Isten egy mindenható szörnyeteg valójában?

Vasárnap a misén elgondolkodtam ezen a dolgon. Isten ugye mindig is létezett. A nagy kezdetektől. Ő volt mindig is. Az emberiség előtt több milliárd év élt már. És akkor keveset is mondtam a végtelenhez képest ugye.

Ha picit is hasonlít az emberekhez, akkor halálra unhatta magát. Ennek elkerülése miatt ki tudja hány dimenziót, világot csinálhatott. Viszont ha még akkor nem is voltak emberek, hogy lehet olyan mint mi? Nem lehetnek ugyan olyan érzései egy nagyhatalmú örökkévaló lénynek, mint egy embernek. A mi időnk véges és semmik vagyunk. Végülis Isten egy hatalmas mindenható örökéletű valami a dimenziók között. Ha tényleg teremtett több milliárd világot akkor lehetetlen, hogy most csendben nézze ezt az egy földet. Amióta a föld létezik, csak ül és néz? Az ószövetségben lévő mészárlásai pont azt erősítik meg, hogy amit ő megteremt egy pillanat alatt, ahhoz nem fűzi olyan szeretet mint mondjuk egy embert a családjához vagy a szerelméhez. Ő csak megteremt és kész. Nem köti semmi hozzánk. Viszont megteremtette az angyalokat. Lehet a világunkat csak az angyalok felügyelik? Kitudja nekik mekkora hatalmuk van. Lehet ők hozták létre Jézust és adták neki utasításba a dolgot.

A lényeg, hogy az az Isten lehetetlen, hogy egy kedves szerető valaki legyen, aki mindig figyel minket. Ráadásul halálunk után vár minket. Márcsak azért is amit az elején írtam. Egy örökké való bármit megteremtő lény. Nekünk embereknek korlátozott érzéseink vannak. Lehet neki milliószor több van, vagy egyáltalán nincs. Lehet egy feladata van, és az a teremtés. Megy teremt. Megy teremt. Megy teremt. Nincs köztünk és nem is lesz.

Erről a gondolatmenetről mi a véleményetek?