A kereszténységben és más ábrahámi hitekben hogyhogy nincsenek gyerekszerzetesek és gyerekapácák, mint több keleti vallásban?
Több keleti vallásban, különösképpen a buddhizmusban vannak gyerekszerzetesek, de jelen vannak például a taoizmusban és valahány hindu irányzatban is.
Azonban az ábrahámi vallásoknál és hasonló hiteknél ez nem figyelhető meg. Soha nem láttam még keresztény gyerekszerzetest vagy muszlim gyerekdervist.
Miért van ez? Hogyhogy nálunk ennek különösebben nincs szokása?
Az Iszlám világ azon részéhez tartozom amelyik azt vallja, hogy "szerzetesekre" nincs szüksége az ummának. Képzett és kiművelt vallástudósokra szükségünk van, ezek a keresztény teológusoknak felelnek meg.
Miért kéne belevonni gyerekeket arra rávenni, hogy tegyék tönkre a gyerekkorukat ?
Ennek a kérdésnek nem vagyok nagy szakértője, a szerzetesrendekkel még nem sokat foglalkoztam, de végig gondolva, a keresztények esetében az lehet az oka, hogy a szerzetesség egy életforma, amit választani kell. Tehát már felnőttként, a teljes döntéshozatali képességeid birtokában kell lenned, ahhoz hogy eltudd dönteni, hogy akarsz-e szerzetes lenni vagy sem. Ez egy teljes odaszánás. Fogadalmat teszel, amit utána nem szeghetsz meg. Bár itt is azért vannak szakaszok az örökfogadalomig és növendék (Noviciátus) már 17 éves korodtól lehetsz, ami eltart 1-2 évig. Majd még 6-9 évig vagy Juniorátus. Szóval örökfogadalmat olyan 27 évesen tehetsz legkorábban. Gondolom ennek az egésznek az az oka, hogy semmiképpen ne kényszerből dönts és ha kétségeid vannak vagy nem érzed erre alkalmasnak magad, kitudj szállni. Itt az örökéleteddel játszol, ha rosszul döntesz. Ha nem tudod vállani a fogadalmat, akkor inkább le se tedd. Valami ilyesmi lehet a felfogás mögötte. [link]
A buddhisták, taoisták esetében meg kicsit más a mögöttes felfogás szerintem. Az egész világképük más.
A buddhistáknál az hogy valakiből szerzetes lesz természetes, hiszen Buddha eleve szerzetes rendet alapított, a világi hívők "levannak maradva a fejlődésben" úgymond. Ha elég ügyesek, következő életükben szerzetesként születnek újjá. Szóval a szerzetessé válás cél a Buddhizmusban. Tanítványokat 7-70 éves kor között vesznek fel, de ekkor még ott is csak növendékek és nem is vonatkozik rájuk minden szabály. Teljesjogú szerzetes csak 20 éves kora után lehet valaki.
A taoistákat nem tudom, de gondolom ott is az van, hogy a gyerekeket nevelgetik, mint valami vallásos iskolában, de szerintem felnőttként ha akarják el is mehetnek.
Ugyanazért, amiért házasságot sem köthet két 10 éves. A szerzetesség a kereszténységben egy hivatás, ahogy a házasság is az. Egy gyerek még nem képes egy ilyen életre szóló döntést meghozni.
Ahogy írták, régen éltek gyerekek kolostorokban és akár úgy is, mint szerzetesjelöltek. De szerzetes nem úgy lesz valakiből, hogy belép és már az. Jelöltidő van, sőt bizonyos rendeknél több lépésben fogadalom. Az örökfogadalom a végleges, de ez az első lépéstől sokszor 10 év, amíg ezt leteszi, mert először jelölt, majd novícius/novícia, aztán ideiglenes fogadalmas és végül örökfogadalmas.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!