A Magyarországon egykor fennálló "török hódoltság" területein (kb 1541-1686/1699) miért nem vert gyökeret az Iszlám vallás (főleg úgy, hogy a korszak egyik legerősebb muszlim hatalmához, az Oszmán Birodalomhoz tartozott akkor)?

Nem, egyáltalán nem akartak téríteni, semmi bajuk sem volt a kereszténységgel.

Ma is csak egyes radikális irányzaotk teszik, az meg nem igaz, hogy "az Iszlám vallásnak az egyik legfontosabb eleme a dzsihád", ez provokatív téveszme csak.

# Anjutca:

A magyarországi reformáció megerősödésében fontos szerepet játszott hogy a török hódoltság része voltunk. Nem lenne ma ennyi református az Alföldön, ha a katolikus Habsburg birodalomhoz tartozott volna a terület abban biztos lehetsz !

"Gondolom látták a törökök..."

Anjutca te nagyon sok mindenre "gondolsz", de az hogy elképzelsz valamit az korántsem szokott összhangban lenni a valósággal.

"Elvégre az Iszlám vallásnak az egyik legfontosabb eleme a "dzsihád", a muszlim hitnek akár fegyverrel is való terjesztése, a "Szent háború", nem?"

Huhh hát nagyon szépen összefoglaltad a kérdésedben azokat a negatív sztereotípiákat amik élnek a kérdéssel kapcsolatban a magyarok fejében.

NEM ! A fegyveres Jihad nem az Iszlám terjesztéséről szól, hanem a muszlimok és az Iszlám védelméről idegen támadás esetén.

Az Oszmán Birodalom magyarországi terjeszkedése NEM JIHAD volt. A magyar területeken tartozkodó idegen katonák nagyobb részben nem török nemzetiségűek voltak ismereteim szerint.

Az oszmán birodalom tényleg nem kényszerítette rá az iszlámot a megszállt népekre. Adót kellett fizetni és el kellett ismerni a szultán hatalmát, csak ezt várták el. A keresztények eleve több adót fizettek, a térítéssel pénzt vesztett volna a birodalom.

Sőt az oszmánok gyakran szövetkeztek keresztény hatalmakkal is, mint velence vagy a francia királyság.

Korábban még térítettek, többek közt ez az oka annak, hogy a Balkánon jelentős számban élnek muszlimok. (Meg persze hogy hosszabb ideig éltek török uralom alatt.)

Később aztán inkább abba az irányba ment el a politikájuk, hogy inkább hagyták a szabad vallásgyakorlást, mert pénzügyileg is jobban jártak, ha a keresztények kifizetik a rájuk kivetett különadót.

Nem állt szándékukban térítés perem területeken, ütköző zónában, az elfoglalt területek is ilyenek voltak. Másrészt a keresztények magasabb adót fizettek, tehát bevételeik is csökkentek volna, a háború pedig sok pénzt emésztett fel már akkor is.

Viszont a kereszténységet is igyekeztek akadályozni, például rengeteg papot megöltek, a templomokat pedig nagyon sok pénzért válthatták meg a keresztények. Hogy egyáltalán használhassák. Ahol nem tudtak kellő mennyiségű aranyat, ezüstöt adni, ott nem élhették a keresztények hitüket meg ilyen módon.

Állami ideológia szintjén valóban célja volt a dzsihád az Oszmán Birodalomnak (főleg annak fényében, hogy a török szultán egyúttal az iszlám vallás legfontosabb uralkodója volt, nála volt Mekka kulcsa stb.).

A gyakorlatban azonban az Oszmán Birodalom is úgy működött, mint akármelyik világi állam, a mindennapi politikában a hatalmi és gazdasági érdekeket vették figyelembe.

Ennek megfelelően habár törekedtek a birodalom határainak kiterjesztésére (aminek egyébként sokkal prózaibb, valódibb okai is voltak, mint az iszlám terjesztése), a megszállt területen élő keresztény (és más vallású) emberek erőszakos térítésére már nem törekedtek. Ennek oka az volt, amit fentebb már leírtak, hogy a nem muszlim emberektől több adót lehetett beszedni. Ezért, aki a megszállt földeken földbirtokra tett szert, és adókat vetett ki ezeken, annak nem állt gazdaásgi érdekében az, hogy a földeken dolgozó emberek muszlimok legyenek. És ez már akkor is sokkal nagyobb motiváló tényező volt, mint a vallás előírásai...

Igazából ki lehet jelenteni azt, hogy aki az Oszmán Birodalomban megfizette a nem muszlimok adóját, azt onnantól kezdve békén hagyták, olyan vallást követett, amilyet akart. Ez magyarázza, hogy Konstantinápoly elfoglalása után is megmaradt az ortodox metropolita, nem üldözték, nem számolták fel a más vallásokat (bár sok fontos templomot elvettek tőlük, ez igaz). Viszont Európa keresztény részéhez képest azt lehet mondani, hogy furcsa módon, az akkori kor viszonyaihoz képest az Oszmán Birodalomban sokkal elnézőbbek voltak a más vallások követőivel kapcsolatban, mint a keresztény országokban! Ugyanis náluk ez inkább gazdasági kérdés volt, míg Európában sok helyen ideológiai/vallási kérdést csináltak belőle, ami a gazdasági érdekeket is felülírta.

Jó példa erre Spanyolország esete, ahonnan az 1500-as években a jelentős gazdasági erővel rendelkező zsidóságot erőszakkal távolította el a jezsuita inkvizíció. Ennek következménye pedig nagy gazdasági visszaesés lett Spanyolországban! Az is sokat mondó, hogy az elüldözött zsidók éppen az Oszmán Birodalomban leltek menedékre, ahol nyugodtan követhették a vallásukat (a Balkánon telepedtek le, aminek oka, hogy még a 20. században is, amikor a nácik onnan hurcoloták el a zsidókat, akkor voltak olyan falvak, ahol érdekes módon archaikus, 16. századi spanyol nyelvet beszélő zsidók laktak...).

Magyar viszonylatban pedig (ahol az 1500-as években dívott a reformáció) éppen a Hódoltság az a terület, ahol a létező összes protestáns felekezet létrejött és elterjedt, mert itt ezt a hatalom nem korlátozta. Pl. az 1500-as évek második felében a kálvinizmus, az unitárius vallás és egyéb "radikalizálódás", mint a szombatosok stb. pont hogy a Hódoltságban terjedtek el legjobban, ezek közül többet már az Erdélyi Fejedelemségben sem tűrték meg.

Azt lehet mondani, hogy a törökök kiépítették a Hódoltságon a maguk intézményrendszereit, voltak itt kádik, adminisztrációt végző hivatalnokok és természetesen katonai megszálló erők is, és mindenféle intézmény, ami a kényelüket, mindennapi életüket, vallási életüket is kiszolgálta (mecsetek, fürdők stb.). Létrehozták a helyi katonai, közigazgatási intézményrendszereiket is (vilájetek, szandzsákok), azaz a Hódoltság teljes mértékben be volt tagolva az Oszmán Birodalomba. De a helyi, megszállt emberek dolgaival nem törődtek azon túl, hogy azok befizették az adókat. Azaz a magyar, keresztény világ ugyanúgy megmaradt, úgy kell ezt elképzelni, hogy két párhuzamos világ létezett egymás mellett a Hódoltságban. Így amikor pl. a kecskemétiek református templomot akartak építeni, szépen elmentek Isztambulba és a szultántól kértek erre engedélyt, aki meg is adta nekik (ugyanis Kecskemét khász birtok volt, azaz a szultán saját kezelésű földje).