Tényleg ezért vagyunk a földön keresztények?

Mindenkinek megvan a maga hivatása.

[link]

Szenvedni kell mert ezért a fizetség logikus módon a boldogság lesz. A szegény leprás sem a kárhozatba ment hanem Ábrahám kebelén nyugodott meg a gazdag torteneteben.

Aki szenved az konkretan kiegyenliti a számlát... Egy gazdag vagy egy boldog embernek nehéz ezt a számlát kiegyenliteni hisz a Bibliába még Jézus is vért izadott saulusrol nem is beszelve

Jézus tényleg mondta, hogy "Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt." (Jn 12:25)

De hogy értette ezt? Hogy fosszuk meg magunkat minden örömtől, keressük szándékosan a boldogtalanságot, a nélkülözést és a szenvedést? Szerintem nem. Bár időnként az Isten szemében helyes döntés, az ő parancsolataihooz való ragaszkodás hoz nehézséget vagy szenvedést, szerintem a kérdést a 1Pét 2:11 világítja meg:

"Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket: tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a lélek ellen harcolnak."

Arról van szó, hogy helyén kell kezelni ezt a világot. Itt csak jövevények vagyunk, átutazók. A földi élet nem cél, hanem eszköz, hogy megismerjük az utat az örök életre, és eljussunk az igazi hazánkba, Istenhez a mennybe. Ez a fizikai testünk csak egy átmeneti lakhelye a lelkünknek és szellemünknek. Képzeld el, hogy vásároltál egy szuper, szép, kényelmes házat, de mielőtt oda beköltöznél, sátorozni mész pár napra. A sátor egy ideiglenes lakóhely. Nem kényelmes, de az alapvető, a pár nap sátorozásra szükséges dolgokon felül elkezdenéd bővíteni és berendezni mindenfélével, mintha az lenne az igazi otthonod? Próbálnád bevezetni a sátorba a vizet, villanybojlert felszerelni benne, tűzhelyet, WC-t, elektromos hálózatot? Biztos nem. Pár nap múlva vége a sátorozásnak, le lesz bontva a sátor, mi értelme egy ilyen pár napra való ideiglenes helyet mindenféle extra, kényelmi eszközzel felszerelni? Ugyanígy a földi életünk egy pillanat ahhoz képest, ami utána jön. Ez a testünk rövid idő alatt, legtöbb embernél 60-80 év alatt le lesz bontva, akár a sátor, és aztán elkezdődik az örökkévalóság. De a lelkednek vajon lesz-e kényelmes lakhelye a túlvilágon?

Azok, akiknek nincs hite, túl sokat foglakoznak az evilági dolgokkal. Azt gondolják, ha van is lelkük, az huszadrangú, jelentéktelen. Ha én igazából csak egy test vagyok, és ez a legjellemzőbb és legfontosabb jellemzőm, akkor mire törekszem? Arra, hogy hogyan tudok nagyobb életszínvonalat vagy kényelmet biztosítani magamnak, hogy tudok jobban kinézni, hogy tudom elérni a vágyaimat, amelyeknek semmi magasabbrendű célja nincs, csupán e földre korlátozott élmények és élvezetek (pl. utazgatás a nagyvilágban, kulináris élmények keresése, gyűjtőszenvedély, szórakoztató médiák bűvöletében élni stb.) Testi élvezetek, élmények, jó érzések, szórakozás. Ezeknek a halállal vége lesz. Nem az a baj, hogy ezek rosz dolgok, hanem az, hogy ha elsősorban ezeknek élsz a szabadidődben, akkor nem lesz elég időd, hogy felkészülj arra, ami a halál után jön, és ami örökké fog tartani.

Jézus figyelmeztetett mindenkit: "A szűk kapun lépjetek be! Tágas a kapu és széles az út, mely a pusztulásba visz – bizony sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu és milyen keskeny az út, mely az életre visz, bizony kevesen találják meg azt." (Mt 7:13-14) És "Teljes erővel igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak." (Lk 13:24)

Sokan amiatt nem fognak tudni bemenni a szoros kapun, azaz nem jutnak el az örök életre, nem jutnak hozzá a végleges, nem ideiglenes, dicsőséges, mennyei testhez a feltámadáskor, mert elherdálják az idejüket és pénzüket a földi és testi vágyaik keresésére, kiélésére, a földi életük szebbé, jpbbá, élvezetesebbé tételére, és nem veszik észre, hogy az üdvösségre vezető utat megtalálni komoly küzdelem árán lehet csak, amelyre nagy mennyiségű időt, pénzt, energiát kell fordítani.

Ne a sátradat rendezd be minél szebbre és jobbra, hanem keresd teljes szívvel Istent és az ő Országát, a te örök otthonodat. Ha teljes szívvel keresed, akkor meg fogod találni az oda vezető utat. 2Jn 2:16-17 "Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élettel való kérkedés nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké."

üdv Stefán

#6 "üdvösségre vezető utat megtalálni komoly küzdelem árán lehet csak, amelyre nagy mennyiségű időt, pénzt, energiát kell fordítani."

Akkor sérültek elkarhoznak? Ok nem kuzdenek erte csak esznek , isznak ,kakilnak, pisilnek ennyi az életük