Hinni Istenben? Kapcsolat kialakítása?

#10

"van akinek egy egész élet kevés."

Ez mit jelent?

#11

élete nagy részében, spirituális dolgokat, olvas, tanul, imádkozik,

és amikor magához szólítja az Úr , kétségei vannak, és megállapítja ,hogy nem volt értelme az életének.

mert nem volt tiszta szívű és őszinte, és ezért a válasz is elmaradt.

''magához szólít az Úr'' :

értsd , még nem érkezett meg,(nem ment el) hanem fekszik a halálos ágyán, és utolsó gondolataiba réved.

#14 Jézus a halál állapotát alváshoz hasonlította szóval ez hogy magához szólít az Úr érdekes mivel ebben csak a legszentebb embereknek volt része a Biblia szerint.

Tudtommal ott màr késő megtérni ha valaki haldoklik mert megtéréshez cselekedeteknek is kellene tarsulnia

[2-es vagyok, neha nagyon kivancsi vagyok, hogy ki lehet Mansour. Persze tudom, ez nem az a felulet, ahol az ilyesmi kiderul. Mindig szeretem olvasni, amiket ir, meg ha nem is 100%-ra ertek vele egyet.]

8. az ontudatrol

Az ontudat bizony nem ugyanaz, mint a szemelyiseg.

A szemelyiseg reszben genetikai, reszben az eletunkben minket ert hatasok soran kialakult tulajdonsaghalmaz. Pl. hogy valaki mennyire nyitott uj elmenyekre. Mennyire szabalykoveto. Mennyire energikus a tarsas kapcsolataiban. Mennyire hajlamos negativ erzesekre, pl. harag, szomorusag, felelem. Ezeket, ha mar kialakultak, felnottkorban nem nagyon lehet megvaltoztatni, csak kis mertekben.

Az ontudat es az ember onmagara valo reflektalasa az, ami jelenlegi tudasunk szerint csak az emberre jellemzo. Pl. egy kutyarol lehet mondani, hogy félős vagy nem. De azt nem gondoljuk, hogy azon szorongana, hogy jovore vajon megint elmegy-e a gazdam nyaralni es itthagy engem es az akkor rossz lesz. Vagy hogy milyen jo volt, amikor kolyok voltam es a testvereimmel jatszottam. Az emberi ontudat eredeterol es lenyegerol azonban keveset tud a tudomany, es a filozofiaval / teologiaval egyutt gondolkodik rajta. Valoban ez lehet pl. az, ami nem hal meg a test halalakor.

6 Mansour

Igen, a materializmus lenyege, hogy minden anyag es energia.

De lehet, hogy a kerdezo nem ebben az ertelemben beszel "energiarol", tehat nem termeszettudomanyos ertelemben. Hanem inkabb ugy, ahogy az ezoteriaban felfogjak: valamilyen spiritualis ero, aramlat es jelenlet, aminek szellemi ertelemben van hatasa. Kicsit hezagosan beszelnek rola, pl. "belso energiaszintek harmonizalasa" kristalyokkal vagy meditacioval.

Vidiripi

- Ezen is gondolkodhatsz kérdező!

"A Magyar Tudományos Akadémia elnökének megválasztott Freund Tamás (nemzetközi hírű és számos rangos tudományos elismerésben részesített neurobiológus, agykutató) egy 2014-es interjúban nyíltan beszélt arról a meggyőződéséről, hogy az agy – amelyet szerinte az evolúció hozott létre – „nem képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.” „Inkább azt tudom elképzelni” – tette hozzá –, „hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.” Arra a kérdésre, hogy akkor a lélek külső beavatkozásra került-e belénk, az alábbi gondolatmenettel válaszolt:

„Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.”

"neha nagyon kivancsi vagyok, hogy ki lehet Mansour"

Most mítoszromboló leszek: egy mezei ember vagyok (sajnos szó szerint), aki érdeklődik a tudomány, a vallások, a metafizika iránt, de egyikben sincs hivatalos képzettségem. Emellett (ezt már sokszor leírtam) római katolikus vagyok, de nem igazán gyakorlom a vallást.

"De lehet, hogy a kerdezo nem ebben az ertelemben beszel "energiarol", tehat nem termeszettudomanyos ertelemben."

Nyilván, de az itt a gond, hogy a tudomány egy bizonyos, jól meghatározható értelemben használja ezt a kifejezést, az ezotéria viszont egy sokkal homályosabb értelemben, amibe sok minden beleférhet. Ezért ha valaki nem a tudományos értelemben vett energiáról beszél, akkor illene meghatározni, hogy pontosabban mit is ért energia alatt. Persze a hétköznapi kommunikációban ez szinte soha nem történik meg, ezért ilyen esetekben keveredik a tudományos energia-fogalom a homályos ezoterikus elképzelésekkel, ami elég nagy zavarhoz vezet.

"Kicsit hezagosan beszelnek rola, pl. "belso energiaszintek harmonizalasa" kristalyokkal vagy meditacioval."

Az a baj, hogy ez nem csak hogy hézagos, hanem teljesen gagyi és zavaros. Tradicionális, főként keleti tanításokból merítenek dolgokat, de eredeti összefüggésükből kiragadva, összezagyválva más, nem tradicionális elképzelésekkel. Én annak a híve vagyok, hogy minden vallási tanítást figyelembe vehetünk, de csakis az eredeti kontextusában értelmezve, abban a gondolati rendszerben maradva, ahol az adott tanítás megszületett. Persze ez nem kis feladat, megismerni a vallások hagyományos hitrendszereit, de csak így kaphatunk valamiféle hiteles képet.

#17

Ez egy teljesen korrekt hozzáállás, a tudomány a mai szinten valóban nem tudja megfelelően megmagyarázni az önmagára reflektálni képes tudat megjelenését. De nem kizárható, hogy majd valamikor találnak magyarázatot erre is.