom a végtelen?