Bármilyen vallást követők! Mi a véleményetek a templomok más vallásra való átszenteléséről?
Már az ókor óta jelen van a társadalomban más vallások templomainak belső átalakítása (a régi vallás eszközeinek, elemeinek eltávolítása), illetve átszentelése.
Először a különböző pogány vallású népek, egymás leigázása után szentelték át egymás templomait a sajátjukéra. De egyébként a zsidók is szenteltek át zsinagógává ókánaánita templomokat. Később a perzsák dúlásával több templomot átszenteltek zoroasztriánussá a Közel-Keleten. A kereszténység nagyon gyors terjedése után, több pogány templomot is átszenteltek kereszténnyé, például hellénből, rómaiból, illetve később északon germán dongaszentélyekből is sokat. Ezt követően az iszlám villámgyors terjedésével rengeteg egykori keresztény templomból lett mecset, erre a mai napig sok emlék van. Ázsiában is komoly hitbéli csatározások folytak ilyen téren. Kínában és Japánban például a buddhizmus elfogadása (és nem üldözése után), azokon a birtokokon, ahol a birtokos buddhista volt, a régi sintó, illetve kínai templomokat átszentelték buddhistává. Később egyes kereszténységet háttérbe szorító császárok, a kereszténység betörése után, az ilyen templomokat is átszenteltette a saját hite szerint. Kínában a manicheus templomok nagy részét is taoistává szentelték. Később pont hogy buddhista templomokat szenteltek át kereszténnyé a kereszténységet támogató császárok alatt, illetve Japánban mondjuk a Meidzsi-restauráció alatt.
Mi a véleményetek erről? Elítélendő vagy "nem szép" más vallások templomait átszentelni? Vagy nincs ezzel semmi baj, hacsak nem erőszakkal történik, mert mondjuk az előző vallást már senki nem gyakorolja és szinte mindenki áttért? Vagy erőszak esetén sem kifogásolható?
Feltétlenül írjátok oda a végére, hogy milyen vallásit követtek!
Te, a tegnap láttam egy arpád kori kalotaszegi református templomot amiről azt irták hogy feltárták a bemeszelt freskokat.
Ácsi....egy református templom miért árpád kori mikor még kálvin aq hódba sem volt akkor? Mit keresnek lemeszelt freswkok egy református templomban?
Előzőleg szerdán mikor mentem az utcán néztzem hogy a nagyváradi székesegyháznak ovális a teteje, a hajórész és náliunk a faluba a református templomunk ami műemlék mert árpád kori és azt mondták hogy református, amit el is hiottem mert tiszta fehér, nincs freskónyom, de van egy befalazott alagut ahol valami erekje van, ezt egy katolikustol hallottam ottan. Mikor megkérdeztem a papot tagadta, de nekem gyanus az a befalazott pince. Gyanus volt. Ez akkoriba vőt mikor konfirmáltam. Párszor azt álmodtam hogy a református templom katolikus volt és ahol van a korus ikonosztázion volt ésa az oltar, még akkoriba anyu azt mondta ne mondjam el senkinek amitr álmodtam. Többszörr is álmodtam konfirmácios koromban hogy mintha régen lenne és katolikus templom volt és nem értettem miért álmodom. Késsöbb azt álmodtam hogy lerombolták és ujraépitették reformátusá, elötte nem az volt, majd megint azt hogy a reformátust bontották lre és ortodox lett vagy mecset. Eze az álmok úgy 20 évvel ezelőtt voltak és én jobban hittem az álm,aimban mint a papnak és cnem tudtam elhinni hogy mindig református temlom volt. Meret ritkán álmodok de mindig van valoságtartalma.
Atán ezt elfelejtettem részben és szerdán mikor láttam a bazilika teteját jutott eszembe hogy a mi templomunk teteje is olyan meg eszembe jutott hogy nálunk térdeplők is vannak a padnál mint a katolikusba és gyanis kezdett lenni. Eddig azt hittem lábtarto mert mindig feltettuk a lábunkat rá. És most a a mászol oldalon látta egy katolikusnak kinéző ref templomot.
Kezd bennem az a balsejtelem kialakulni hogy mikor behozták a reformátusokat akkor nem imaházat épitettek maguknak hanem a katolikusokrtól vették el a templomot és bemeszelték meg kirakták a szobrokat, kereszteket. Ez a balsejtelem van bennem...nem tudom elhinni mert mi keresztények vagyunk, kálvinisták...de az a templom a mászol romániai oldalon egy bizonyiték, a mi templomunk otthon is ,,gyanus,,. Azt remélem hogy nincs más olyan templom. Az szörnyú volna ha kiderülne hogy a reformátusok a katolikusoktol minden templomot elvettek és átalakitották.
Mert az egy dolog hogy nem helyeslem a bálványimádást meg a katolikus szokásokat, igen?
2. De templomot elvenni a katolikusoktol......befesteni a Szenteket akik életüket adták a hitért....tehát megoint megölni őket....meg kidobni a mária szobrokat meg a keresztet és az oltárt, tabernákulumot mert a sola scriptura úgy irja......ahhoz nem reformátusnak kell lenni hanem eretneknek. Nehogy igaz legyen mert akkor a többi is igaz...a kassai papok meg rákoci györgy ténykedései a katolikusokkal. Ahogy mondom, a véleményünk megvan a katolikuskrol...de templomot meg szentképeket elvenni. Én nem engedném meg az olyat soha. Ha alapit valaki egy vallást épitsen imaházat ne a másét vegye el.
"Kezd bennem az a balsejtelem kialakulni hogy mikor behozták a reformátusokat akkor nem imaházat épitettek maguknak hanem a katolikusokrtól vették el a templomot és bemeszelték meg kirakták a szobrokat, kereszteket."
ez így is volt
Ha nem használják azt a templomot, akkor mi a baj vele? Így legalább hasznos lesz egy szép épület, nem indul pusztulásnak, karban lesz tartva.
Azt ott lévő szobrokat, festményeket pedig eladományozhatják egy "működő" templomnak, temetőnek.
Nyilván más kérdés, ha erőszakkal veszik el (egyébként erre van példa és forrás? Komolyan kérdezem).
Keresztény katolikus vagyok.
Én meg keresztény kálvinista. És tényleg csak remélni merem ( bár miota megláttam azt a freskók református templomot meg észrevettem hogy a katolikus bazilika ovális mint a református templomának otthon amit Árpád korinak mondanak és nekem már akkor is gyanús volt hogy református ha nem is volt református és többször álmodtam mintha katolikus lett volna és átalakítták, azóta van egy balsejtelem bennem hogy a reformátusok elvették a templomokat) hogy egyszer illetve az otthoni templommal kétszeri eset. Az egy dolog hogy a katolikusokat minek tartjuk. De templomokat erőszakkal elvenni és lemeszelni és az biztos hogy a kereszteket meg az áldozati kellékeket nem más helyre adták ha azokat is a reformátusok vették el.....szóval ez nem helyes dolog. Ez elég Eretnek dolog lenne ha megbizinyosodna hogy a reformátusok az elvett katolikus helyeken vannak. Elvenni egy templomot és átalakítani......eszem megáll.
Miért nem Építettek Maguknak templomot és a katolikust ha nem volt már benne szentmise lett volna múzeum és a belepti díj a reformátusoknak ment volna? Vagy ha vannak voltak katolikusok akkor miért nem hagyták hogy járjanak ők oda ha nincs is pap és imádkozni? Ha alapítanak egy új vallást akkor nem.a másét kell elvenni hanem saját templomot csinálni. És ha ez a templomos dolog igaz akkor a kassai papok esete meg a katolikus üldözés is igaz lehet. Meg lehet abba is van valami hogy a reformátusok a törökkel szövetkeztek....
Római katolikus vagyok és egyetértek azzal, amit a 3-as írt.
Helyzetfüggő, az egyes esetet és a körülményeket nézném ebben. Ha azt az adott vallást már szinte senki nem követi, akkor nem látok benne problémát.
De mondjuk amikor a Hagia Sophiát egyből mecsetként kezdték használni, amint az oszmánok elfoglalták Konstantinápolyt, az azért több mint sértő. Persze ennek politikai üzenete is volt, hogy a keleti kereszténység legnagyobb templomát a muszlimok rögvest átalakították. De hát "Jajj a legyőzötteknek!"
A Biblia Istenének, Salamon által épített templomot a mindenható Isten leromboltatta, miután bemocskolták azt!(Különféle hamis isteneket imádtak. Kívül, meghajoltak kelet felé, az udvaron bálványokat imádtak, és egyre bentebb haladva, gusztustalanabb dolgokat műveltek az Izraeliták.) Ezt Ezékiel könyve, részletesen taglalja... (Ezékiel 8. fejezete.)Ie. 607 körül, meg is jelentek a Babiloni seregek...
Tehát a Biblia Istene, nem fogad el olyan épületet, az Ő imádatával kapcsolatban, amit már bemocskoltak! Ez újra megtörtént i.sz. 70 ben.
A Római seregek újra elpusztították, és soha nem is lesz újjáépítve!
Már (az "újszövetség" szerint) szükségtelen épületben, tárgyakkal, különféle eszközökkel imádni ŐT. Szellemmel és igazsággal kell!
(János 4:23.) A bálványokkal tele, és nem Isten akarata szerinti imádatok bemutatására készült templomok, sose tartoztak az egyedüli, igaz és mindenható Istenhez! a IV. században létrejött "kereszténység", és abból kijött, kifejlődött egyéb rendek, "egyházak"-at pedig szektáknak lehet nevezni! A Jézus által megalapított, I. századi kereszténység követői képviselik azt!
A NAGY HITEHAGYÁSRÓL (IDÉZET)
: „EGY az Úr, egy a hit” (Efézus 4:5). Amikor Pál apostol ihletés alatt papírra vetette e szavakat (i. sz. 60-61 körül), csupán egyetlen keresztény hit létezett. Ma mégis olyan felekezetek, szekták és kultikus csoportok bőségét látjuk, amelyek kereszténynek vallják magukat, jóllehet ellentétes tantételeket tanítanak, és különféle magatartási irányelvekhez ragaszkodnak. Milyen távol áll ez attól az egyetlen egységes keresztény gyülekezettől, amely i. sz. 33 pünkösdjén jött létre! Hogyan alakultak ki ezek a különbségek? A válaszért vissza kell térnünk az időszámításunk szerinti első századhoz.
Az Ellenfél, Sátán már kezdettől fogva megpróbálta elhallgattatni Jehova keresztény tanúinak bizonyságtételét, mégpedig úgy, hogy üldözést hozott rájuk a gyülekezeten kívüliek részéről (1Pét 5:8). Először a zsidók részéről, majd a pogány Római Birodalom részéről. A korai keresztények sikeresen elviseltek mindenféle ellenállást.(Vö. Jelenések 1:9; 2:3, 19.) Az Ellenfél azonban nem adta fel. Ha nem tudta kívülállók részéről jövő nyomás által elhallgattatni őket, miért ne rontaná meg őket belülről? Bár a keresztény gyülekezet még csecsemőkorát élte, máris egy belső ellenség — a hitehagyás — fenyegette létét.
A hitehagyás azonban nem minden előzetes figyelmeztetés nélkül lopódzott a gyülekezetbe. Krisztus mint a gyülekezet Feje, intézkedett, hogy követői előre figyelmeztetést kapjanak (Klosszé 1:18).
„Köztetek . . . lesznek hamis tanítók”
„Őrizkedjetek pedig — figyelmeztetett Jézus — a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok” (Máté 7:15). Jézus tudta, hogy Sátán megpróbálja majd megosztani és megrontani az Ő követőit. Ezért már szolgálatának korai szakaszától figyelmeztette őket a hamis tanítókra.
Vajon honnan jönnek majd ezek a hamis tanítók? „Ti magatok közül” — mondta Pál apostol i. sz. 56 táján, amikor efézusi felvigyázókkal beszélt. Igen, a gyülekezeten belül „támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják” (Csel 20:29, 30). Az ilyen önző hitehagyottak nem elégedtek meg azzal, hogy saját tanítványokat képezzenek; arra törekedtek, hogy „a tanítványokat [vagyis Krisztus tanítványait] magok után vonják”.
Péter apostol (i. sz. 64 körül) is jövendölt belső romlásról, sőt azt is leírta, hogyan tevékenykednek majd az ilyen hitehagyók: „köztetek . . . lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni . . . telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek” (2Pét 2:1, 3). A hamis tanítók olyanok voltak, mint a kémek vagy árulók az ellenség táborában, mert bár a gyülekezetből valók voltak, ártó eszméiket titokban vagy álcázva szivárogtatták be.
Jézus és apostolai nem hiába figyelmeztettek erre. Kezdetben ugyan a belső ellenállás kismértékű volt, de korán felbukkant a keresztény gyülekezetben.
„Működik . . . már”
Nem egészen 20 évvel Jézus halála után Pál apostol utalt rá, hogy „működik . . . már” Sátán azon próbálkozása, hogy megosztást idézzen elő, és elfordítson embereket az igaz hittől (2Thess 2:7). A vezető testület már i. sz. 49 körül ezt a megjegyzést tette egy gyülekezeteknek küldött levélben: „meghallottuk, hogy némelyek mi közülünk kimenvén, megháborítottak titeket beszédjeikkel, feldúlva a ti lelketeket . . ., kiknek mi parancsot nem adtunk” (Csel 15:24). Néhányan tehát a gyülekezeten belül hangoztatták ellentétes nézőpontjukat — ebben az esetben nyilván azt a kérdést, hogy a pogányokból lett keresztényeknek körül kell-e metélkedniük, és meg kell-e tartaniuk a Mózesi Törvényt (Csel 15:1, 5).
Az idő múlásával az első században úgy terjedt a megosztó gondolkodás, mint az üszkösödés. (Vö. 2Timótheus 2:17.) I. sz. 51 táján némelyek helytelenül azt jósolták Thessalonikában, hogy küszöbön áll az Úr Jézus „jelenléte” (2Thess 2:1, 2, NW ). Korinthusban i. sz. 55 körül néhányan elvetették a halottak feltámadására vonatkozó tiszta keresztény tanítást (1Kor 15:12). I. sz. 65 körül mások azt mondták, hogy a feltámadás, lévén az szimbolikus, már megtörtént, melyet az élő keresztények tapasztalnak (2Tim 2:16–18).
Nincsenek ihletett feljegyzések arról, hogy mi történt a keresztény gyülekezetben az elkövetkező 30 év folyamán. De amikor János apostol a leveleit írta (i. sz. 98 körül), már volt „sok antikrisztus” — olyan személyek, akik tagadták, hogy „Jézus a Krisztus”, és hogy Jézus Istennek a Fia, aki „testben” jött el (1Ján 2:18, 22; 4:2, 3).
Az apostolok 60 évig visszatartó erőként működtek, arra törekedve, hogy visszatartsák a hitehagyás áradatát (2Thess 2:7; vö. 2János 9, 10). De körülbelül abban az időben, amikor a keresztény gyülekezet készült belépni a második évszázadba, az utolsó élő apostol, János, i. sz. 100 körül meghalt. A hitehagyás, amely korábban lassan kezdett belopódzni a gyülekezetbe, immár feltartóztathatatlanul tört előre romboló hatású szervezeti és tantételbeli következményekkel."
Először fontos leszögezni, hogy Isten nem kőtemplomokban lakik.
"Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik."
(Biblia, Pál apostol beszéde az athéniekhez)
Egyre több hívő felismeri ezt a bibliai igazságot, másrészről a szekularizáció említhető meg, ezek miatt a templomok látogatottsága ma rohamos mértékben csökkenő tendenciát mutat.
"Öt év alatt kétezer templomot romboltak le Németországban"
5 év = 365 x 5 = 1825 nap, ez idő alatt 2000 templom lerombolása történt meg, ez átlagosan több mint napi egy templom elpusztítását jelenti csak Németországban.
Az az origos cikk elegge torzit.
A nemet templomokat nem "elpusztitjak", es nem "leromboljak".
Azokat a templomokat, amelyeket nem hasznalnak, mert nem jar oda senki, mas dolgokra hasznaljak.
Pl. Essen korzeteben 1958 ota 119 uj templomot epitettek - de az emberek az 50-es, 60-es evekben epult templomok epiteszeti stilusat nem szeretik, es nem jarnak oda.
Ez a magyar cikk nagyreszt egy magyar szerzetes szajabol elhangzott kovetkezteteseket tartalmaz. Ha idegen nyelven gepeled be ezt a cimet, meglatod, mit talalsz.
Egyebkent pedig ha az emberek nem jarnak templomba vagy egy konkret templomepuletbe, plane ha nem muemlekrol van szo - akkor mi mast csinaljanak vele? Nem foglalkoztatnak egy lelkeszt egy ures templomban, hogy "hatha jon valaki vasarnap", futeni kell, az allagat megovni, rendelkezesre allni, az egyhazaknak nincs erre penze.
A templomok ember alkotta épületek. Az, hogy tulajdonosai kinek,minek különítik el,az emberi adottságaiktól függ.
A "felszentelés" nem bír varàzserővel.
Van néha gyomorforgató "átszentelés",pl.templomból kocsma,disznó ól,stb.
Ezek minősítik az átminősítőt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!